Wikipédia

„Nyitragerencsér” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nyitra vármegye monográfiája + jav.
29. sor:
 
== Fekvése ==
[[Nyitra (település)|Nyitra]] központjától 4 km-re, északkeletre fekszik.
 
== Története ==
A Zsibrica dűlőben 9-10. századi várhely található.<ref>[[Štefan Janšák]] 1929: Slovenské hradiská z doby halštatskej. Sbor. Muzeál. slov. Spoločn. 23, 12-16; [[Darina Bialeková]] 1989: Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 214-215.</ref>
 
[[1113]]-ban a [[Zobori oklevél]]ben "''Grnczar''" néven említik először. Neve a [[Szláv nyelvek|szláv]] ''grnčar'' (= fazekas) főnévből származik.
 
Vályi András szerint: "''"GERENCSÉR Hrnkarovcze. Elegyes tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitra Városához fél mértföldnyire. Fája tűzre, és épűletre elég, szőlö hegyei termők, gyümöltsös kertyei jók, mellyeknek terméseit jól eladhattyák, legelője elég, piatzozása alkalmatos, és malma szomszédságban Nyitrán; de mivel 28földgyeiföldgyei, és réttyei középszerűek, második Osztálybéli."'' "<ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint: "''"Gerencsér, (Hrncsarovecz), magyar falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához 1/2 órányira a [[Gímes|Ghymes]]be vivő utban: 530 kath. lak., kath. paroch. templommal. Határa termékeny; van erdeje, szőlőhegye. F. u. az eszterg. káptalan."'' "<ref>{{Fényes}}</ref>
 
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "''Nyitra-Gerencsér'' ''magyar község a Zoborhegy alatt, Nyitrától félórányira, észak-keletre. Lakosainak száma 856, a kik, 100 tót kivételével, magyarok; vallásuk r. katholikus. Postája, táviró- és vasúti állomása Nyitra. E község már egy XII. századbeli összeirásban szerepel "Grniczar" néven. Kath. temploma régi. Kegyura az esztergomi főkáptalan. A faluban két nemesi kuria van, melyeket az Ocskayak építtettek. Jelenleg gr. Zamojszky Tamásné tulajdonai. 1896-ban ezredéves fennállásunk emlékére a községben Huba vezérről elnevezett emlékoszlopot állítottak fel. Az 1865-iki felhőszakadás és az 1866-iki és 1872-iki óriási jégverés rendkivüli inségbe döntötte a község lakóit. A község határában régi lószerszámrészeket, fegyverdarabokat és XVI. és XVII. századbeli pénzeket találtak. A lakosok községi hitelszövetkezetet tartanak fenn. Földesura a Schollenberg-család volt és utána az esztergomi főkáptalan. Az idetartozó Malánta pusztán van gr. Zamojszky Jenő csinos urilaka.''"<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0014/0.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2016-11-28|work=mek.oszk.hu}}</ref>
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrai járás]]ához tartozott. 1932-ben nagy tűzvész pusztított a faluban.<ref>[[Szepesi Gyula]] 1932: A nyitragerencséri óriási tűzvészről. Magyar Tanitó XII, 885-887.</ref>▼
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrai járás]]ához tartozott.
 
▲A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrai járás]]ához tartozott. 1932-ben nagy tűzvész pusztított a faluban.<ref>[[Szepesi Gyula]] 1932: A nyitragerencséri óriási tűzvészről. Magyar Tanitó XII, 885-887.</ref>
 
==Népessége==
47 ⟶ 51 sor:
1890-ben 856 lakosából 751 magyar és 100 szlovák anyanyelvű volt.
 
1900-ban 1057 lakosából 951 magyar és 106 szlovák anyanyelvű volt.
 
[[1910]]-ben 1077 lakosából 951 magyar, 125 szlovák és 1 német anyanyelvű volt.
 
1921-ben 1154 lakosából 877 magyar és 276 csehszlovák volt.
 
1930-ban 1388 lakosából 839 magyar és 528 csehszlovák volt.
 
1991-ben 1585 lakosából 751 magyar és 800 szlovák volt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyitragerencsér”