Wikipédia

„Király Béla (katonatiszt)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Grga (vitalap | szerkesztései)
1 108 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Grga (vitalap | szerkesztései)
1 108 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
}}
{{egyért2|a vezérezredesről, politikusról|Király Béla (egyértelműsítő lap)}}
'''Király Béla''' ([[Kaposvár]], [[1912]]. [[április 14.]] – [[Budapest]], [[2009]]. [[július 4.]]) magyar [[vezérezredes]], hadtörténész, politikus, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] külső tagja. Elsősorban mint az [[1956-os forradalom]] [[Nemzetőrség (1956)|nemzetőrségének]] vezetője vált ismertté. A [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludokvikán]] végzettként a 2. világháborúban vezérkari tisztként szolgált Horthy, majd Szálasi időszakában. 1945 márciusában nem távozott az Ausztria felé visszavonuló magyar hadseregcsoportokkal, hanem a Kőszeget védő erők parancsnokaként megadta magát a szovjet csapatoknak. A hadifogoly vonatról megszökve hazatért. 1945 nyarán belépett a Magyar Kommunista Pártba, háborús szerepét igazolva sikerült az új hadseregben is a vezérkarban maradnia. Karrierje gyorsan emelkedett, 1946-ban őrnaggyá, 1949-ben vezérkari ezredessé léptetik elő. Lojalitása ellenére a hadsereget is elérő koncepciós tisztogatás második hullámában hamis váddal előbb halálra ítélikítélték. A végül életfogytiglan szabadságvesztésre enyhített büntetéséből 1956 szeptemberében szabadulva október 28-ánától megbízzákbekapcsolódott a forradalom nemzetőrségének megszervezésévelmegszervezésébe, kinevezték Budapest nemzetőrparancsnokának. November 4-étől, a szovjet túlerőt látva, csapatával előbb a budai hegyekbe, majd Nagykovácsiba vonulvonult vissza, innen Ausztriába távozott. Az USA-ba emigrálva a forradalom ügyét képviselte, könyvkiadó vállalatot igazgatott és egyetemi tanár volt az 1990-es rendszerváltásig, amikor visszatérve Magyarországra országgyűlési képviselő, majd az Orbán és a Medgyessy kormány mellett katonapolitikai tanácsadói szerepet vállalt.
 
== Életútja ==
 
====== Ifjúkora ======
Király Béla Kaposváron született 1912-ben. Apai nagyapja burgerlandi kocsmáros, anyai nagyapja szlavóniai kisvárosi tanfelügyelő volt.<ref name=":2" /> Gimnazistaként rossz tanuló volt, tanulás helyett kedvenc galambjai tenyésztésével foglalkozott, szándéka szerint állatorvos akart lenni.
 
====== Katonai tanulmányai, 2. világháborús tevékenysége (1930-3545) ======
Érettségi után - hogy a Trianon után ekkor újra bevezetett kötelező katonai szolgálattól 2 év helyett 1 év alatt megszabaduljanak<ref>''Gömbös Gyula miniszterelnök haderőreformja bevezette a kötelező katonai szolgálatot. Az érettségi után közvetlenül szolgálatra jelentkezőknek 1 év szolgálatot írtak elő, után tartalékos tiszti állományba kerüléssel, a később, behívással szolgálatba kerülőknek 2 évet kellett leszolgálni, és nem kerültek tartalékos tiszti állományba.''
 
24. sor:
</ref> - barátaival jelentkezett a szolgálat letöltésére. A [[kaposvár]]i állomáshelyű ''magyar királyi „Zrínyi Miklós” 7. honvéd gyalogezred''be került. Egy hónap után apja tudatta vele, hogy a Somogy megyei alispán segítségével meg tud szerezni számára egy Somogy megyei ösztöndíjat a Ludovika Akadémiára. Apja akaratának engedve készülni kezdett a felvételire, majd az ösztöndíjat megkapva kezdte meg hivatásos tiszti tanulmányait.<ref name=":2" /> [[1930]]-ban tette le a katonai esküt „karpaszományos” gyalogosként. Itt tartalékos tiszti tanfolyamot végzett, [[1935]]-ben tizedikként<ref name="A Hazáért">Lásd ''A Hazáért'' c. könyv előszavát.</ref> avatták hadnaggyá a [[Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémián]]. 1935 és [[1939]] között a szintén kaposvári ''magyar királyi „Nagy Lajos Király” 6. honvéd gyalogezred''ben szolgált hadnagyi rendfokozatban. Az ezred tulajdonosa [[III. Viktor Emánuel olasz király]] volt, [[1937]]. évi magyarországi látogatása alkalmával Királyt kitüntette az [[Olasz Koronarend]] lovagkeresztjével. 1939-ben főhadnaggyá léptették elő.
 
