„Sóly” változatai közötti eltérés

129 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
→‎Története: tagolás, kékítés
(→‎Története: tagolás, kékítés)
 
== Története ==
Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt, már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután.
 
1002-ben vagy 1009-ben [[I. István magyar király|I. (Szent) István]] magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte - természetesen csak egyházi vonatkozásban - Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot - melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában - István király Sólyban adta ki. A dátumozáskeltezés a következőképpen íródott: ''"Datum in Sool apud capellam beati Stephani protomartiris. Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII"'', azaz: ''"Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. Az Úr megtestesülésének 1009. évében."''
Valószínűsíthető, hogy Sóly település volt a színhelye a magyarság későbbi történelmét alapvetően befolyásoló István-Koppány csatának vagy valamilyen vonatkozásban érintette azt.
 
Valószínűsíthető, hogy Sóly település környéke volt a színhelye a magyarság későbbi történelmét alapvetően befolyásoló István-Koppány csatának, vagy valamilyen vonatkozásban érintette azt.
 
Sóly faluról Fényes Elek 1854-ben készített alaposabb leírást. Könyvében az alábbiakat írta:
"Sóly, magyar-német falu Veszprém vármegyében, [[Várpalota|Palota]] és [[Veszprém]] között, mindeniktől egyforma távolságra, 254 katholikus és 454 református lakos. Ez előtt a katholikusok is mind magyarok voltak, de most köztük több a német. A reformátusok temploma igen régi épület, s hihető, hogy még Szt. István király idejében formáltatott, mert a veszprémi püspökség itt erősíttetett meg, mint azt az oklevél vége mutatja: "Datum in villa nostra Sóly". Határán keresztül foly a Séd vize, s ezen van egy hegyoldalban az uradalomnak egy igen mesterséges készületű papirosmalma. Földjei soványak, legelője köves, kopár, rétjei jók, bora nagyon derék, s ha sokáig áll, a [[Nagy-Somlói borvidék|somlyóival]] vetélkedik. Földesura: a zirci cisztercita apátság."
 
Szomorú nevezetessége Sólynak, hogy 1880-ban a zirci apátság sólyi szőlőjében észlelték annak a [[filoxéra|filoxérának]] az első jeleit, amely fertőzés két év alatt elérte a vörösberényi[[vörösberény]]i szőlőhegyet, s az 1890-es évek közepére a [[Balaton-felvidék]] teljes szőlőkultúráját megsemmisítette.
 
== Nevezetességek és látnivalók ==