„Esztergom története” változatai közötti eltérés

 

== A város az egyház tulajdonában ==

A [[12. század|12]].–[[13. század]] fordulójától kezdve [[Esztergom]] városias fejlődése az egyházi befolyás növekedése következtében megtorpant. A várban lévő, de még be nem fejezett [[Esztergomi vár|királyi palotát]] [[Imre magyar király|Imre király]] [[1198|1198-ban]] az [[érsek]]nek adta át, de a királyi udvar ténylegesen csak [[1249|1249-ben]] költözött onnan el. A 13. században az udvarnoki városrész fokozatosan az esztergomi káptalan kezébe csúszott át. Tulajdonjoga bizonyítására [[1221]] előtt az esztergomi [[káptalan]] két oklevelet hamisíttatott Imre király nevére. Az egyik [[1202|1202-re]] datált hamis oklevél szerint Imre a vásárhelyet a leírt határok között levő telkekkel, épületekkel és lakosokkal az egyháznak adja, népeit elkülöníti a latin településétől, továbbá az így nyert népeket adózási és bíráskodási szempontból is az esztergomi egyháznak veti alá. A király nevére szóló 1202-re hamisított oklevél megerősíti az előző évről<!-- ? az előbb azt írtad, a másik is 1202-es--> szóló fiktív adományt, továbbá az egyháznak adja a Szent Lőrinc templom mellett fekvő földet.