„II. Károly magyar király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
106. sor:
Nagy Lajos – végakaratának megfelelően – 11 éves leányát, [[Mária magyar királynő|Máriát]] 1382. szeptember 17-én [[Székesfehérvár|Fehérváron]] [[Demeter (esztergomi érsek)|Demeter]] [[esztergomi érsek]] Magyarország „királyává” koronázta. Mária uralmát anyja, [[Kotromanić Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] gyámsága alatt kezdte meg, legfőbb támogatójuk Garai Miklós nádor volt. A nőuralom sokakban megütközést keltett, de ekkor még nem tört ki nyílt lázadás. 1383 elején Erzsébet átalakításokat hajtott végre a magyar udvarban, többek között Alsáni Bálint pécsi püspököt tette meg saját főkancellárjává. Ezzel mintegy második hatalmat hozott létre lánya, Mária királyi főkancelláriája mellett, amelynek Demeter bíboros érsek volt a vezetője. A kettős hatalom zavarokhoz vezetett a kormányzásban. Tovább rontotta az átmenetinek tekintett nőuralom megítélését, hogy a lengyel rendek ellenállása miatt a lengyel–magyar [[perszonálunió]] felbomlott, és 1384-ben [[Lengyel Királyság|Lengyelország]] trónjára Nagy Lajos fiatalabb lánya, [[Hedvig lengyel királynő|Hedvig]] került.<ref name="Károly 4." /><ref name="Fügedi:Ispánok"/><ref name="Fügedi:Könyörülj bánom"/> A délvidéken [[I. Tvrtko bosnyák király]] által keltett zavargások 1383 közepén [[Lackfi István]] horvát–dalmát bánná történő kinevezését tették szükségessé, de ősszel Mária és Erzsébet határozott fellépés helyett engedményt – [[Kotor (Montenegró)|Cattaro]] városának átengedése Zárában – adtak.<ref name="Károly 3." />
 
Az elkövetett politikai hibák megérlelték az elhatározást, Magyarországon három tábor alakult ki a leendő király személyének kérdésében. Az Erzsébet királyné által támogatott Garai nádor vezette liga, aki a francia király öccsét, [[I. Lajos orléans-i herceg]]et szerette volna Mária férjeként trónra juttatni. A [[Kanizsai Miklós (tárnokmester)|Kanizsai Miklós]] által fémjelzett konzervatív liga, amelyik Nagy Lajos akaratának megfelelően Mária férjeként [[Zsigmond magyar király|Zsigmond brandenburgi őrgróf]] személyét helyezte előtérbe – ehhez a táborhoz tartozott az udvari arisztokrácia nagy része, köztük [[Szécsi Miklós]] országbíró és a [[Lackfi család|Lackfiak]] is. Ebből a táborból vált ki a [[Horváti család]] és Palisnai János vezette Horváti-liga, amelyik a nőági örökösödés helyett a trónt Durazzói Károly nápolyi királynak szánta.<ref name="Károly 4." /><ref name="Fügedi:Könyörülj bánom"/>
 
Garai Miklós nádort 1384 májusában a francia király, a francia királyi nagytanács tagjává nevezte ki. 1385. június végén el is indult a küldöttség [[Padova|Padovába]] – [[Losonci család|Losonci László]] erdélyi vajda és [[Frangepán János vegliai gróf|Frangepán János]] vezetésével – százötven lovag kíséretében, hogy a francia király öccsét Magyarországra hozza. A küldöttségről az utolsó információk Padovából származnak. A francia irányultságú lépések nagy politikai hibának számítottak, mivel a római és cseh királyi címet is kézben tartó [[Luxemburgi-ház]]on kívül a pápa és Kis Károly érdekeit is alapjaiban sértették.<ref > {{cite journal | last=Pór | first=Antal | title=Ifjabb Erzsébet királyné, Nagy Lajos felesége; Második közlemény | journal=Századok | year=1895 | pages=902-921}}</ref>