„Király Béla (katonatiszt)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Grga (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Grga (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor:
}}
{{egyért2|a vezérezredesről, politikusról|Király Béla (egyértelműsítő lap)}}
'''Király Béla''' ([[Kaposvár]], [[1912]]. [[április 14.]] – [[Budapest]], [[2009]]. [[július 4.]]) magyar [[vezérezredes]], hadtörténész, politikus, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] külső tagja. Elsősorban mint az [[1956-os forradalom]] [[Nemzetőrség (1956)|nemzetőrségének]] vezetője vált ismertté. A [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludokvikán]] végzettként a 2. világháborúban vezérkari tisztként szolgált Horthy, majd Szálasi időszakában. 1945 márciusában nem távozott az Ausztria felé visszavonuló magyar hadseregcsoportokkal, hanem a Kőszeget védő erők parancsnokaként megadta magát a szovjet csapatoknak. A hadifogoly vonatról megszökve hazatért. 1945 nyarán belépett a Magyar Kommunista Pártba, háborús szerepét igazolva sikerült az új hadseregben is a vezérkarban maradnia. Karrierje gyorsan emelkedett, 1946-ban őrnaggyá, 1949-ben vezérkari ezredessé léptetik elő. Lojalitása ellenére a hadsereget is elérő koncepciós tisztogatás második hullámában hamis váddal előbb halálra ítélik. A végül életfogytiglan szabadságvesztésre enyhített büntetéséből 1956 szeptemberében szabadulva október 28-án megbízzák a forradalom nemzetőrségének megszervezésével. November 4-étől, a szovjet túlerőt látva, csapatával előbb a budai hegyekbe, majd Nagykovácsiba vonul vissza, innen Ausztriába távozott. Az USA-ba emigrálva a forradalom ügyét képviselte, könyvkiadó vállalatot igazgatott és egyetemi tanár volt az 1990-es rendszerváltásig, amikor visszatérve Magyarországra országgyűlési képviselő, majd az Orbán és a Medgyessy kormány mellett katonapolitikai tanácsadói szerepet vállalt.
== Életútja
Érettségi után önként jelentkezett a [[kaposvár]]i állomáshelyű ''magyar királyi „Zrínyi Miklós” 7. honvéd gyalogezred''be, [[1930]]-ban tette le a katonai esküt „karpaszományos” gyalogosként. Itt tartalékos tiszti tanfolyamot végzett, [[1935]]-ben tizedikként<ref name="A Hazáért">Lásd ''A Hazáért'' c. könyv előszavát.</ref> avatták hadnaggyá a [[Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémián]]. 1935 és [[1939]] között a szintén kaposvári ''magyar királyi „Nagy Lajos Király” 6. honvéd gyalogezred''ben szolgált hadnagyi rendfokozatban. Az ezred tulajdonosa [[III. Viktor Emánuel olasz király]] volt, [[1937]]. évi magyarországi látogatása alkalmával Királyt kitüntette az [[Olasz Koronarend]] lovagkeresztjével. 1939-ben főhadnaggyá léptették elő.▼
=== Ifjúkor ===
Apai nagyapja burgerlandi kocsmáros, anyai nagyapja szlavóniai kisvárosi tanfelügyelő volt.<ref name=":2" /> Király Béla Kaposváron született 1912-ben. Gimnazistaként rossz tanuló volt, mert tanulás helyett kedvenc galambjai tenyésztésével foglalkozott, szándéka szerint állatorvos akart lenni. Érettségi után - hogy a Trianon után ekkor újra bevezetett kötelező katonai szolgálattól 2 év helyett 1 év alatt megszabaduljanak<ref>''Gömbös Gyula miniszterelnök haderőreformja bevezette a kötelező katonai szolgálatot. Az érettségi után közvetlenül szolgálatra jelentkezőknek 1 év szolgálatot írtak elő, után tartalékos tiszti állományba kerüléssel, a később, behívással szolgálatba kerülőknek 2 évet kellett leszolgálni, és nem kerültek tartalékos tiszti állományba.''
