„Herceg János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
j |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Burumbátor (vita) szerkesztéséről Linkoman szerkesztésére |
||
1. sor:
{{Író infobox
|név=Herceg János
|kép=herceg janos.jpg
|képaláírás=
|születési dátum=[[1909]]. [[május 11.]]
22. sor:
|aláírás=
}}
''' Herceg János''' ([[Zombor]], [[1909]]. [[május 11.]] – [[Zombor]], [[1995]]. [[január 29.]]) [[Vajdaság Autonóm Tartomány|vajdasági]] ([[
[[magyar nyelv|magyar]] író, szerkesztő, műfordító. {{lektor}}
== Életpályája ==
32. sor:
Herceg János munkássága kivételesen gazdag volt, jóllehet egy pesti kitérőtől eltekintve a megnevezett szűk földrajzi térségben teljesedett ki, melyet esetleg még csak a baranyai [[Kiskőszeg]] (Batina) felé lehetne tágítani. Innen indult el és ide tért vissza képzelt és való európai útjairól,
ingázott [[Belgrád]] és [[Budapest]], [[Újvidék]] és [[Szabadka]] között, kereste fel olvasóit, riportalanyait, írótársait. S közben írt, napról napra, hétről
A regények mellett minden prózai műfajban kifejezte magát, mégpedig a legtöbb esetben sikerrel, mivelhogy a mesterség minden titkának ismerője volt. Fő műfajának az esszét mondhatjuk, de írt naplójegyzeteket, arcképeket, kritikákat, riportokat, szociográfiákat, tárcákat, esszéket, helytörténeteket, miközben az írói erényei közül egyre jobban az emlékezés került az első helyre, az általa művelt műfajok sokaságában a múltat „újrateremtette”, jelenné varázsolta.
Herceg János közéleti ember is volt, közíró a szó legnemesebb értelmében. „Magyar írók vagyunk, nem nézhetjük közömbösen népünk sorsának alakulását” – mondta, s ennek a szellemében cselekedett is „a koráramlatoknak a vad vonulásában”. Talpon maradva élte át a sorsfordulókat, rendszerváltozásokat, ennek magyarázatát abban látta, hogy „óvatosan úsztam szemben az árral, de szemben úsztam...” Visszafogottsága ellenére írásait cenzúrázták, kihagyták, elfektették a nála is óvatosabb szerkesztők. Mindenkinél többet tett népünk
fennmaradásáért, de a szétszóródás, a gyámolatlanság tényei láttán nemegyszer riadtan tapasztalta az egyéni helytállás elégtelenségét. ==Munkái==
| |||