Wikipédia

„Xavéri Szent Ferenc” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nemokap (vitalap | szerkesztései)
15 597 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nemokap (vitalap | szerkesztései)
15 597 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
| címek = [[hitvalló]]
| születési idő = [[1506]]. [[április 7.]]
| születési hely = Javier vára, [[Navarra|Navarrai Királyság]]
| halálozási idő = [[1552]]. [[december 3.]] {{életkor-holt|1506|4|7|1552|12|3}}
| halálozási hely = [[San-Csaog]], [[Kína]]
29. sor:
 
[[Fájl:Franz Xaver.jpg|bélyegkép|Xavéri Szent Ferenc]]
'''Xavéri Szent Ferenc''', polgári nevén ''Francisco de Jassu y Javier'' (Javier vára, [[Navarra|Navarrai Királyság]] (ma Spanyolország) [[1506]]. [[április 7.]] – [[San-Csaog]], [[GuangzhouKanton (város)|Kanton]] mellett, [[Kína]], [[1552]]. [[december 3.]]), [[Jézus Társasága|jezsuita]] [[szerzetesrend|szerzetes]], minden idők egyik legnagyobb keresztény misszionáriusa.
 
== Élete ==
48. sor:
1542 szeptemberének végén újra hajóra szállt, és még mielőtt társai Mozambikból utolérték volna, a [[Comorin-fok]] körül (az Indiai-félsziget legdélibb pontja) élő gyöngyhalászok közé ment, akik közül [[1545]]-[[1947|47]] között mintegy húszezren megkeresztelkedtek. Ferenc tanította nekik a [[katekizmus]]t, védelmezte őket a portugál kereskedők ravaszságával szemben, és vigasztalta és támogatta őket a [[Iszlám|muzulmánok]] rajtaütései alkalmával. Később hasonlóképpen segítette [[Travancor]]ban a halászokat, akik közül mintegy tízezret ő maga keresztelt meg. Több mint egy évet töltött az egyszerű halászok között, akiket „első szerelmének” nevezett, és ha missziós útjai során a közelben járt, mindig felkereste őket. Valahányszor új misszionáriusok érkeztek Goába, mindig küldött valakit hozzájuk.
 
Mivel Xavéri Ferenc legátusi megbízatása a [[Jóreménység fokfoka|Jóreménység fokától]]ától ([[Afrika]] legdélibb pontja) egészen Kínáig terjedt, a misszionárius nem időzhetett túl sokat egy helyben, és szinte állandóan úton volt. [[1545]]-ben például [[Mailapur]]ból [[Malakka]] felé indult, amelyet a portugálok 1511-ben hódítottak el a muzulmánoktól. Győzelmüket akkor úgy ünnepelték, mint a kereszténység diadalát az iszlám felett. [[1546]]. január elsején már a ''fűszer-szigetek'' néven ismertté vált [[Molukka-szigetek]]re tartott, hogy segítségére legyen az ottani keresztényeknek. Mintegy másfél év múlva tért vissza Malakkára, ahol hallott a [[Kelet-kínai-tenger]]től keletre levő új szigetekről: [[Japán]]ról, ''a felkelő nap országáról''.
 
=== Japán ===
55. sor:
A feljegyzések szerint Xavéri Szent Ferencnek kiváló nyelvérzéke volt, de a japán nyelv neki is nehézséget okozott. [[Loyolai Szent Ignác|Loyolai Szent Ignácnak]] írt levelei arról tanúskodnak, hogy mintegy negyven napig tartott, amíg megtanulta [[japán nyelv]]en elmondani a [[tízparancsolat]]ot. Ez a nehézség a precizitásáról már akkor híres Japánban sok félreértésre adott alkalmat. Ferenc Szent Ignácnak írt levelei alapján kijelenthető, hogy a japánok az európak szemében is rendkívül műveltek voltak, gondosan kidolgozott szokásrendszerük volt, és sokat adtak a külső formákra, valamint a hagyományokra. Bár Ferencet szívesen meghallgatták, sőt szívesen vitatkoztak vele, de a térítésük sok nehézségbe ütközött, különösen a boncok körében, akik erkölcseivel szemben Ferenc sok kifogást emelt, s ezért hamarosan komoly gyűlölettel tekintettek rá.
 
