„Molter Károly” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forrás
→‎Életútja: kékítés
22. sor:
== Életútja ==
 
[[Kecskemét]]en érettségizett (1908), a budapesti [[budapestiEötvös egyetemLoránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetemen]] szerzett magyar-német szakos diplomát (1912). A marosvásárhelyi Református Kollégium tanára (1913-45), majd a [[Bolyai Tudományegyetem]]en doktorált (1945), az egyetem német irodalom szakos professzora (1945-51). Tevékeny résztvevője az 1918 után önállóan kialakuló erdélyi magyar irodalmi életnek, 1919-20-ban a [[Jövő Népe]] felelős szerkesztője, 1920-tól a [[Kemény Zsigmond Társaság|KZST]] tagja, a ''[[Zord Idő]]'' társszerkesztője, 1926-tól rendszeresen jelen volt a [[marosvécs]]ei helikoni találkozókon, az [[Erdélyi Szépmíves Céh]] irodalmi lektora. 1931-ben felvették a marosvásárhelyi Bethlen Gábor szabadkőműves páholyba, amelyben hamarosan megválasztották szónoknak.
 
Írói sajátossága a bácskai sváb kovácsmester-családból örökölt 1848-as magyar öntudat demokratizmusa: elutasít minden [[faj]]i kizárólagosságot. A néptestvériség gondolata vezette a magyar [[őszirózsás forradalom]] radikális táborába, s írói pályáján a szociális haladás szószólója is lett. A marosvásárhelyi [[Tükör (hetilap, 1913–1925)|Tükör]] hasábjain kifejtett újságírói tevékenysége során (1918-25) "a helyi ügyek szinte észrevétlenül világproblémákká tágulnak és súlyosodnak" – írja fél századdal később a ''Buborékharc'' címen kötetbe foglalt esszékről [[Kovács János (újságíró)|Kovács János]], a kétkedés fölényét értékelve e korai publicisztikában.