„Királyi Magyar Természettudományi Társulat” változatai közötti eltérés

1802-ben magyar tudósok egy kis csoportja előtt [[Kitaibel Pál]], a nagy magyar botanikus előterjesztette egy természettudományi társaság megalakításának tervét,<ref>[http://mek.niif.hu/12000/12078/12078.pdf Királyi Magyar Természettudományi Társulat tegnap és ma]</ref> nem rajta múlt, hogy az elképzelése csak jóval később öltött testet. A '''Királyi Magyar Természettudományi Társulat''' [[1841]] tavaszán Pest-Budán jött létre, [[Bugát Pál]] felhívására. Ugyanebben az évben szervezték meg a [[Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése|Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlését]] (MOÉTV), melyet [[1841]]-[[1933]] között 41 alkalommal tartottak.<ref>[http://www.mtte.hu/hu/content/t%C3%A1rsulat-r%C3%B6vid-t%C3%B6rt%C3%A9nete A Magyar Természettudományi Társulat rövid története]</ref> A vándorgyűlések szervezete [[1933]]-ig működött, míg a Magyar Természettudományi Társulat –, mely túlélte a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcot]], átvészelte az [[Első világháború|első]] és a [[második világháború]]t – [[1952]]-ig folyamatosan tevékenykedett, [[1953]]-ban azonban nevétől, vagyonától megfosztották. Célja volt a természettudományokat művelni, hazánkat e célból vizsgálni és az ismereteket terjeszteni. Tudományos kutatásokkal szakembereket bízott meg pályázatok vagy beadott tervezetek alapján különféle segélypénzekből (országos segély, Bugát-alap, magánadakozások). Szakkönyvtára egy [[1896]] végénvégi felmérés szerint 20,151 kötetből állt. Ugyanekkor tagjainak száma 7800-on felül volt, s alaptőkéje 118,900 forintra rúgott, kiadványcserében állt 207 hasonló célú külföldi társulattal és intézettel.<ref>A Pallas nagy lexikona</ref>