Főmenü megnyitása

Módosítások

91 054 bájt hozzáadva, 2 évvel ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2001:738:80C:24FB:BC72:2DCD:DEAD:3829 (vita) szerkesztéséről Akela sz…
|polgármester=[[Dieter Reiter]] ([[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]])
}}
'''München''' (bajorul ''Minga'') a legnagyobb [[Németország tartományai|német tartomány]], [[Bajorország]] fővárosa, [[szabad város]]. Lélekszámát tekintve [[Berlin]] és [[Hamburg]] után [[Németország]] harmadik, az [[Európai Unió]] tizenkettedik legnagyobb városa. München népessége 1 378 176 fő, [[agglomeráció]]jával együtt lakossága körülbelül 3 130 000 fő. A városon keresztülfolyik az [[Isar]] folyó. [[Németország]] egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja, egyike [[Európa]] legvirágzóbb városainak. A város mottója: „''Die Weltstadt mit Herz''” ''(Világváros, amelynek szíve van)''. Neve a [[német nyelv|német]] ''Mönch'' szóból ered, amely magyarul [[szerzetes]]t jelent, aki a város címerében is megjelenik.
*
 
== Földrajza ==
[[Fájl:Region München - Satellitenbild.jpg|thumb|left|200px|Műholdkép Münchenről és környékéről]]
[[Fájl:Aerial view of Munich.jpg|thumb|245px|München óvárosa egy részének légifotója]]
München [[Bajorország]] déli részén fekszik, 4170 fő/km²-es népsűrűségével Németország legsűrűbben lakott nagyvárosa.
 
A legmagasabb pontja Warnbergben (579 m), míg a legalacsonyabb pontja a város északi részén található (482 m).
A város folyója az [[Isar]], amely München területén 13,7&nbsp;km hosszan, délnyugatról északkeleti irányban folyik. Az [[Isar]] kettévágja a belvárost is. A folyó legismertebb szigete a Múzeum-sziget. München legtöbb kis patakja az Isarba folyik. A város környékén több tó is található: [[Ammersee]], [[Wörthsee]], [[Starnberger See]]. Az Isar mellett a város másik nagyobb folyója a [[Würm]], amely a Starnbergi-tóból ered. A város teljes területe 31&nbsp;041,91 [[hektár]]. München ezzel [[Berlin]], [[Hamburg]], [[Köln]], [[Drezda]] és [[Bréma (város)|Bréma]] után az ország hatodik legnagyobb területű városa. 310&nbsp;km²-es területéből 44,1% épület és hozzá tartozó beépítetlen terület, 17,1%-ot közlekedésre használnak, 15,6% mezőgazdasági terület, 15,5% mesterségesen kialakított zöldterület (park, temető), 4,1% erdő, 1,3% víz (folyó, tó) és 2,2% egyéb.<ref>[http://www.mstatistik-muenchen.de/themen/stadtbezirke/stadtbezirkszahlen_2006/taschenbuch_2007.pdf 2007-es statisztikák a város területéről (mstatistik-muenchen.de)] {{de}}</ref></small>
 
=== Geológia ===
München az [[Alpok]] és a [[Duna]] közötti mélyebb medencében fekszik, amely évmilliók alatt főként az Alpokból lehordott hordalékkal töltődött fel. A [[harmadkor]]ban túlnyomóan [[homok]] és a folyók által hordott kő rakódott le, amelyet az [[Alpok]] felől érkező vízfolyások szállítottak idáig. Az ezután következő [[Glaciális|jégkorszak]]ok alatt, amelyek közül az utolsó 10&nbsp;000 éve fejeződött be, [[gleccser]]ek keletkeztek az [[Alpok]] területén, amelyek a város környékén [[moréna]]dombokat és kavicsos síkságokat hagytak hátra. Az egyik legnagyobb ilyen a síkság az 55&nbsp;km széles ''Müncheni-síkság'' ''(Münchener Ebene)''. A város területének a legmélyebb (északi részén) és a legmagasabb pontja (déli részén) közötti különbség csaknem<!--Lásd fentebb: 482 és 579--> 100 méter. A déli kavicsos talajon az [[erdő]]k vannak túlsúlyban (például a ''Perlachi-erdő'' vagy a ''Forstenrieder Park''). Ennek oka, hogy a nagyobb magasság miatt délen viszonylag alacsonyabb a [[talajvíz]]szint az északihoz képest, ahol [[mocsár|mocsarak]] alakultak ki. Ilyen az északnyugati irányban elterülő Dachaui-láp és az északkeleten található Erdingi-láp.
 
