„Vígh Tamás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola (WP:BÜ), apróbb javítások
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola (WP:BÜ), apróbb javítások
10. sor:
Ezek a meglepő szavak kihatottak Vígh Tamás egész életére, egész művészetére: soha nem állt be a sorba, saját értékrendjét tartotta mérvadónak, és ebből fakadt az is, hogy a későbbiekben számos köztéri szobortervét, főleg emlékműtervét dobták vissza, vagy „csak” egyszerűen nem valósították meg. Nem sok olyan művész van, akinek a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-korszakban]] annyi tervét dobták volna vissza, mint Vígh Tamásnak. Ő ugyanis nem szakította ketté magában a szobrászt és a köztéri szobrászt.<ref name="Csejdy">{{cite web|url=http://www.magyarszemle.hu/cikk/20071012_hamis_patosz_nelkul_-_vigh_tamas_nehany_emlekmuverol|title=Hamis pátosz nélkül - Vigh Tamás néhány emlékművéről|accessdate =2016-06-20|author=Csejdy Júlia |archiveurl=http://web.archive.org/web/20150913074246/http://www.magyarszemle.hu/cikk/20071012_hamis_patosz_nelkul_-_vigh_tamas_nehany_emlekmuverol |archivedate=19150913}}</ref>
 
A Főiskola után a [[Képző- és Iparművészeti SzakközépiskolaSzakgimnázium és Kollégium|Budapesti Művészeti Gimnáziumban]] helyezkedett el tanárként, 1955-ig dolgozott az iskolában. Még a végzése évében belépett a [[Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége|Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségébe]]. Első műveinek sora sikert aratott, dicsérték (''Delfines kút'', ''Pihenő (Fekvő) nő'', ''Bessenyei Ferenc'' portrészobra). 1954-ben megkapta a [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy-díj]] II. fokozatát. 1958-ban került a helyére a ''Krúdy emléktábla'' [[Budapest]]en, a Krúdy Gyula utca–József körút sarkán, ám az ugyanebben az évben készült férfi- és fiúaktot ábrázoló szobra kapcsán megtapasztalta az első ellenállást műveivel kapcsolatban. Az alumíniumból készült alkotás eredetileg [[Bátonyterenye|Nagybátonyba]] készült, a helyiek tiltakozása miatt azonban végül [[Balassagyarmat]]ra került, az ideggyógyintézet kertjébe. ''Bőség'' című kettős női aktszobrát [[Debrecen]]ben pár hónap után az eredeti helyéről kirakták a Nagyerdőbe. ''Katona József'' szobrát 1960-ban készítette, két évvel később állították fel [[Kecskemét]]en. Híres ''Bartók'' szobra 1961-ben került a budapesti [[Feneketlen-tó]]hoz. 1963-ban feleségével, Kincses Máriával közös kiállítása nyílt a Mednyánszky Teremben, a kritika egyértelműen dicsérő hangon emlékezett meg róla. 1964-ben készült ''Magvetők'' című nagyszabású kő domborműve, ami három évvel később került végleges helyére, a [[Debreceni Egyetem|Debreceni Agrártudományi Egyetem]] aulájába.
 
Nevezetes momentum következik munkásságában: 1967-ben megbízást kapott a [[Tisza]]-szabályozás és [[Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)|Vásárhelyi Pál]] emlékére készítendő és [[Tiszadob]]on felállítandó, nagyméretű szobor tervezésére. Fél év sem telt el, és a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Vízügyi Főigazgatóság javaslatára a megbízást visszavonta (gondolhatunk most a mesteri tanács beérésére: ''„ami nem tetszik senkinek, csak nekünk”''). Pedig Vígh Tamás emlékműterve korszakos jelentőségű volt. A megrendelő reprezentatív alkotást képzelt el, ehelyett kapott egy csatornával kettészelt földhányást, rajta kubikosok csoportjával. A főalakot, Vásárhelyi Pál monumentális alakját a földhányás átvágásába helyezte. További különlegességét az adta az alkotásnak, hogy a figurák megalkotásánál már a korábban kifejlesztett lemezhajlításos technikáját alkalmazta. Ezt a technikát vitte át a kismintákra is. A terv kisplasztikákban élt tovább: Vásárhelyi alakjából a ''Magyar mérnök a XX. században'', a kubikosok csoportjából pedig ''Az Alföld népe'' lett. Örömteli fordulat, hogy az emlékművet végül – negyven év elteltével, 2008-ban – Reich Gyula és Kóthay László vízmérnökök kezdeményezésére mégis felállították [[Tiszalök]]ön. Az ötéves folyamatról [[Dénes Gábor]] filmrendező filmet forgatott, ''Remény útjai'' címmel.<ref>{{cite web|url=http://www.168ora.hu/arte/a-vilagon-egyeduli-de-a-magyarokat-nem-erdekli-29945.html|title=A világon egyedüli, de a magyarokat nem érdekli|accessdate =2016-06-20|archiveurl=http://web.archive.org/web/20160304212322/http://www.168ora.hu/arte/a-vilagon-egyeduli-de-a-magyarokat-nem-erdekli-29945.html |archivedate=20160304}}</ref>