„Gustav Heinemann” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
42. sor:
1946-ban a Kereszténydemokrata Unió képviselője [[Észak-Rajna-Vesztfália]] tartományi gyűlésében. 1947/48-ban a tartományi kormányban igazságügyi miniszter. 1948 és 1961 között a Világegyházak Tanácsában a nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottság tagja volt. 1949-ben a belügyminiszteri tárcát kapta meg [[Konrad Adenauer]] első kormányában, de egy év után lemondott, mert Adenauer a minisztériumot megkerülve ajánlott fel német kontingenst az európai hadsereg számára. 1951-ben közösségbe hívta mindazokat, akik ellenezték Németország újrafelfegyverzését, mert veszélyeztette a két német állam újraegyesítését.
1952-ben kilépett a Kereszténydemokrata Unióból és új pártot alapított, az Össznémet Néppártot (Gesamtdeutsche Volkspartei), ami 1957-ben megszűnt. Ezt követően [[Németország Szociáldemokrata Pártja|Németország Szociáldemorata Pártjának]] lett a tagja, és újra képviselő a [[Bundestag]]ban. 1958. január 23-án heves parlamenti vitában Adenauer szemére vetette, hogy rossz külpolitikát folytat, amellyel veszélyezteti a német újraegyesítést. Adam Rapacki, lengyel külügyminiszter javasolta az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] közgyűlésén, hogy [[Lengyelország]]ot, [[Nyugat-Németország|Nyugat-]] és [[Német Demokratikus Köztársaság|Kelet-Németországot]] atommentes övezetté nyilvánítsák. Heinemann a javaslatban a kelet–nyugati párbeszéd elindításának lehetőségét látta. 1961-ben, közvetlenül a [[Berlini fal]] felépítése után úgy nyilatkozott, hogy a [[Brandenburgi kapu]]nál Adenaeur megkapta a választ Németország-potitikájára. 1964-ben [[Moszkva|Moszkvába]] látogatott [[Eugen Kogon]] történésszel.
==Források==
| |||