{{széles kép|Munich - panorama.jpg|1250px|<center>Panorámakép az Olimpiatoronyból dél felé</center>}}
 
=== Éghajlata ===
München az esős [[óceáni éghajlat|óceáni]] és a szárazabb [[kontinentális éghajlat]] közötti átmeneti zónában fekszik. A város éghajlatát az [[Alpok]] közelsége és az aránylag nagy tengerszint feletti magasság is befolyásolja, ezért Münchenben eléggé változó az időjárás. A [[főn]]szél délről meleg, száraz levegőt szállít a város felé.
 
Az éves középhőmérséklet 8 [[Celsius-skála|°C]]. A legmelegebb hónap a július, ebben a hónapban 17&nbsp;°C, a leghidegebb a január, ilyenkor -1&nbsp;°C körüli az átlaghőmérséklet. Az eddig hivatalosan mért legmagasabb hőmérsékletet, 35,8&nbsp;°C-ot München-Nymphenburgban mérték, a leghidegebb mért hőmérséklet -26&nbsp;°C volt. A város déli része naposabb, mint az északi, ahol gyakrabban fordul elő [[köd]]. A város nyugati részén szárazabb az idő, mint keleten.
 
Az éves csapadékmennyiség 920 [[milliméter|mm]] körül szokott alakulni, a legtöbb csapadék nyár elején, a legkevesebb januárban és februárban hullik. Télen a csapadék gyakran [[hó]], nyáron gyakran jégeső is esik. A legnagyobb károkat az [[1984]]. [[július 12.|július 12-i]] jégverés okozta, másfél milliárd [[euró]] értékben.
 
{{Éghajlattáblázat
|város=München
|Jan_max =17
|Feb_max =21
|Mar_max =23
|Apr_max =26
|Maj_max =30
|Jun_max =33
|Jul_max =36
|Aug_max =35
|Sep_max =30
|Okt_max =26
|Nov_max =18
|Dec_max =20
|Jan_átl_max =2
|Feb_átl_max =3
|Mar_átl_max =8
|Apr_átl_max =11
|Maj_átl_max =17
|Jun_átl_max =20
|Jul_átl_max =22
|Aug_átl_max =22
|Sep_átl_max =18
|Okt_átl_max =12
|Nov_átl_max =6
|Dec_átl_max =3
|Jan_átl =-1
|Feb_átl =0
|Mar_átl =4
|Apr_átl =7
|Maj_átl =12
|Jun_átl =15
|Jul_átl =17
|Aug_átl =17
|Sep_átl =13
|Okt_átl =8
|Nov_átl =3
|Dec_átl =0
|Jan_átl_min =-4
|Feb_átl_min =-3
|Mar_átl_min =0
|Apr_átl_min =2
|Maj_átl_min =6
|Jun_átl_min =10
|Jul_átl_min =12
|Aug_átl_min =12
|Sep_átl_min =8
|Okt_átl_min =4
|Nov_átl_min =0
|Dec_átl_min =-2
|Jan_min =-26
|Feb_min =-22
|Mar_min =-15
|Apr_min =-6
|Maj_min =-2
|Jun_min =2
|Jul_min =3
|Aug_min =3
|Sep_min =0
|Okt_min =-6
|Nov_min =-14
|Dec_min =-21
|Jan_átl_csapadék =40
|Feb_átl_csapadék =40
|Mar_átl_csapadék =50
|Apr_átl_csapadék =70
|Maj_átl_csapadék =100
|Jun_átl_csapadék =120
|Jul_átl_csapadék =120
|Aug_átl_csapadék =110
|Sep_átl_csapadék =80
|Okt_átl_csapadék =60
|Nov_átl_csapadék =50
|Dec_átl_csapadék =50
|Jan_napos =
|Feb_napos =
|Mar_napos =
|Apr_napos =
|Maj_napos =
|Jun_napos =
|Jul_napos =
|Aug_napos =
|Sep_napos =
|Okt_napos =
|Nov_napos =
|Dec_napos =
|Jan_naposnap =
|Feb_naposnap =
|Mar_naposnap =
|Apr_naposnap =
|Maj_naposnap =
|Jun_naposnap =
|Jul_naposnap =
|Aug_naposnap =
|Sep_naposnap =
|Okt_naposnap =
|Nov_naposnap =
|Dec_naposnap =
|forrás =[http://www.weatherbase.com/weather/weather.php3?s=66801&refer= www.weatherbase.com]
}}
 
