„Négyelés” változatai közötti eltérés

{{nincs forrás}}

<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE -->

<big>Névváltozatok:<br>

keresztvágás (Nagy Iván IV. 317. l.), 4 felé osztott (uo. I. 40. l.), négy részre szelt (uo.), négy egymással visszásan ellenkezőleg szinezett udvarú paizs (ou. IV. 22. l.), keresztvágással négy osztályra szelt paizs (uo. VI. 239. l.), keresztvágással négy felé osztott paizs (uo. IX. 385. l.), rendszerint négyfelé osztva (uo. VII. 86. l.), keresztmetszés (uo. IX. 37. l.), négyes pajzs (Szilágyi IV.), keresztvonallal négyelt (Gudenus I. 293. l.), negyedlet (Tört. segéd. 151. l.), négyre osztott (hasított és vágott) paizsmező (Bárczay 14.), felnegyedelt (Bárczay 38.), négyosztatú <br><br>

</div>

<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->

A '''négyelés''' a [[pajzs (heraldika)|pajzs]] vagy a mező [[osztás (heraldika)|osztás]]a egy vízszintes és egy függőleges [[osztóvonal]]lal négy egyforma [[mezőre]]. Nem tévesztendő össze a [[negyedelés]]sel, mely a hűbéri és rokoni heraldika eljárása ezen viszonyok [[címertan]]i kifejezésére. Változata a [[harántnégyelt]] pajzs. A többszörös vágás és hasítás [[sakkozott]] pajzsot eredményez.

 

A német heraldikában a négyelt kifejezés (geviert) olyan pajzsot takar, ahol az egymással szemben álló mezők azonos színűek. A mezőkben általában egy [[fémek (heraldika)|fém]] és egy [[színek (heraldika)|szín]] váltakozik. Ez a típus a leggyakoribb, de van három- és négyféle [[borítás]]ú alap (négyelés) is.

 

A négyelt pajzs kiválóan alkalmas kettő, három vagy négy címer egyesítésére. Két címer egyesítésekor az előkelőbb az 1. és 4. mezőbe kerül, a másik a 2. és 3. mezőbe. Ha a mezőkben nincs semmilyen [[címerábra]], a négyelés nem [[Mező (heraldika)|mező]], hanem [[mesteralak]] vagy egy (potenciális) [[alap (heraldika)|alap]].