[[1939]] és [[1942]] között a [[Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia|m. kir. Honvéd Hadiakadémián]] folytatott tanulmányokat. [[1941]]-ben vezérkari [[százados]] lett, egy1942 évvel későbbnyarán, mint a végzős évfolyam tagja, 1942 nyaránhallgatóként három3 hónaprahónapos frontszolgálati tapasztalatszerzésre a [[Don]] mellett állomásozó [[2. magyar hadsereg]]hez vezényelték többedmagával. Itt 1-1 hónapot hadosztály-, hadtest- és hadseregtörzsben szolgáltak. A doni első beosztását korábbi seregtestéhez, a [[10. könnyű hadosztály]]hoz kapta. A hadosztály Donhoz érkezéséig neki kellett annak védelmi állását megterveznie. A nyár folyamán lezajlott [[Korotojaki csata|korotojaki csatában]] már [[Csatay Lajos]] altábornagy, a IV. hadtest parancsnokának vezérkari tisztjeként vett részt a védelmi műveletek irányításában. A frontszolgálatotfrontszolgálati gyakorlatot követően a ''Hadiakadémiát'' a legjobb eredménnyel, évfolyamelsőként (ún. „Szobrosként”) végezte el.<ref name="A Hazáért"/> A végzetteket egyéves próbaszolgálatra vezényelték ki, majd letelte után ténylegesen vezérkari (vk.) tisztekké váltak, amit az egyedi paroli jelzett (vörös alapon fekete). [[1943]] és [[1945]] márciusa között, a magyarországi harcok végéig, a [[Honvédelmi Minisztérium]] Szervezési Osztályán az elvi alosztály vezetője volt, századosként.<ref>A vezérkari tisztek kiváltságos helyzetéből (minőségi kiképzés) adódóan századosként egy ezredes és két őrnagy is alárendeltje volt.</ref> Meghatározott időközönként hadi szolgálatot is teljesítenie kellett. Hadi szolgálatait az alábbi beosztásokban teljesítette:
 
A végzetteket egyéves próbaszolgálatra vezényelték ki, majd letelte után ténylegesen vezérkari tisztekké váltak, amit az egyedi paroli jelzett (vörös alapon fekete). [[1943]] és [[1945]] márciusa között, a magyarországi harcok végéig, a [[Honvédelmi Minisztérium]] Szervezési Osztályán az elvi alosztály vezetője volt, századosként.<ref>A vezérkari tisztek kiváltságos helyzetéből (minőségi kiképzés) adódóan századosként egy ezredes és két őrnagy is alárendeltje volt.</ref> Meghatározott időközönként hadi szolgálatot is teljesítenie kellett. Hadi szolgálatait az alábbi beosztásokban teljesítette:
# 1943. december ([[Proskurov]])–1944. április: a ''[[201. megszálló hadosztály]]'' anyagi vezérkari tisztje. Az itt magyar zsidó munkaszolgálatosokkal szemben tanúsított emberi magatartása miatt a [[Jad Vasem]] bizottság később a ''„[[Világ Igaza]]”'' címmel tüntette ki (lásd lent).▼
# 1944. április: a ''201. megszálló hadosztály'' megbízott vezérkari főnöke. A hadosztály átszervezése után beosztása megszűnt, nyolc hónapnyi frontszolgálat után ismét a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott a fent nevezett beosztásban.▼
# 1944. május: a ''[[19. gyaloghadosztály]]'' hadműveleti vezérkari tisztje.▼
# 1944. június–augusztus: az ''[[1. magyar hadsereg]]'' hadműveleti osztályára beosztott vezérkari tisztje.▼
# 1944. szeptember–[[október 16.]]: a ''[[8. tábori póthadosztály]]'' anyagi vezérkari tisztje. Király Béla közlése szerint [[Szálasi Ferenc|Szálasira]] nem tett esküt, megbízható munkatársaiból ellenállócsoportot szervezett.<ref name="A Hazáért"/> Ezzel szemben Szálasitól vezérőrnagyként katonai kitüntetést kapott 1945. januárjában,<ref name=":3">„A nemzetvezető Király Béla vezérkari századosnak, a magyar érdemrend tisztikeresztjét hadidíszítményekkel és kardokkal adományozta”. ▼
 