== Története ==
=== Ős- és ókori településnyomok ===
[[Fájl:MUN NEUV 10034 KT110217.jpg|thumb|jobbra|300px|A müncheni NEUVESTE rézkarca 1540-ből ''(f: kt)'']]
[[Fájl:Mun flags frauenkirche.jpg|200px|thumb|right|München (arany-fekete) és Bajorország (fehér-kék) zászlója München belvárosában, háttérben a ''Frauenkirchével'']]
 
Az óváros területén végzett ásatások során talált régészeti nyomok jelzik, hogy az [[újkőkor]] végén, i. e. 2000 körül a város területén már megtelepedtek embercsoportok. A mai ''Berg am Laim'', ''Passing'', ''Moosach'' és ''Sendling'' városrészek területéről kőkori (Hockergräber) sírok kerültek elő. A ''Harlaching'' és a ''Luitpold-park'' területén feltárt sírok a bronzkori ember Isar- és Würm-parti jelenlétét igazolják.
 
A [[kelta]] törzsek négyszögű [[Földvár (építmény)|földvárainak]] nyomai az ''Aubinger Lohe'', ''Langwied'', ''Feldmoching'' és ''Perlach'' városrészek területén találhatók.
 
[[Római Birodalom|Római]] kori sírnyomokat ''Aubing'', ''Englschalking'' és ''Denning'' környékén találtak; utóbbinál még egy [[villa rustica (Denning)|villa rustica]] nyomait is feltárták. A város mai területén két római út is vezetett át az Isaron. A ''Via Julia'' délen, [[Grünwald (Bajorország)|Grünwaldnál]] és egy további északon, [[Unterföhring]]nél.
 
Számos ponton találtak a [[bajuvár]]ok korából származó temetkezési helyeket. A bajuvárok főként az Isar és Würm partjai mellett telepedtek le, de bajuvár települést találtak a Johannes (Szent János)-templom építésénél is.
 
A mai München területén fekvő korábbi települések írásos emlékeinek sora i. sz. 750-től kezdve vannak meg: 750: ''Oberföring'' (ad Feringas), 763: ''Pasing'' (villa Pasingas) , 768: ''Bogenhausen'' (Pupinhusir), 782: ''Schwabing'' (Suuapinga), 779-806 között: ''Sendling'' (Sentilinga), 790: ''Giesing'' (Kyesinga), stb.
 
A későbbi München területét alkotó legutolsó településnevek okmányokban: 1158-ból ''Milbertshofen'' (Ilmungeshofen) és ''Harlaching'' (Hadaleichingen), 1166-ból ''Forstenried'' (Uorstersried, 1200-ból pedig ''Denning'' (Tenningen) voltak.
 
=== Városalapítás ===
A városalapítás előtt a Münchentől délre található [[schäftlarn]]i kolostorból érkező bencés szerzetesek építettek itt szerzetesi központot. München alapítási évét nem ismerik, a várost először ''Villa Munichen'' néven említették egy [[1158]]-ban, [[Augsburg]]ban kiállított oklevélen,<ref name="Első említés">1158-ban említették meg először Münchent [http://www.stmf.bayern.de/ueber_uns/ausstellung_foyer/muenchner_pfennig/ stmf.bayern.de] {{de}}</ref> miután a Welf-dinasztiából származó [[Oroszlán Henrik]] szász és bajor herceg a bencés szerzetesi központ közelében hidat építtetett az [[Isar]]ra. Mivel a sószállítmányokat és a többi kereskedőt ennek használatára akarta kényszeríteni, leromboltatta a közelben meglevő hidat, amit a [[freising]]i [[püspök]] birtokolt. A konfliktust az [[augsburg]]i birodalmi gyűlés elé vitték, aminek következtében Henriknek részesedést kellett fizetnie a bevételeiből. München kereskedelmi (árumegállító, vámszedő) jogait [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] elismerte.
 
=== München a középkorban ===
[[1175]]-ben városi jogot kapott, és falakkal erősítették meg. Miután Henriket [[1180]]-ban a birodalmi gyűlésen birodalmi átokkal sújtották, birtokait elvesztette. Bajorországot ugyanezen év szeptemberében, az ítélet hatályba lépése után a következőképpen osztották fel: A Bajor Hercegségből leválasztották Stájerországot és az isztriai őrgrófságot. A maradékot a ''Wittelsbachok kapták, név szerint Wittelsbach Ottó'', s ettől kezdve, 1918-ig Bajorországban a [[Wittelsbach-ház|Wittelsbachok]] uralkodtak. München a freisingi püspökség fennhatósága alá került, ahonnan a Wittelsbachok a várost is megszerezték [[1240]]-ben. Ezt követően [[1255]]-ben megépült itt az első hercegi rezidencia.
 
