„Szerkesztő:Pepo41/Szirakúsai Agathoklész” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Fordítás: oldid hiba jav. |
→Államcsíny: a döntő lépés |
||
25. sor:
== Államcsíny ==
Agathoklész hivatala szerint előbb sztratégosz volt Syrakusában, korlátozott hatalma volt. Titulusa „sztratégosz és a béke őre“.<ref>Diodor, ''Bibliotheke'' 19,5,5.</ref> A hatalmában álló más helyeken viszont ''strategosz autokrátor'' volt, ami korlátlan katonai parancsnoki hatalommal járt és amely titulus korábban jogalapul szolgált [[I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz|I. Dionüsios]] türannisz hatalmának.<ref>Helmut Berve: ''Die Herrschaft des Agathokles'', München 1953, S. 30 f.</ref> Syrakusában továbbra is a hatszázak tanácsa ellenőrzése alatt állt. Ennek az ellenfélnek a kikapcsolása három év előkészületi időt kívánt tőle. Kezére játszott a nem görög [[szikel]]ek gyűlölete a syrakusaiakkal szemben és a hasonló gyűlölet a szegények között a vagyonosok ellen. Így részben szikelekből, részben görögökből ütőképes csapatot formált maga köré azzal az ürüggyel, hogy ez a külső ellenség ellen szerveződik anélkül, hogy ezzel gyanut keltett volna.
I. e 316-315-ben belevágott a döntő lépésbe. Ellenfelei vezető személyiségeit meghívta egy megbeszélésre, majd ott a mintegy negyven oligarchát azzal vádolta meg, hogy merényletet terveznek ellene és letartoztatta őket. Fegyveresei a bűnösök megbüntetését követelték, mire ő ezeket azonnal megölette. A trombiták harci jelet fújtak, mire az egész városban mindenütt elindult a mészárlás, melynek az előkelők és híveik áldozatul estek. Házaikat kirabolták. Állítólag több mint 4000 ember vesztette életét.<ref>Diodor, ''Bibliotheke'' 19,8,1.</ref> Több mint 6000 a lezárt kapuk ellenére elmenekült a városból.<ref>Diodor, ''Bibliotheke'' 19,8,2.</ref> Ők nagyrészt Agrigentoba menekültek, de mert tulajdonuk odaveszett, így nem volt elegendő pénzük jövőbeli ellenséges tevékenységekhez.
== Fordítás ==
| |||