„II. Károly magyar király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
139. sor:
A merénylet részletes lefolyását ''Gataro'' leírásából és a szintén korabeli, velencei ''Monaki''<ref group=m> '''''Lorenzo de Monacis''''' (1351-1429) velencei költő – történetíró, az államtanács tagja és diplomata / ''Carmen de casu illustrium reginarum et de lugubri exitu Caroli Parvi'' </ref> verses történetéből, valamint Mária királynő február 28-án kiadott okleveléből ismerhetjük meg.<ref name="Károly 2." /> Az 1480 után íródott [[Thuróczi-krónika]] nagyrészt a velencei verses történetet használta alapul.
''Gataro'' szerint a király gyakori látogatásokat szokott tenni a „királynőknél”. A merénylet napján kilenc óra körül érkezett meg, majd megbeszélésre a „királynőkkel” egy terembe vonultak. A terembe érkező [[Forgách Balázs]] a király közelébe jutva, a köpenye alatt tartott hosszú késsel, teljes erővel a fejére sújtott. A tőr a király koponyáját teljesen keresztülvágta, egészen le a bal szeméig, amit emiatt el is veszített. Forgách ezután a teremből nyugodtan távozván, a helyszínről elmenekült. A lármára sokan a terembe szaladtak, majd orvosért küldtek.
''Monaci'' szerint Károlyt három vágás érte, egy az arcán, mi által a bal szemét elveszítette és kettő a feje felső részén.
158. sor:
A pápai kiközösítés miatt egyházi szertartással nem temették el, erről fiának kérésére [[IX. Bonifác pápa]] csak 1391. február 3-án intézkedett. A visegrádi előhegyen lévő Benedek-rendi monostor templomában való temetésére, a pápa [[Kanizsai János]] érseket utasította.<ref name="Károly 2." />
Mária királynő [[Forgách Balázs]] jutalmazására – „ ''aki megölte a királyné életére törő és őt, a királynőt koronájától megfosztó Durazzói Károly királyt'' ” – 1386. február 28-án kiadott oklevelében intézkedett. Neki és általa rokonainak adományozza örökjogon a nyitra megyei [[Gímes|Gymes]] várát a Nyitra, Bars és Esztergom megyékben fekvő név szerint felsorolt tartozékaival, vámjaival és vásárjaival egyetemben.<ref> A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa; DL-DF: 58652</ref>
A birtokba való bevezetésre a [[Garamszentbenedek|garamszentbenedeki]] konventet március 11-én utasította.<ref> A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa; DL-DF: 58653</ref>
A garamszentbenedeki konvent április 14-én jelenti Mária királynőnek, hogy a birtokba történő bevezetés ellentmondás nélkül megtörtént.<ref> A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa; DL-DF: 58654</ref>
| |||