Bajor Lajos (1294-től herceg, 1328–1347 között [[IV. Lajos német-római császár]]) Münchent tette meg fővárossá, s új városfalat építtetett. Ebből az időből valók München zászlójának színei, a fekete és az arany, amelyek a [[Német-római Birodalom]] színei.
 
A császári rang megszűnte után a hercegi család sorozatos helyi összetűzésekbe került. A [[14. század]] végétől sorozatos felkelések robbantak ki a polgárság körében a hercegség ellen, ami egy megerősített székhely létesítését tette szükségessé. Ezért III. István egy vízivárat építtetett, az úgynevezett ''Neuveste''-t. Ez egy toronnyal, bástyával, körülfutó vizesárokkal (Graben) védett erőd volt. Ezt a bajor hercegek, választófejedelmek és királyok később folyamatosan bővítették és átépítették.<ref>http://www.residenz-muenchen.de/deutsch/residenz/bau.htm</ref> Így jött létre a [[Királyi Palota (München)|Münchner Residenz]]. Az uralkodók egészen 1918-ig, a bajor királyság végéig, ott laktak.<ref>http://www.residenz-muenchen.de/deutsch/residenz/index.htm</ref>
 
[[1429]]-ben a [[husziták]] többször is megtámadták Münchent, ezért a külső várfalat is megerősítették. [[1442]]-ben III. Albert herceg parancsára a [[zsidók]]at mind Felső-Bajorországból, mind pedig a városból kiűzték. [[1468]]-ban tették le a Mária-templom, ismertebb nevén a [[Frauenkirche]] alapkövét, és mindössze 20 év alatt fel is építették.
 
[[Fájl:MUN 10881 KT110212.jpg|thumb|left|230px|München: Az Altes Rathaus ''(f: kt)'']][[Fájl:MUN RES 20550 KT110213.jpg|thumb|left|230px|München: Rezidencia (''(f: kt)'')]] [[Fájl:Maximilianeum München 2007.jpg|thumb|left|230px|München: A ''Maximilianeum'']] [[Fájl:MUN MAX20535 KT110213.jpg|thumb|left|230px|Maximilianstraße: Historizáló épület]]
 
=== Bajorország rezidenciája és fővárosa ===
München a [[15. század]] végétől, a késő [[gótika|gótikában]] élte első fénykorát. [[1506]]-ban [[IV. Albert bajor herceg|IV. Albert]] herceg egyesítette Felső-és Alsó Bajorországot és a várost tette fővárosává, majd nem sokára - a 16. század végén - már az ellenreformáció erős bástyájává is vált. [[IV. Vilmos bajor herceg|IV. Vilmos]] és [[V. Albert bajor herceg|V. Albert]] a [[reneszánsz]] idején - főleg energikus polgársága - ismét felvirágoztatták a várost. [[1589]]-ben [[V. Vilmos bajor herceg|V. Vilmos]] megalapította a ''Hofbräuhaus'' elnevezésű sörfőzdét.
 
[[I. Miksa bajor választófejedelem|I. Miksa]] választófejedelem [[1623]]-ban a fejedelemség székhelyévé tette. [[1632]]-ben a svédek elfoglalták Münchent. A városnak magas hadisarcot kellett fizetnie, és túszokat kellett adnia, hogy ne rombolják le az épületeket. A nem sokkal ezután kitört [[pestis]] járványban (1515-17) a népesség egyharmada meghalt. A járvány a[[harmincéves háború]] idején (1634) megismétlődött.
 
A háború végére, [[1648]] a város újra lábra állt. [[Ferdinánd Mária bajor választófejedelem]] uralkodásának idején, a 17. század második felében vált uralkodóvá Münchenben az olasz [[barokk]] művészet és kultúra.
 
A 18. század kezdete ugyancsak kedvezőtlenül érintette a várost. A [[spanyol örökösödési háború]]ban [[II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem|II. Miksa Emánuel választófejedelem]] [[Franciaország]]gal kötött szövetséget, emiatt Münchent a [[Habsburg Birodalom]] csapatai megszállták (1705-1715). Az ellenük indított polgár- és parasztfelkelést véresen leverték. Az [[osztrák örökösödési háború]]ban [[VII. Károly német-római császár|Károly Albert választófejedelem]] ismét a Habsburgok ellen fordult. Császárrá koronázása után, [[1742]]-ben a Habsburg Birodalom hadserege két évre ismét megszállta a várost.
 
