„Erdőbénye” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Asearew (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
| szöveg pozíciója = bottom
| KSH kód = 25326
}}Erdőbénye egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják számon. A település a Mulató-hegy köré épült, a [[Zempléni-hegység|Zemplén-hegység]] és az [[Alföld]] találkozásánál az Aranyosi völgy kapujában fekszik. Hegyekkel körülvett, őslénytani érdekességekben és ásványokban gazdag területen elhelyezkedő község. [[Miskolc]]<nowiki/>tól 58 kilométerekilométerre keletre, [[Sárospatak]]<nowiki/>tól 22 kilométerekilométerre nyugatra, a [[tokaji borvidékenborvidék]]en helyezkedik el. Kb. 20 km-re van [[Encs]], [[Tokaj]] és [[Abaújszántó]] városoktól.
 
== Története ==
 
A [[tokaji borvidék]] mértani középpontjában (és csak néhány kilométerre [[Tállya|TállyáTállyától]]<nowiki/>tól, ami Európa mértani középpontja) fekvő község első írásos említése [[1404]]-ből származik. Berényiek voltak a község első birtokosai, [[1428]]-ban, Belecsényi István, majd Pallagi István, később a Pálóczyaké, Gerencséri Balázsé, majd Rozgonyiaké. 1486-ban Lórántffyak és Rákócziak kezébe került. [[II. Rákóczi Ferenc]] adományaként több család kezébe vándorolt, végül az Erdődyek kapták meg.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://www.illespince.hu/hu/erdobenye|title=Erdőbénye {{!}} Illés Pince, Erdőbénye|accessdate=2016-12-03|work=www.illespince.hu}}</ref>
 
A középkor folyamán még két különálló részből, Mező- és Egyházas-Bényéből állt. A hatalmas erdőségekkel, kiváló adottságú szőlőhegyekkel bíró Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. [[1604]]-tol a Rákóczi birtok része, minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A [[Rákóczi-család|RákócziRákócziak]]<nowiki/>ak gazdasági központot alakítottak ki, nagy kúriát építettek, amely alól indul ki a Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendszere. Erdőbénye borkereskedelemmel összefüggő jelentőségét jelzi, hogy volt idő, amikor a település egyszerre több mint száz bodnárnak adott munkát.<ref name=":0" />
 
[[1739]]-ben egy [[pestis]]járvány majdnem teljesen kipusztította.