▲#* 1943. december ([[Proskurov]])–1944. április: a ''[[201. megszálló hadosztály]]'' anyagi vezérkari tisztje. Az itt magyar zsidó munkaszolgálatosokkal szemben tanúsított emberi magatartása miatt a [[Jad Vasem]] bizottság később a ''„[[Világ Igaza]]”'' címmel tüntette ki (lásd lent).
▲#* 1944. április: a ''201. megszálló hadosztály'' megbízott vezérkari főnöke. A hadosztály átszervezése után beosztása megszűnt, nyolc hónapnyi frontszolgálat után ismét a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott a fent nevezett beosztásban.
▲#* 1944. május: a ''[[19. gyaloghadosztály]]'' hadműveleti vezérkari tisztje.
▲#* 1944. június–augusztus: az ''[[1. magyar hadsereg]]'' hadműveleti osztályára beosztott vezérkari tisztje.
▲#* 1944. szeptember–[[október 16.]]: a ''[[8. tábori póthadosztály]]'' anyagi vezérkari tisztje. Király Béla közlése szerint [[Szálasi Ferenc|Szálasira]] nem tett esküt, megbízható munkatársaiból ellenállócsoportot szervezett.<ref name="A Hazáért" /> Ezzel szemben Szálasitól vezérőrnagyként katonai kitüntetést kapott 1945. januárjában,<ref name=":3">„A nemzetvezető Király Béla vezérkari századosnak, a magyar érdemrend tisztikeresztjét hadidíszítményekkel és kardokkal adományozta”.
- Honvédségi rendeletek 1945. január 15. száma. [http://www.rimaszombat.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=8484]
</ref> Király magyarázata szerint ez egy Horthy idején végrehajtott katonai cselekményért, még a kormányzó jóváhagyásával történt.<ref name=":3" />
#* 1944. október–november: az ''1. magyar hadsereg'' hadműveleti osztályára beosztott vezérkari tiszt.
#* [[1945]]. március végén önként jelentkezve a [[kőszeg]]i védőkörletre alakított ideiglenes dandár vezérkari főnöke, majd később parancsnokuk [[Ausztria|Ausztriába]] való távozása után annak parancsnoka lett. [[Március 29.|Március 29-én]] Király adta át a várost a szovjet csapatoknak. [[Hadifogság]]ba került, Székesfehérváron, majd a román [[Foksány|Focșani]]-ban volt táborban, a Szovjetunióba szállítás közben többedmagával leugorva a vonatról megszökött, és hazatért Magyarországra.
 
=== Karrierje a népi demokratikus hadseregben (1945-1956) ===
1945 nyarán belépett a Magyar Kommunista Pártba,<ref name=":2">''Király Béla -'' ''Átélt történelem | 2. rész | Az '56-os eseményekről'' - beszélgetés Király Bélával, dokumentumfilm, FilmDirect [https://www.youtube.com/watch?v=256KdaTq9x0]
</ref> majd [[1945]]. [[december 4.|december 4-én]] a HM Igazoló Bizottsága igazoltnak nyilvánította. [[1946]]. [[március 1.|március 1-jével]] kinevezték az új hadsereg 1. honvéd gyaloghadosztálya vezérkari főnökének [[Pápa (település)|Pápa]], majd [[Tolna]] állomáshelyekkel. [[1946]]-ban vezérkari [[őrnagy|őrnaggyá]], majd vezérkari [[alezredes]]sé léptették elő. [[1947]]/[[1948]]-ban a HM Kiképzési Osztály vezetője, [[1948]]/[[1949]]-ben a gyalogság szemlélő-helyettese volt. [[1949]]-ben vezérkari [[ezredes]] lett. 1949 októbere és [[1950]] áprilisa között a gyalogság parancsnoka volt.
49 ⟶ 51 sor:
[[1951]]. [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] korábbi lojális magatartása ellenére az [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]] letartóztatta. [[1952]]. [[január 15.|január 15-én]] koncepciós perben kötél általi halálra ítélték. [[1952]]. [[január 29.|január 29-én]] ítéletét életfogytig tartó börtönbüntetésre módosították.
 
