„Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
portál
41. sor:
1899-től tanár lett a szentpétervári konzervatóriumban. Amikor az 1905-ös forradalom „mellékvizén” tavasszal diáklázadás volt az intézményben, támogatta az igazgató Rimszkij-Korszakov álláspontját, hogy szakítsák meg a tanévet, s csak ősszel indítsák újra. Szolidaritásból Glazunov is távozott az Orosz Zenei Tanács által eltávolított Rimszkij-Korszakovval. Az év őszén már – szabadon megválasztva – Glazunov igazgatása alatt nyílt meg újra a konzervatórium, s vezetője maradt 1928-as emigrációjáig.
 
Mindvégig karmesterként is működött, nagy súlyt helyezett a növendékek műveinek bemutatására – akkor is, ha konzervatív ízlése ellenére voltak. Jeles filantróp volt, egész fizetését diákjai között osztotta szét (ezért minden emelési kérését azonnal teljesítették is); sok tehetséges zsidónak szerzett letelepedési engedélyt szülővárosában (ez abban az időben különleges kegy volt, így tanulhatott Auer Lipótnál [[JaschaJasha Heifetz]], [[Nathan Milstein]] vagy [[Mischa Elman]]).
 
[[Párizs]]ba való emigrálása után gyorsan elfeledetté vált. Itt már alig komponált, karmesterként főleg saját műveit dirigálta. Mikor halálhíre bejárta a világsajtót. sokakat meglepett, hogy egyáltalán még élt, mert annyira a 19. századhoz kötötték.