Wikipédia

„Hírszerzés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
HerculeBot (vitalap | szerkesztései)
6 166 szerkesztés
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében
18. sor:
 
==Meghatározásai==
A hírszerzés irodalmában számos a fogalom meghatározása szerepel. Talán a legegyszerűbb, de találó a [[Thomas F. Troy]], a hírszerzés neves történésze által [[Constantine FitzGibbon]]nak{{wdWd|Q1128036}} tulajdonított minimalista megközelítés, miszerint '''''a hírszerzés az ellenség megismerése''''' (''Intelligence is knowledge of the enemy'').<ref>http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/08850609108435193</ref>
 
Az 1995-ös magyar Hadtudományi Lexikonban ennél jóval összetettebb meghatározás található:
116. sor:
A diplomáciai jelentéseket szállító titkos futárposták elfogása és kifosztása már a korai hírszerzésnek és elhárításnak is a szokásos módszerei közé tartozott. Giustianiani, Velence londoni követe 1575-ben megállapította, hogy az angol király tisztviselői rendszeresen elfogják a Velencei Köztársaság hivatalos futárpostáját. Ez ügyben tiltakozott is Volsey teljhatalmú miniszternél, különösebb eredmény nélkül. A legfontosabb értesüléseket ezért rendkívüli felhatalmazású futárokkal továbbították, akiket külön őrség igyekezett útja során megvédeni.{{refhely|Hajma|16. o.}}
 
Franciaországban 1716-ban kiadtak egy úgynevezett viselkedési kódexet a korabeli diplomaták részére. Szerzője [[XIV. Lajos francia király]] tanácsadója, [[François de Callières]]{{wdWd|Q3086151}} volt. Ebben többek között az szerepel hogy „… egy követnek mindenkor gondosan és választékosan kell öltöznie. E mellett nem szabad alábecsülnie a kémkedés fontosságát.” Callieres „törvényes kémnek” nevezi a követet, mivel elsőrangú feladatai közé tartozik, hogy kipuhatolja a fogadó ország legszigorúbban őrzött titkait is. Tanácsolja, hogy a követ adjon gyakran fogadásokat, vegyen részt minél jobban a társadalmi életben, adjon ajándékokat, ha ezzel megkönnyebbítheti a munkáját. Helyénvalónak tartja, hogy a katonai vezetőknek is adjon a követ jól megválasztott ajándékokat, ha titkokat remél ezekkel kicsalni tőlük. A diplomata azonban mindenkor maradjon hidegfejű és rendelkezzen olyan képességgel, hogy bármilyen helyzetre megfelelően tudjon reagálni. Egy bizonyos szellemi színvonalat el nem ért embert soha nem szabad külképviseletre küldeni, mivel helytelen magatartásával, ügyetlenségével nagy károkat okozhat hazájának.{{refhely|Hajma|17. o.}}
 
===Újkor===
[[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] a [[napóleoni háborúk|különböző hadjáratai]] során nagy fontosságot tulajdonított a felderítésnek. 1809 decemberében rendelte el egy hírszerző szolgálat felállítását, amelynek élére [[Louis Pierre Édouard Bignon]]{{wdWd|Q3262921}} bárót nevezte ki. Utasította egy ügynökhálózat kiépítésére, lehetőleg az Oroszország nyugati részét jól ismerő lengyelekből, akik majd felderítő tevékenységet folytathatnak, valamint kihallgathatják az orosz hadifoglyokat. Ez a katonai hírszerző szolgálat Bignon vezetése alatt működött 1812 májusáig, majd ezt a feladatot a varsói francia nagykövet vette át tőle.
 
Napóleon oroszországi hadjáratának előkészítése során [[Jacques Alexandre Law de Lauriston]]{{wdWd|Q713664}} tábornok, a szentpétervári udvarhoz akkreditált francia nagykövet megszerezte az orosz hadsereg felvonulási terveit és létszám-adatait. Még az orosz térképek nyomtatásához használt rézlapokat is megvásárolta titokban, ezeket aztán Párizsban francia nyelvre átírva nyomtattak ki a francia csapatok számára.
 
[[Carl von Clausewitz]] porosz tábornok, a [[19. század]] legismertebb hadtudósa 1816-tól 1830-ig tette közzé „A háborúról” című főművét nyolc kötetben. Ez a mű az első könyv hatodik fejezetében a hírszerzés fontosságával is foglalkozik. Eszerint katonai „híreken azoknak az értesüléseknek az összességét értjük, amelyeket az ellenségről és országáról szerzünk, és amelyek elgondolásaink és cselekedeteink alapját képezik.” Clausewitz azt is hangsúlyozza, hogy bizalmatlannak kell lenni a hírekkel szemben, mert „a háborúban szerzett hírek jórészt ellentmondóak, nagyobb részük hamis, legtöbbjük pedig meglehetősen bizonytalan.”{{refhely|Clausewitz}}, hivatkozza {{refhely|Hajma|19. o.}}
140. sor:
**ELlNT (Electronic Intelligence) elektronikai felderítés
**FISINT (Foreign Instrumentation Signals Intelligence) gépi kibocsátású jelek felderítése
* [[IMINT]]{{wdWd|Q1654126}} (Imagery Intelligence), képanyagok elemzésén alapuló hírszerzési módszer. A képi információ származhat fényképekről, érzékelőkről (infravörös, elektrooptikai vagy radar), valamint műholdakról egyaránt.
* [[MASINT]]{{wdWd|Q2322258}} (Measurement and Signature lntelligence) különböző típusú mérőműszereket felhasználó, technikai jellegű hírszerzés, amely észleli, beméri, követi, azonosítja és leírja a célforrásra jellemző egyedi tulajdonságokat, mint például egy meghatározott repülő eszköz radarjele vagy a levegőből vett minta vegyi összetétele. Más szóval minden olyan technikai hírszerzés, ami nem sorolható a SIGINT és az IMINT kategóriába.
** radarfelderítés (RADINT)
** akusztikus felderítés (ACOUSTINT)
150. sor:
** kémiai és biológiai felderítés (CBINT)
** infravörös felderítés (IRINT)
* [[HUMINT]]{{wdWd|Q1538117}} (Human-Source lntelligence) humán hírszerzés, emberi erőforrások felhasználásával folytatott hagyományos hírszerzés, kémkedés
* [[OSINT]]{{wd|Q1059178}} (Open-Source Intelligence) nyílt forrású hírszerzés
* [[GEOINT]]{{wdWd|Q2944004}} (Geospatial Intelligence) térinformatikai hírszerzés
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hírszerzés”