„Atacama-sivatag” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Tapadások |
|||
30. sor:
Az Atacama gyéren lakott hely. A [[Pánamerikai autóút]] áthalad a sivatagon, melynek közepén, 2000 m magasságban egy [[oázis]]ban van a [[San Pedro de Atacama]] nevű falu. Ennek templomát [[1577]]-ben építették a spanyolok. Archeológiai bizonyítékok szerint San Pedro környéke egy paleolitikus civilizáció központja volt, amely kőerődítményeket épített a völgyet körülvevő hegyekben. Az [[Escondida Bánya]] és a [[Chuquicamata]] ugyancsak az Atacama-sivatagban található. Az Atacama gazdag réz- és ásványi tartalékokkal rendelkezik. Az [[Atacama határvita]] [[Bolívia]] és [[Chile]] között ezek miatt kezdődött az [[1800-as évek]]ben.
Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a [[Föld]]ön (kivéve valószínűleg a [[McMurdo-szárazvölgy]]eket az [[Antarktisz]]on). A nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Az átlagos csapadékmennyiség [[Antofagasta|Antofagastánál]] – chilei régió, amely az Atacama része – 3
Az Atacama a déli szélesség 25. fokától északra nagyon száraz, és kevés csapadékot kap. A sivatagban viszont sok helyre tengeri köd kerül, amely elég nedvességet biztosít bizonyos növények (moszatok, zuzmók és néha kaktuszok) megélhetéséhez. Az Antofagastától délre fekvő részen a parti hegység megakadályozza a tengeri köd benyomulását. Az Atacama legszárazabb része a parti hegység és a Domeyko Kordillera között van. Itt az Andok akadályozza a keletről érkező nedvességet, a parti hegység a tengeri ködöt, a Domeyko Kordillera pedig az Andokból érkező csapadékot. Az itteni talaj hasonlít a [[Mars (bolygó)|Mars]] talajához.
| |||