=== Részvétele az '561956-os szabadságharcban ===▼
== Forradalom és szabadságharc ==
▲=== Részvétele az '56-os szabadságharcban ===
 
[[1956]]. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] ideiglenesen szabadlábra helyezték. A [[1956-os forradalom|forradalom]] ideje alatt [[október 28.|október 28-áig]] kórházban kezelték, [[október 31.|október 31-én]] rehabilitálták. Eznap a megalakuló [[Forradalmi Karhatalmi Bizottság]] és a [[Forradalmi Honvédelmi Bizottmány]] elnöke, valamint [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] ekkor nevezte ki [[Budapest]] katonai parancsnokának. Tőle kapta feladatul is az új [[Nemzetőrség (1956)|Nemzetőrség]] megszervezését.
 
58. sor:
Az utóvédharcok során [[Nagykovácsi]] térségében vette fel a küzdelmet a támadókkal: ''„A Nagykovácsi melletti erdőségben leleplezett csoport megsemmisítésére november 10-én éjjel a 97. gépesített ezred alegységeit jelölték ki… Harc bontakozott ki a gépesített ezred és a nemzetőrök között. A foglyul ejtett nemzetőrök tudtunkra adták, hogy Király Béla az osztrák határ irányába távozott. Konyev marsall utasítására egy különleges csoport indult útnak, élén a tapasztalt felderítő tiszttel, I. I. Szkripko ezredessel, hogy Király Bélát feltartóztassa. Király Bélát azonban sem felkutatni, sem feltartóztatni nem sikerült.”''<ref>J. I. Malasenko, „A Különleges Hadtest Budapest tüzében” In: ''Szovjet katonai intervenció 1956''. Szerk.: Györkei J., Horváth M., Budapest, 2001., pp. 273–274.</ref> [[Ják]] közelében hagyta el Magyarországot.
 
Király Béla emlékezései szerint a szovjet támadás idején atomcsapást vélt észlelni a szovjetek részéről Nagykovácsinál, ezzel is indokolta gyors távozását. Más interjújában arról beszélt, tisztában volt vele, ha az országban marad, felakasztják, ezért az életét mentendő döntött az Ausztriába távozás mellett.<ref name=":2" />
 
=== Nézetei '56-ról ===
74. sor:
# A Nyugat és az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] a forradalom után elismerte annak igazságait. [[Raymond Aron]] így fejezte be ''A sors értelme'' című tanulmányát: ''„A magyar forradalom… győzelem a vereségben, mindörökre egyike marad azoknak a ritka eseményeknek, amelyek visszaadják az embernek önmagába vetett hitét, és emlékeztetik… sorsa értelmére, az igazságra.”'' (''Amire nincs ige'', 264.)
 
=== Életútja 1956 után ===
[[1957]] januárjától a [[Strasbourg]]ban létrejött [[Magyar Forradalmi Tanács]] egyik alelnöke volt. [[Kéthly Anna]] és [[Kővágó József]] társaságában tanúvallomást tett a forradalmi eseményekről az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] Ötös Bizottsága előtt [[New York]]ban. [[1957]] és [[1966]] között tagja volt a [[Varga Béla (politikus)|Varga Béla]] elnöksége alatt működő [[Magyar Bizottság]]nak.
 
Aktívan kivette részét a politikai emigráció munkájában. E tevékenységének egyik jelentős állomása volt [[1961]]-es ázsiai utazása. Számos előadást tartott a forradalomról a világ különböző egyetemein (többek között: [[Tokió]]ban, [[Kuala Lumpur]]ban, [[Manila|Manilában]], [[London]]ban, a párizsi [[Sorbonne]]-on).
94. sor:
 
== Testi adottságai, jellemrajza ==
Király magas, jó kiállású férfi volt. Személyes ismerői megnyerő, karizmatikus személyiségként írták le, az egyetemen, diákjai között népszerű volt.<ref name=":4" /> Király magát racionális emberként jellemezte.<ref name=":2" />
 
== Viták életútja körül ==
100. sor:
</ref><ref name=":1">''November 4. és a hamis atomtámadás 1956-ban''; hvg.hu, 2009.
 
[http://hvg.hu/itthon/20091104_november_4_56_forradalom_szovjet]</ref><ref name=":4">''Beszélgetés Király Béla életéről''; Prof. Bokor Imre (H) és Prof. Pásztor Péter (USA) beszélgetése Budapesten 2012. júniusában. [https://www.youtube.com/watch?v=xE_R2qywZgo]</ref> [[Bokor Imre]] publikációiban<ref name=":0" /><ref>{{Cite web|url=http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=21202|title=HUNHIR.INFO - természetesen magyar hírportál|accessdate=2016-11-28|work=hunhir.info}}</ref> élesen bírálja, szélhámosnak, többszörös áruló dezertőrnek nevezinevezte Királyt. Szerinte aktívan részt vett [[Szálasi Ferenc|Szálasi]] alatt hadsereg vezetésben, és kitüntetést is kapott Szálasitól. Király ezt 2002-ben tagadta, elmondása szerint nem szolgálta Szálasit, sőt, a társaival németellenes tisztek aktáit égették el, akiknek a családját Szálasi biztosan internáltatta volna. Illetve dandárjával biztosan eldöntötték, nem mennek a nyilasokkal Németországba.
 
