„Léon Foucault” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kisebb korrekciók
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.6.157.117 (vita) szerkesztéséről GegeZ szerkesztésére
45. sor:
[[Kép:Foucault pendulum animated.gif|bélyegkép|Foucault-inga gyorsított animációja]]
 
'''Jean Bernard Léon Foucault''' ([[Párizs]], [[1819]]. [[szeptember 18.]] – Párizs, [[1868]]. [[február 11.]] ) francia fizikus. Leginkább a [[Foucault-inga|róla elnevezett ingáról]] híres, melynek segítségével a [[Föld]] tengely körüli forgása kimutatható volt. Jelentős még a [[fénysebesség]] meghatározására végzett munkássága is.
 
== Élete ==
54. sor:
Armand Fizeau-val vizsgálatsorozatba kezdett, a [[fény]]t és a [[hő]]t tanulmányozták. Elsőként sikerült közösen [[dagerrotípia|dagerrotípiát]] készíteniük a [[Nap]]ról, amiből megállapították, hogy a Nap külső rétege gáz állapotú (nem folyékony vagy szilárd). A Párizsi Obszervatórium akkori igazgatója, François Arago a saját fotometrikus észlelései alapján úgy vélte, hogy a Nap külső rétege folyékony.
 
[[1850]]-ben megállapította, hogy a fény a vízben lassabban halad, mint a levegőben. Ugyanebben az évben - forgótükrök segítségével - megmérte a fény sebességét, eredménye 51%-on belül megegyezik a ma ismert helyes értékkel. A mérés eredménye révén a Nap-Föld távolság értékét is sikerült pontosabban meghatározni.
 
Nevét a híres Foucault-féle ingakísérlet (1851) őrzi, mellyel földi kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a [[Föld]] tengely körüli forgására. Ehhez egy 67 méter hosszú huzalondróton lengő, súlyosnehéz vasgömb mozgását elemezte a [[Panthéon (Párizs)|Panthéonban]]ban. Az ilyen „[[Foucault-inga]]” mindig ugyanabban a függőleges síkban leng, de ez a függőleges sík a forgó Földhöz viszonyítva lassan változik az inga [[földrajzi szélesség]]étől függő mértékben és irányban. A kísérlet nagy nyilvánosságot kapott, 1851-ben [[III. Napóleon francia császár]] is meglátogatta. Foucault [[1855]]-ben ezért a munkájáért és egy hasonló, (az általa 1852-ben feltalált) [[giroszkóp]]pal végzett kísérletéért megkapta a londoni [[Royal Society]] [[Copley-érem|Copley-érmét]], és a párizsi Császári Obszervatórium fizikus munkatársa lett.
 
Felfedezte az [[örvényáram]]okat (a „Foucault-áramokat”), amelyek erős [[mágneses tér]]ben mozgó vezetőben (pl. forgó rézkorongban) lépnek föl.
62. sor:
Tökéletesítette a tükrös [[távcső|távcsövet]] az üveg felületéhez ezüstréteget adva, amitől javult a képminőség és tartósabb lett a tükör; 1859-ben egyszerű, de rendkívül pontos módszert dolgozott ki a teleszkóptükrök felszíni hibáinak ellenőrzésére (Foucault-féle késélpróba).
 
1867 októberében Foucault keze zsibbadni kezdett, és rohamosan romlott az állapota, ami megakadályozta munkája folytatását. Nem ismert betegségének pontos oka. Egyes felételezések szerint a munkája során alkalmazott veszélyes vegyszerek okozhattak megbetegedést, ugyanakkor nem kizárt, hogy apja betegségre való hajlamát örökölve gyors lefolyású [[sclerosis multiplex]] miatt hunyt el 1868. február 11-én. Testét a [[Montmartre-iCimetière temetőde Montmartre]]-ben helyezték örök nyugalomra.
 
==Díjak, elismerések==
79. sor:
 
== Források ==
* [http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/Biographies/Foucault.html The MacTutor History of Mathematics, University of St. Andrews]
* Dr. Thomas Hockey (főszerk.): ''The Biographical Encyclopedia of Astronomers'', Springer, 2007, ISBN 978-0-387-30400-7