„Hurka” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam Puskás Zoli (vita) szerkesztését (oldid: 18197590)ez a legfontosbb információ |
|||
50. sor:
}}
Receptje tájegységenként változó, a [[majoránna]], a fehér-, és [[fekete bors]], [[Cayenne-bors]], [[szegfűbors]] őrlemény, [[vöröshagyma]], az édes vagy csípős piros[[paprika]], a [[fűszerkömény]], őrölt [[szegfűszeg]], [[Kapor (növényfaj)|kapormag]], [[köles]]kása, [[só]], mellett akár [[Alma (növénynemzetség)|alma]], [[burgonya]], [[tej]], tejszín, [[Kukorica (növényfaj)|kukorica]] vagy [[Nemes szilva|szilva]] is kerülhet a képlékeny keverékbe.<ref>[http://www.origo.hu/karacsony/szancsengo/20141228-hazi-disznovagas-tel-hagyomany-szokasok.html Minden, amit a házi disznóvágásról tudni szeretne], origo.hu</ref> [[Rizs]] mellett [[zsemle]] vagy [[hajdina]]kása, kukoricakása is kerülhet bele. Az alapvető összetevők főzése (abálása), összevagdalása illetve darálása után, a fűszerezett masszát bélbe töltik és a kész hurkákat tartósítási célból újra abálják az abalében. A nem kellő maghőmérsékleten<ref>[http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20130307-a-maghomero-hasznalata.html A maghőmérő minek van?], origo.hu</ref> végzett főzést túlélő baktériumok elszaporodhatnak. <ref>[http://www.chemonet.hu/hun/food/technol/husipar/husipar2.html A húsfeldolgozás technológiája ], chemonet.hu</ref> A leghőtűrőbb, elpusztítandó toxikus mérgezést okozó mikroorganizmus az endospórát képző, anaerob talajlakó szaprofiton, a ''[[Clostridium botulinum]]''.<ref>[https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/99457/ertekezes.pdf?sequence=5 Hústermékek hőkezelésének tervezése], dea.lib.unideb.hu</ref> Az 52/2010. (IV. 30.) FVM<ref>[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000052.FVM 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelete kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről], net.jogtar.hu</ref> rendelet szerint "''Biztonságos hőkezelés az a hőkezelési eljárás (sütés, főzés), amely legalább 2 percen át tartó 72 °C-os maghőmérsékletet, vagy az étel minden pontján legalább 75 °C-ot biztosít.''" A jobb tartósító hatás érdekében a hőkezelést a hűtéssel célszerű együtt alkalmazni. A mikroorganizmusok által bekövetkező fertőzés elsődlegesen, a szakszerűtlen, laikus, otthoni, vagy háztáji, és a tévhiteken alapuló helytelen tartósító technológia következménye. A hurkák frissen, a kihűlésük után, fogyaszthatók, majd a teljes kihűlés, vagy 1-2 napi tárolást követően süthetők. Nagyobb mennyiség készítésekor felfüstölik vagy lefagyasztják, így kb. 6-12 hónapig is felhasználható, az ekkor már csak sütést igénylő étel.
A disznósajt vagy gömböc a hurkához hasonló technológiával készül jellemzően a sertés fejhúsából, nyelvéből, szalonnából, sertésbőrkéből. A házi készítésű disznósajt fűszeres keverékébe rendszerint beleteszik az egész sertésnyelvet és a lépet is, majd beletöltik a megtisztított sertésgyomorba, amit bevarrnak vagy egy vastagabb fapálcával bezárnak. A fűszeres keverékkel megtöltött gömböcöt abálással, folyamatos, forráspont alatti hőmérsékleten a disznósajt tartósításának céljából, a forró vízben párolva hőkezelik, majd nehezékkel lesajtolva kihűtik, amíg megdermed. Füstölve vagy füstöletlenül is fogyasztható.<ref>[http://www.omgk.hu/Mekv/2/213/57.html#61 Codex Alimentarius Hungaricus DISZNÓSAJT Azonosító szám: MÉ 2-13/06/1], omgk.hu</ref> A szintén bélbe töltött kenőmájasnak is nevezett hurkaféle a fűszereken és hagymán kívül jellemzően májból és szalonnából készül.<ref>[http://www.omgk.hu/Mekv/2/213/811.html#81 Codex Alimentarius Hungaricus KENŐMÁJAS Azonosító szám: MÉ 2-13/08/1], omgk.hu</ref>
| |||