Bokor Imre információi alapján Király 1949-ben a Katonapolitikai Osztályon terhelő vallomást tett [[Kozma István (altábornagy)|Kozma István altábornagy]] (egykori tanára), valamint Czebe Jenő és Berkó István alezredesek ellen. (Kozmát háborús bűnökért kivégezték, 1990-ben rehabilitálták, Czebét menekülés közben agyonlőtték, Berkót börtönbüntetésre ítélték.)
 
Vitatott az 1956. november 11-i Nagykovácsi térségében Király Béla visszaemlékezéseiben emlegetett „Nagykovácsi- csata” megtörténte, illetve a fegyveres harc súlya és abban Király szerepe, felvetve, hogy ha történt is tűzharc, az nem volt nagy jelentőségű, csak száznál alig több felkelő vehetett részt egy kisebb összecsapásban, az egyetemista-nemzetőr csapatrészt a szovjet egység rendkívül rövid idő alatt számolta fel. Bokor Imre szerint Király miután Ausztriába, majd az USA-ba távozott, 1956. december 30-án, a [[:en:The_Providence_Journal|The Providence Journal]]-nak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy szeptember 28-án a forradalmárok szabadították ki a rabkórházból, majd  november 4-én, a szovjetek  támadásakor, áttörte a Budapest körüli  szovjet gyűrűt és 8 harckocsival, valamint 400 emberével a Dunántúlra távozott 50%-os veszteséget szenvedve. Bokor a főváros elhagyása dezertálásként értékeli, szerinte Király a helyszínen nem rendelkezett harckocsikkal, kb. 40-45  nemzetőr kísérte, 3 gépkocsi állt a rendelkezésére, és valójában számottevő ellenállást nem fejtettek ki, hanem céljuk az ország elhagyása volt. Állítása szerint a „Jelcin-dossziéban”<ref>{{Cite web|url=http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:kiadvanyok/jelcin|title=56-os Portál - A „Jelcin dosszié”. Szovjet dokumentumok 1956-ról|accessdate=2016-11-28|work=www.rev.hu}}</ref> Zsukov marsall<ref>szovjet honvédelmi miniszter, a Magyarország elleni szovjet fegyveres támadás irányítója</ref> által naponta kétszer kiadott magyarországi harctéri helyzetjelentésében nincs utalás Nagykovácsi térségében lezajlott említésre érdemes fegyveres harcról. A másik forrásként megjelölt Malasenko szovjet parancsnok<ref>1956-ban ezredes, a Székesfehérvárra kirendelt különleges szovjet hadtest megbízott törzsfőnöke, a 2000-es években nyugállományú hadseregtábornok.</ref> visszaemlékezése szerint: „a budapesti felkelő erők, november 5-től kisebb csoportokba verődve visszavonultak a Budától északnyugatra fekvő erdős-hegyes vidékre”, és Nagykovácsi-Telki térségében 10 felkelőt semmisítettek meg, 13-at ejtettek fogságba. Király és Malasenko 2001-es találkozásakor Malasenko kétségbe vonta a csatát, „nagy mesemondónak” nevezve Királyt, aki viszont máig meglévő zsíros-hegyi rakétakráterekkel kívánta bizonyítani igazát.<ref name=":1" /> Bokor cikke szerint a fogságba került felkelők mondták el, hogy Király társaival Ausztria felé igyekezve távozott. Konyev marsall utasítására I. I. Szkripko ezredes, a különleges hadtest felderítő főnöke, vezetésével egy speciális csoport indult útnak Király Béla felkutatására, az akció azonban nem vezetett eredményre. Érdekesség, hogy a Kádár-korszak hatalmi propagandája politikai érdekből vonta kétségbe a nagykovácsi csata megtörténtét, így Geréb Sándor és Hajdú Pál Berecz János lektorálta 1986-os könyvében például "nem volt csatának" minősítették a nagykovácsi eseményeket.
 
====== Király kontra Bokor per (2008) ======
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Király_Béla_(katonatiszt)”