„Kadencia (dal)” változatai közötti eltérés

Dalok esetén a '''kadencia''', '''kadenciarend''', vagy '''sorzárlat''' a sorok utolsó hangjainak magasságai a dal utolsó hangjához képest. A dalok kadenciarendje csoportosítási szempontot ad például a népzenekutatásban. A kadenciarend meghatározását {{linkiw1|Ilmari Krohn|Ilmari Krohn|de}} használta először a finn népdalok rendszerezésére.<ref>{{Cite journal|author=[[Ilmari Krohn]]|year=1903|month=Augusztus|title=Welche ist die beste Methode, um Volks- und volksmäßige Lieder nach ihrer melodischen (nicht textlichen) Beschaffenheit lexikalisch zu ordnen?|journal=Sammelbände Der Internationalen Musikgesellschaft|volume=4|issue=4|url=https://www.jstor.org/stable/929099|accessdate=2016-12-01}}</ref> [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] 1912-ban javasolta az eredeti Krohn-rend a módosítását, azaz hogy a magyar népdalok esetén a fő kadencia szerinti rendezést alkalmazzák.{{h|Bereczky|2002|o=19}}

A dalokat nemzetközi megállapodás alapján úgy transzponálják, hogy utolsó hangjuk G legyen.{{Forráskérőh|Bereczky|2002|o=19}}{{h|Bartók–Kodály|1923}}<ref group="*">Bartók és Kodály Krohn javaslatával összhangban így ír erről: „Népdalban nincs jelentősége az abszolút hangmagasságnak, s az énekes úgyis mindent áthelyez a maga hangteijedelmébe.”</ref> A G-ről induló előjegyzés nélküli (mixolíd) skálában pedig nagyterc és nagyszext van.

A {{Pontosabban?|főkadenciát}} zárójelbe tesszük;teszik, {{Pontosabban?|ennekmely csökkenőnyomtatásban sorrendjeolykor akeretezve mutatóvagy elsőkarikázva rendezésijelenik kulcsameg.}} Négysoros népdaloknál ez csaknem mindig a második sor utolsó hangja. Az utolsó sor kadenciája a fenti szabályok szerint mindig 1, ezért ezt fel sem tüntetjük.{{h|Bartók–Kodály|1923}}<ref group="*">Az igen gyakori négysoros strófát négy sorzárlat alakítja ki, melyek közül a második és a negyedik a legteljesebb kadencia, melyeket Bartók „főkadenciáknak” nevezett. (Lásd: [[Kadencia#Típusai|Autentikus kadencia]]) A második sorzárót jelölő számot ezért emelik ki írásban.</ref>

* {{href|Bereczky|2002|{{CitWeb|url=http://real-j.mtak.hu/4702/1/ZenetudomanyiDolgozatok_2001-2002.pdf|aut=Bereczky János|tit=Zenetudományi dolgozatok 2001–2002|subtit=Ilmari Krohn hatása a magyar népzenetudományra|red=MTA Zenetudományi Intézete|loc=Budapest|ann=2002|pag=30–36|accd=2016-12-01}} }}