„Király Béla (katonatiszt)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Grga (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Grga (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
111. sor:
</ref><ref name=":1">''November 4. és a hamis atomtámadás 1956-ban''; hvg.hu, 2009.
[http://hvg.hu/itthon/20091104_november_4_56_forradalom_szovjet]</ref><ref name=":4" /><ref>{{Cite web|url=http://asperjangyorgy.blog.hu/2009/07/05/kiraly_bela_a_kameleon|title=Király Béla, a kaméleon|accessdate=2016-11-29|work=Asperján György}}</ref> vitatják:felnagyítottnak, pozitívra átszínezettnek vagy valótlannak értékelik, így a Szálasi alatti aktivitását, 1945-ben Kőszeg szovjeteknek történt feladásában, 1945-1951 között a hadsereg tisztjeként, valamint az 1956-os forradalom alatt kifejtett tevékenységét helyezik új megvilágításba. Elsőként Kubinyi Ferenc ''Fekete krónika'' című könyvében közölt
Bokor Imre szerint az 1945-ben Kőszeget parancsnokként védő Király azon beszámolója, miszerint Kőszeget megvédte a pusztítástól, „ott egy lövés sem dördült el”, 16 löveget és 1500-2000 katonát vitt át a szovjetekhez, nem felel meg a valóságnak. Bokor (és a Király-Bokor perben is benyújtott indoklása) szerint Király valójában a szovjet csapatok megjelenésekor - miután tisztjeit az eligazításon kitartó harcra buzdította - magához vette a zászlóalj okmányait és a város körüli terület aknatelepítési vázlatát, majd kijelentve, hogy terepszemlére távozik - Paraj százados gépkocsiját eltulajdonítva, harmadmagával, fehér zászlóval átment a szovjet alakulathoz. Ezután a szovjetek a kőszegi védőket felszólították a megadásra, de azok folytatták a város védelmét. Így Kőszeget egy napos bombázás és aknavetőtámadással, 173 fős magyar veszteséggel foglalták el a szovjetek.
|