Főmenü megnyitása

Módosítások

A modern hírszerzés folyamatábrája négy fő mozzanatot foglal magába: A politikai vagy katonai vezetés részéről felvetődő kérdés, szakszóval hírigény indítja meg a folyamatot, ezt követi az információ összegyűjtése, majd az elemzés, végül pedig az eredménynek a döntéshozókhoz történő eljuttatása következik, ami aztán új kérdéseket, hírigényt generál. A nyugati hírszerző iskolák széles körben oktatják ezt a megközelítést, bár annak sok kritikusa is van. Bírálói szerint a séma túlságosan is leegyszerűsítő, hiszen a mai valóságban a politikusok ritkán adnak direkt megrendelést a hírszerző szolgálatoknak. Az információk begyűjtése és elemzése, ami az ábrában egymást követi, a valóságban leginkább párhuzamosan történik. A gyakorlatban az sem állja meg a helyét, hogy a vezetők megvárnák a hírszerzés eredményeit, mielőtt döntést hoznának, hanem inkább azt várják el, hogy a hírszerzés megerősítse őket a már meghozott döntéseik helyességében. A modellnek az is hibája, hogy nincs benne utalás az ellenfél elhárító tevékenységére.<ref>{{cite journal |quotes= |last=Hulnick |first=Arthur S. |year=2006 |month=12 |title=What's wrong with the Intelligence Cycle |journal=Intelligence and National Security |volume= 21|issue= 6|pages=959-979 |id= |url=http://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/02684520601046291 |accessdate= }}</ref>
 
==A hírszerzés tevékenységeitevékenységi ágai==
A 20. század végére kialakult amerikai hírszerzési doktrína a hírszerzés hat fajtáját, hat információgyűjtési típust különböztet meg.{{refhely|Izsa|47. o.}} (Ezt a felosztást a nemzetközi szakirodalom és részben a mindennapi szóhasználat is széles körben magáévá tette.) A hat fő területet további alágazatokra lehet osztani.
* [[SIGINT]] (Signal Intelligence), rádió-elektronikai felderítés
74 278

szerkesztés