''- Király Béla -'' ''Átélt történelem | 2. rész | Az '56-os eseményekről'' - beszélgetés Király Bélával, dokumentumfilm, FilmDirect [https://www.youtube.com/watch?v=256KdaTq9x0 <nowiki>[1]</nowiki>]
▲
[[1939]] és [[1942]] között a [[Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia|m. kir. Honvéd Hadiakadémián]] folytatott tanulmányokat. [[1941]]-ben vezérkari [[százados]] lett, egy évvel később, mint a végzős évfolyam tagja, 1942 nyarán három hónapra frontszolgálati tapasztalatszerzésre a [[Don]] mellett állomásozó [[2. magyar hadsereg]]hez vezényelték többedmagával. Itt 1-1 hónapot hadosztály-, hadtest- és hadseregtörzsben szolgáltak. A doni első beosztását korábbi seregtestéhez, a [[10. könnyű hadosztály]]hoz kapta. A hadosztály Donhoz érkezéséig neki kellett annak védelmi állását megterveznie. A nyár folyamán lezajlott [[Korotojaki csata|korotojaki csatában]] már [[Csatay Lajos]] altábornagy, a IV. hadtest parancsnokának vezérkari tisztjeként vett részt a védelmi műveletek irányításában. A frontszolgálatot követően a ''Hadiakadémiát'' a legjobb eredménnyel, évfolyamelsőként (ún. „Szobrosként”) végezte el.<ref name="A Hazáért"/> A végzetteket egyéves próbaszolgálatra vezényelték ki, majd letelte után ténylegesen vezérkari (vk.) tisztekké váltak, amit az egyedi paroli jelzett (vörös alapon fekete). [[1943]] és [[1945]] márciusa között, a magyarországi harcok végéig, a [[Honvédelmi Minisztérium]] Szervezési Osztályán az elvi alosztály vezetője volt, századosként.<ref>A vezérkari tisztek kiváltságos helyzetéből (minőségi kiképzés) adódóan századosként egy ezredes és két őrnagy is alárendeltje volt.</ref> Meghatározott időközönként hadi szolgálatot is teljesítenie kellett. Hadi szolgálatait az alábbi beosztásokban teljesítette:
26 ⟶ 31 sor:
# [[1945]]. március végén önként jelentkezve a [[kőszeg]]i védőkörletre alakított ideiglenes dandár vezérkari főnöke, majd később parancsnokuk [[Ausztria|Ausztriába]] való távozása után annak parancsnoka lett. [[Március 29.|Március 29-én]] Király adta át a várost a szovjet csapatoknak. [[Hadifogság]]ba került, Székesfehérváron, majd a román [[Foksány|Focșani]]-ban volt táborban, a Szovjetunióba szállítás közben többedmagával leugorva a vonatról megszökött, és hazatért Magyarországra.
1945 nyarán belépett a Magyar Kommunista Pártba,<ref name=":2">''Király Béla -'' ''Átélt történelem | 2. rész | Az '56-os eseményekről'' - beszélgetés Király Bélával, dokumentumfilm, FilmDirect [https://www.youtube.com/watch?v=256KdaTq9x0]
</ref> majd [[1945]]. [[december 4.|december 4-én]] a HM Igazoló Bizottsága igazoltnak nyilvánította. [[1946]]. [[március 1.|március 1-jével]] kinevezték az új hadsereg 1. honvéd gyaloghadosztálya vezérkari főnökének [[Pápa (település)|Pápa]], majd [[Tolna]] állomáshelyekkel. [[1946]]-ban vezérkari [[őrnagy|őrnaggyá]], majd vezérkari [[alezredes]]sé léptették elő. [[1947]]/[[1948]]-ban a HM Kiképzési Osztály vezetője, [[1948]]/[[1949]]-ben a gyalogság szemlélő-helyettese volt. [[1949]]-ben vezérkari [[ezredes]] lett. 1949 októbere és [[1950]] áprilisa között a gyalogság parancsnoka volt.
| |||