„Szexizmus” változatai közötti eltérés

A '''szexizmus''' kifejezés az [[angol nyelv|ango]]l sex, azaz ''[[Biológiai nem|nem]]'' szóból származik, jelentése nemek szerinti hátrányos megkülönböztetés. Általánosságban a [[nő]]k [[férfi]]ak általi [[Diszkrimináció|diszkriminatív]] megkülönböztetése, ahol a nőket kvázi „alsóbbrendűnek” mutatják be, erre vonatkozó tipikus mondatok például: ''„egy nő mosson, [[főzés|főzzön]], takarítson és [[gyermek]]et neveljen; a nők ostobák; a nők nem tudnak jól [[autó]]t vezetni”'' stb. Esetleg fordított előjellel: "a férfi dolga a pénzkeresés, családfenntartás, felelősségvállalás; a férfiak nem tudnak több dologra koncentrálni; vagy hogy a nők az emberiség csodálni való fele - lásd Lidl karácsonyi reklám 2016". A szexizmussal együtt szokták még a férfi[[sovinizmus]]t is említeni. A szexizmus a világ fejlett részein ma már meghaladott és kifejezetten sértő, de számos ponton tapasztalható még a nemek szerinti megkülönböztetés ott is, még ha sokkal konszolidáltabban is történik, például a nők sokszor alacsonyabb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért. A szexizmussal szemben elsősorban a [[feminizmus]] áll, mely a minél nagyobb női egyenjogúságért küzd.

Feminista elméletek szerint a szexizmus a férfiak hatalmi felsőbbrendűségének igazolása. A [[gender]] (társadalmi nem) definíció szerint változó, társadalmilag és kulturálisan létrehozott, emberi kapcsolatokra vonatkozó tulajdonságok összessége. Az olyanok, mint erő, aktivitás, racionalitás, autonómia hagyományosan [[férfi]]as tulajdonságok, míg az ellentéteik – gyengeség, passzivitás, érzékenység, függőség – hagyományosan [[nő]]kre jellemzőek. Ebből egyértelműen látszik, hogy a férfi nemhez sokkal pozitívabb tulajdonságokat társítunk, kivéve amikor minden férfit potenciális nemi erőszakolónak mondunk, vagy a családon belüli erőszakot férfierőszakként értelmezzük. Az angol liberális gondolkodó, [[John Stuart Mill]] szerint a jelenlegi hierarchia az ököljogon alapszik, amelynek igazságosságát sosem kérdőjelezték meg. A természetes dolog pedig egyben helyesnek is tűnik az emberek többsége számára. Mill ''A nők alárendeltsége'' című művében hangsúlyozza, hogy a nők alávetettsége a legális rabszolgaság egyetlen példája a modern, nyugati társadalmakban. A férjek engedelmességet, vonzalmat, kegyencséget követelnek feleségüktől – akik gyakran örökös félelemben élnek –, kirekesztik a nőket a kereső foglalkozásokból, mert úgy vélik, születésüktől fogva alkalmatlanok rá. Az emberi tökéletesedés egyik legnagyobb gátja az egyik nemet a másik fölé helyezni.

*Huszár Ágnes: "''Mit keres egy ilyen aranyos hölgy a politikában'', avagy miért ne lépjünk bele a pozitív előítélet csapdájába?" In Barát Erzsébet és Sándor Klára szerk.  ''A nő és a női(es)ség sztereotípiái'', 109-114., Szeged, SZTE Könyvtártudományi Tanszék: 2009.