„Etelköz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
25. sor:
* a „kis Etelköz” elmélet támogatói úgy vélik, hogy a Duna és a Don közötti terület tartozott a magyar érdekszférához, és ezen belül a Dnyeper-Bug, a Dnyeszter vidékén, vagy a Prut-Szeret közén feküdt a tényleges szállásterület.{{refhely|Sudár 2014|31. o.}}
== Földrajzi helye == matraibarnabas@gmail.com
Arról, hogy a név pontosan mely földrajzi helyet jelöli, sok vita folyt, de más középkori szerzők műveit is figyelembe véve Etelköz fekvése elég pontosan behatárolható.
A császár művének 38. fejezetében a következőt írja:
:„''A [[besenyők]] földjét, melyen abban az időben a turkok laktak, az ott levő folyók neve szerint nevezik. Ezek a folyók: az első a Barukh, a második a Kubu, a harmadik a Trullosz, a negyedik a Brutosz, az ötödik a Szeretosz.''”
A 40. fejezetben:
:„''Az a tartomány, melyet előbb bírtak a turkok, az azt átszelő folyam neve szerint '''Etelnek''' és '''Kuzunak''' neveztetik, és ott most a besenyők laknak.''” (Vári Rezső 19. század végi fordítása)
Az így meghatározott földrajzi helyet [[Budai Ézsaiás]] [[1811]]-ből származó átírása nyomán nevezik a magyar történészek '''''Etelköznek,''''' és a feltételezések szerint az elnevezés a [[Don]] folyót vagy általában folyóvizet jelentő [[ótörök nyelv|ótörök]] eredetű ''etel'' és a magyar ''-köz'' szó összetételével keletkezett. (A [[Volga]] ótörök neve is ''Etil'' volt, a [[kazárok]] Volga-menti fővárosát pedig [[Itil]]nek nevezték.) A császár a földrajzi hely meghatározásához öt folyónevet ad meg. Vita a régi folyónevek azonosítása körül keletkezett, de legvalószínűbb megfeleltetésük a következő:
* Barukh = [[Dnyeper]] ([[Hun nyelv|Hun]] ''Var''. A ''barukh'' [[héber nyelv|héber]] eredetű szó, jelentése „áldott”. Bíborbanszületett Konstantin híres művét görögül írta, de jól ismerte a [[Biblia|Bibliát]], amelyben szintén szerepel ez a szó. A Barukh megnevezés eredhet a zsidó vallást felvevő kazároktól is.)
* Kubu = [[Déli-Bug]] (de lehet az az [[Azovi-tenger]]be ömlő [[Kubány]] is; [[Görög nyelv|ógörögül]] ''Hüpanisz'' = Déli-Bug és Kubány)
* Trullosz = [[Dnyeszter]] (ez a ''Turla'' besenyő és török neve, tehát itt nyilván a [[Dnyeszter]]ről van szó),
* Brutosz = [[Prut]] (több történész szerint is azonos a mai [[Románia]] és [[Moldova]] közötti határfolyóval, a [[Prut]]tal); és
* Szeretosz = [[Szeret]] (A romániai [[Moldva|Moldvában]] ma is létezik a [[Szeret]] folyó, mellette laknak a [[csángók]])<ref>[http://www.azsia.net/print.php?sid=4942 Honnan jöttünk Etelközből?]</ref>
A törzsszövetségi szálláshely kiterjedésével kapcsolatos elképzeléseket Tóth Sándor László 1998-ban az alábbiak szerint csoportosította:
* a „nagy Etelköz” elmélete szerint a magyar törzsek által birtokolt terület a Don és az Al-Duna között volt,
* a „közepes Etelköz” elmélete szerint a fenti öt folyó vidéke volt Etelköz,
* a „kis Etelköz” elmélet támogatói úgy vélik, hogy a Duna és a Don közötti terület tartozott a magyar érdekszférához, és ezen belül a Dnyeper-Bug, a Dnyeszter vidékén, vagy a Prut-Szeret közén feküdt a tényleges szállásterület.{{refhely|Sudár 2014|31. o.}}
== Kutatói vélemények ==
| |||