„Szerkesztő:Pepo41/Szirakúsai Agathoklész” változatai közötti eltérés

A rendkívüli teljhatalom, amit Agathoklész megkapott, sem időhöz kötött nem volt sem valamiféle külső ellenség rendkívüli fenyegetésével megalapozott .<ref>A sztratégosz korlátlan hatalmához lásd még [[Martin Dreher]]: ''Die syrakusanische Verfassung im 4. Jahrhundert Kr. e. zwischen Theorie und Praxis''. In: [[Wolfgang Schuller]] (Hrsg.): ''Politische Theorie und Praxis im Altertum'', Darmstadt 1998, S. 54–56. Úgyszintén lásd még Helmut Berve: ''Die Tyrannis bei den Griechen'', Bd. 1, München 1967, S. 446.</ref> Erős és állandó monarchikus elem került ezzel az alkotmányba. Sztratégoszként Agathoklész polgárokból álló csapatot hívhatott egybe, zsoldosokat bérelhetett, sőt rendkívüli hadiadókat vethetett ki, mindenképp lehetséges volt számára a megítélése szerinti összes szükséges szárazföldi és tengeri fegyverkezés. Ehhez még civil kompetenciák társultak az „államról való gondoskodás“ keretében.<ref>Helmut Berve: ''Die Herrschaft des Agathokles'', München 1953, S. 36–41.</ref> ImHáború Kriegsfallesetén warautomatikusan erfőparancsnok automatisch Oberkommandierendervolt. Der KampfeinsatzPolgári voncsapatok Bürgertruppenhadba bedurftehívásához abertovábbra wohlis weiterhinnépszavazást eineskellett Volksbeschlusseskiírnia.<ref>Helmut Berve: ''Die Herrschaft des Agathokles'', München 1953, S. 36.</ref> Hasonlóan I. Dionüsios türannisz korábbi uralkodásához továbbra is érvényes maradt formálisan a demokratikus alkotmány és a népgyűlés is tovább ülésezhetett.<ref>Caroline Lehmler: ''Syrakus unter Agathokles und Hieron II.'', Frankfurt am Main 2005, S. 39; Helmut Berve: ''Die Herrschaft des Agathokles'', München 1953, S. 36 f.</ref>