„Király Béla (katonatiszt)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Grga (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Grga (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
111. sor:
</ref><ref name=":1">''November 4. és a hamis atomtámadás 1956-ban''; hvg.hu, 2009.
 
[http://hvg.hu/itthon/20091104_november_4_56_forradalom_szovjet]</ref><ref name=":4" /><ref>{{Cite web|url=http://asperjangyorgy.blog.hu/2009/07/05/kiraly_bela_a_kameleon|title=Király Béla, a kaméleon|accessdate=2016-11-29|work=Asperján György}}</ref> vitatják:felnagyítottnak, pozitívra átszínezettnek vagy valótlannak értékelik, így a Szálasi alatti aktivitását, 1945-ben Kőszeg szovjeteknek történt feladásában, 1945-1951 között a hadsereg tisztjeként, valamint az 1956-os forradalom alatt kifejtett tevékenységét helyezik új megvilágításba. Elsőként Kubinyi Ferenc ''Fekete krónika'' című könyvében közölt számos az addig elfogadott Király-életrajztól eltérő részleteket. Később [[Bokor Imre]] publikációiban<ref name=":0" /><ref>{{Cite web|url=http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=21202|title=HUNHIR.INFO - természetesen magyar hírportál|accessdate=2016-11-28|work=hunhir.info}}</ref> „politikai szélhámosnak”, „szerencselovagnak”, többszörös „áruló dezertőrnek” nevezte Királyt. Szerinte aktívan részt vett [[Szálasi Ferenc|Szálasi]] alatt a hadsereg vezetésben, és kitüntetést is kapott Szálasitól. Király erről 2002-ben úgy nyilatkozott, hogy nem esküdött fel Szálasira, sőt, a társaival németellenes tisztek aktáit égették el, akiknek a családját Szálasi biztosan internáltatta volna. Illetve dandárjával biztosan eldöntötték, nem mennek a nyilasokkal Németországba. A 2008-as Király-Bokor perben Király Szálasitól átvett katonai kitüntetését elismerte,<ref name=":3" /> viszont, magyarázata szerint, ezt egy Horthy idején végrehajtott katonai cselekményért, még a kormányzó jóváhagyásával kapta.<ref name=":3" />
 
Bokor Imre szerint az 1945-ben Kőszeget parancsnokként védő Király azon beszámolója, miszerint Kőszeget megvédte a pusztítástól, „ott egy lövés sem dördült el”, 16 löveget és 1500-2000 katonát vitt át a szovjetekhez, nem felel meg a valóságnak. Bokor (és a Király-Bokor perben is benyújtott indoklása) szerint Király valójában a szovjet csapatok megjelenésekor - miután tisztjeit az eligazításon kitartó harcra buzdította - magához vette a zászlóalj okmányait és a város körüli terület aknatelepítési vázlatát, majd kijelentve, hogy terepszemlére távozik - Paraj százados gépkocsiját eltulajdonítva, harmadmagával, fehér zászlóval átment a szovjet alakulathoz. Ezután a szovjetek a kőszegi védőket felszólították a megadásra, de azok folytatták a város védelmét. Így Kőszeget egy napos bombázás és aknavetőtámadással, 173 fős magyar veszteséggel foglalták el a szovjetek.