„Xavéri Szent Ferenc” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
| címek = [[hitvalló]]
| születési idő = [[1506]]. [[április 7.]]
| születési hely = Javier vára, [[Navarra|Navarrai Királyság]]
| halálozási idő = [[1552]]. [[december 3.]] {{életkor-holt|1506|4|7|1552|12|3}}
| halálozási hely = [[San-Csaog]], [[Kína]]
29. sor:
[[Fájl:Franz Xaver.jpg|bélyegkép|Xavéri Szent Ferenc]]
'''Xavéri Szent Ferenc''', polgári nevén ''Francisco de Jassu y Javier'' (Javier vára, [[Navarra|Navarrai Királyság]] (ma Spanyolország) [[1506]]. [[április 7.]] – [[San-Csaog]], [[
== Élete ==
48. sor:
1542 szeptemberének végén újra hajóra szállt, és még mielőtt társai Mozambikból utolérték volna, a [[Comorin-fok]] körül (az Indiai-félsziget legdélibb pontja) élő gyöngyhalászok közé ment, akik közül [[1545]]-[[1947|47]] között mintegy húszezren megkeresztelkedtek. Ferenc tanította nekik a [[katekizmus]]t, védelmezte őket a portugál kereskedők ravaszságával szemben, és vigasztalta és támogatta őket a [[Iszlám|muzulmánok]] rajtaütései alkalmával. Később hasonlóképpen segítette [[Travancor]]ban a halászokat, akik közül mintegy tízezret ő maga keresztelt meg. Több mint egy évet töltött az egyszerű halászok között, akiket „első szerelmének” nevezett, és ha missziós útjai során a közelben járt, mindig felkereste őket. Valahányszor új misszionáriusok érkeztek Goába, mindig küldött valakit hozzájuk.
Mivel Xavéri Ferenc legátusi megbízatása a [[Jóreménység
=== Japán ===
55. sor:
A feljegyzések szerint Xavéri Szent Ferencnek kiváló nyelvérzéke volt, de a japán nyelv neki is nehézséget okozott. [[Loyolai Szent Ignác|Loyolai Szent Ignácnak]] írt levelei arról tanúskodnak, hogy mintegy negyven napig tartott, amíg megtanulta [[japán nyelv]]en elmondani a [[tízparancsolat]]ot. Ez a nehézség a precizitásáról már akkor híres Japánban sok félreértésre adott alkalmat. Ferenc Szent Ignácnak írt levelei alapján kijelenthető, hogy a japánok az európak szemében is rendkívül műveltek voltak, gondosan kidolgozott szokásrendszerük volt, és sokat adtak a külső formákra, valamint a hagyományokra. Bár Ferencet szívesen meghallgatták, sőt szívesen vitatkoztak vele, de a térítésük sok nehézségbe ütközött, különösen a boncok körében, akik erkölcseivel szemben Ferenc sok kifogást emelt, s ezért hamarosan komoly gyűlölettel tekintettek rá.
▲Ferenc összességében két évet töltött Japánban. Ez idő alatt mintegy ezerötszáz embert keresztelt meg. Meglehetősen kis szám ez a másutt megkeresztelt tömegekkel szemben, de ez a kis eredmény vezette rá Ferencet egy fontos felismerésre: egy olyan magas kultúrájú országban, mint Japán, a missziót másként kell irányítani, mint a „műveletlen népek” körében. Az első jezsuita misszionáriust ez az [[inkulturáció]] szükségességének a felismeréséhez vezette, azaz Xavéri Ferenc belátta, hogy a keresztény hithirdetőknek alkalmazkodniuk kell az adott kultúrához, meg kell ismerniük a helyi nyelveket és az érintkezési formákat, és ebbe kell beleágyazni a keresztény üzenetet, hogy a katolikus (egyetemes, univerzális) hit a nyugati kultúrától lényegesen eltérő civilizációkban is gyökeret ereszthessen.
=== A kínai misszió terve ===
|