Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
[[Münster]]en, [[München]]ben, [[Göttingen]]ben, [[Marburg]]ban és [[Berlin]]ben tanult [[közgazdaságtan]]t, [[politikatudomány]]t és [[jogtudomány]]okat. Államtudományi és jogtudományi doktorátust szerzett. Már diákként aktívan tevékenykedett a Német Demokrata Párt (Deutsche Demokratische Partei) diákszekcióiban. 1928-ban jogtanácsosként helyezkedett el [[Essen (Németország)|Essenben]], a Rheinische Stahlwerke acélgyárban. 1933-tól a Kölni Egyetemen tanított gazdasági és bányajogot. 1934-ben csatlakozott a ''Hitvalló egyházhoz'', amely elutasította a [[nemzetiszocializmus|nemzetiszocialisták]] hatalomra törését. A Németországi evangélikus egyház tanácsának tagja, az Össznémet szinódus elnöke valamint 1936 és 1952 között az [[YMCA]] elnöke volt Essenben.
 
1945 októberében a Német evangélikus egyház elnökségi tagjaival együtt aláírta a ''[[stuttgarti bűnvalló nyilatkozatot.'' Az Egyházak ökumenikus tanácsában a nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottság tagja voltnyilatkozat]]ot. 1946-ban részt vett a Kereszténydemokrata Unió alapításában. A brit megszálló katonai kormány Essen tiszteletbeli polgármesterévé nevezte ki, majd 1946-ban főpolgármesterré válaszották. A tisztséget 1949-ig töltötte be.
 
1946-ban a Kereszténydemokrata Unió képviselője [[Észak-Rajna-Vesztfália]] tartományi gyűlésében. 1947/48-ban a tartományi kormányban igazságügyi miniszter. 1948 és 1961 között a Világegyházak Tanácsában a nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottság tagja volt. 1949-ben a belügyminiszteri tárcát kapta meg [[Konrad Adenauer]] első kormányában, de egy év után lemondott, mert Adenauer a minisztériumot megkerülve ajánlott fel német kontingenst az európai hadsereg számára. 1951-ben közösségbe hívta mindazokat, akik ellenezték Németország újrafelfegyverzését, mert veszélyeztette a két német állam újraegyesítését.
 
==Források==