EbbőlA következett,japán hogymisszió Japán- elsőelsődlegesen kereszténya misszionáriusanyelvi Kagoshimábannehézségek nemés tudotta nagyboncok eredményeketellenséges elérni.hozzáállása Ígymiatt a- következő évben továbbment; azsikertelennek volt a tervenevezhető, hogyezért [[Miyako|Miyakót]]1550-ben keresiFerenc feltovább utazott, hogy találkozzék a [[Tennó|japán császárral]] és [[Sógun|sógunjával.]] Itt azonban újabb csalódás érte: Ferencet, mivel bebizonyosodott számára, hogy a japán császárnak ekkoriban nem volt igazi hatalma, sógunja pedig egy csecsemő volt; az igazi hatalom a földbirtokosok kezében volt. A helyzet felismerése és megértése után a boncokkal és a tudósokkal folytatott hosszas viták eredményeként – sikerült egy kis csoport figyelmét felkeltenie a kereszténység iránt, valamint megnyerte egy bizonyos Bungo herceg barátságát is. Ekkor kihasználta, hogy felismerte azt, hogy a japánok mennyire érzékenyek a nevekre, címekre és tisztségekre, s így pápai legátusként, rendkívül díszes ruhában jelent meg, amely missziójára jó hatással volt.
 
FerencKét összességébenéves kéttevékenysége évetsorán töltött Japánban. Ez idő alatt mintegy ezerötszáz1500 embert keresztelt meg., Meglehetősenamely kisaránylag kicsi szám ezahhoz aképest, másuttamelyeket megkereszteltkevésbé tömegekkelművelt szemben,környékeken de ezelértek a kismisszionáriusok, eredményde vezetteez rájó Ferencettanúság egy fontos felismerésre: egy olyan magas kultúrájú országbanvolt, mintmind Japánneki, amind missziótaz máskéntőt kell irányítanikövetőknek, minthogy amennyire „műveletlen népek” körében. Az első jezsuita misszionáriust ezfontos az [[inkulturációInkulturizáció]] szükségességének a felismeréséhez vezetteszerepe, azazamely Xavéri Ferenc belátta, hogyszerint a keresztény hithirdetőknek alkalmazkodniuk kell az adott kultúrához, meg kell ismerniük a helyi nyelveket és az érintkezési formákat, és ebbe kell beleágyazni a keresztény üzenetet, hogy a katolikus (egyetemes, univerzális) hit a nyugati kultúrától lényegesen eltérő civilizációkban is gyökeret ereszthessen. ▼
E felismerést Ferenc kihasználta, mert visszafelé jövet [[Yamagushi]]ban – a boncokkal és a tudósokkal folytatott hosszas viták eredményeként – sikerült egy kis csoportban komoly érdeklődést kiváltania a kereszténység iránt, és megnyernie egy bizonyos Bungo herceg barátságát is. Amikor ellátogatott hozzá, minden lehetséges ruhadarabot és jelvényt magára vett, ami pápai legátusként őt megillette, hogy ezzel tiszteletet ébresszen a nevekre, címekre és tisztségekre sokat adó japánok körében.
 
▲Ferenc összességében két évet töltött Japánban. Ez idő alatt mintegy ezerötszáz embert keresztelt meg. Meglehetősen kis szám ez a másutt megkeresztelt tömegekkel szemben, de ez a kis eredmény vezette rá Ferencet egy fontos felismerésre: egy olyan magas kultúrájú országban, mint Japán, a missziót másként kell irányítani, mint a „műveletlen népek” körében. Az első jezsuita misszionáriust ez az [[inkulturáció]] szükségességének a felismeréséhez vezette, azaz Xavéri Ferenc belátta, hogy a keresztény hithirdetőknek alkalmazkodniuk kell az adott kultúrához, meg kell ismerniük a helyi nyelveket és az érintkezési formákat, és ebbe kell beleágyazni a keresztény üzenetet, hogy a katolikus (egyetemes, univerzális) hit a nyugati kultúrától lényegesen eltérő civilizációkban is gyökeret ereszthessen.
 
=== A kínai misszió terve ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Xavéri_Szent_Ferenc”