[[III. Miksa bajor választófejedelem|III. Miksa József választófejedelem]] [[1759]]-ben alapította meg a Bajor Akadémiát.
 
[[I. Miksa bajor király|IV. Miksa választófejedelem]] a [[napóleoni háborúk]] alatt ügyes politizálással elérte, hogy [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] elismerje őt a [[Bajor Királyság]] uralkodójának, München királyi székvárossá lett.
 
[[I. Lajos bajor király|I. Lajos király]] uralkodása alatt (1825–1848) München ismert művészetkedvelő városként az "Isar-Athen" nevet viselhette. [[Leo von Klenze]] és [[Friedrich von Gärtner]] klasszicista művészek felépítették a Ludwigstraßét, a Köngisplatzot és kibővítették a királyi rezidenciát. A [[Német Birodalom|Német Császárság]] idején [[Luitpold bajor királyi herceg|Luitpold herceg]] uralkodása alatt a város gazdaságilag és kulturálisan is fejlődésnek indult. Számos irodalmár és festő alkotott ekkor a városban. [[1789]]-ben megépítették az ''Englischer Garten'' városi parkot. I. Lajos fia, [[II. Miksa bajor király|II. Miksa]] uralkodása alatt (1848–1864) a városban elterjedt az angol gótikára emlékeztető „Maximilian stílus”. Ennek jegyében épült a Maximilianstraße, amely napjainkban Európa egyik legelőkelőbb és legdrágább bevásárlóutcája, valamint a Diadalív.
[[Fájl:200807201741 Siegestor München.jpeg|thumb|A müncheni diadalív, 1854]]
 
A [[Német Császárság]] idején – I. Lajos másik fia, [[Luitpold bajor királyi herceg|Luitpold herceg]] alatt - a város gazdaságilag és kulturálisan is fejlődésnek indult. ''(Bár München [[1328]] óta a császár egyik székhelye volt, csak 450 évvel később kezdett igazi nagyvárossá fejlődni. [[1700]]-ban {{formatnum:24000}} ember élt itt. [[1871]]-ben {{formatnum:170000}}-en, majd [[1933]]-ban {{formatnum:840000}}-en éltek Münchenben.)'' Ekkoriban számos irodalmár és festő alkotott a városban. [[1896]]-ban jelent meg az új kulturális irányzatot képviselő [[Die Jugend]] (Az Ifjúság) című folyóirat, amely nevét a [[szecesszió]] német megfelelőjéről [[Jugendstil]]től kapta. [[1911]]-ben itt alakult meg a [[Der Blaue Reiter]] [[Expresszionizmus|expresszionista]] művészcsoport.
 
=== Forradalom és nemzetiszocializmus ===
[[Fájl:Hitler in München 1939.jpg|250px|left|thumb|[[Adolf Hitler|Hitler]] Münchenben, [[1939]]-ben]]
 
Az [[első világháború]] alatt, [[1916]]-ban három francia repülőgép intézett légitámadást a város ellen, de csak kisebb károkat okoztak. [[1918]]-ban [[baloldal]]i fordulat következett be, és kikiáltották a Bajor Szabadállamot. November 8-án [[Kurt Eisner]] lett az államfő. A következő években Münchenben is megerősödött a [[nacionalizmus]]. [[1919]]-ben megalapították a [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt]]ot (NSDAP). [[1923]]-ban itt volt a [[Müncheni sörpuccs|sörpuccs]], amikor is [[Adolf Hitler]] és az NSDAP megpróbálta erőszakosan átvenni a hatalmat. Kísérletük ekkor sikertelen maradt, Hitlert pedig börtönbe zárták. Hatalomra kerülése [[1933]] után a városban nagyszabású építkezések kezdődtek [[Hermann Giesler]] tervei alapján.
 
[[1938]]-ban itt írták alá a nagyhatalmak a [[müncheni egyezmény]]t, amelynek végeredménye [[Csehszlovákia]] feldarabolása és a szudétanémetek által lakott részeinek a [[Harmadik Birodalom|Német Birodalomhoz]] csatolása lett. Mint minden német nagyvárost, Münchent is sok [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetséges]] légitámadás sújtotta a [[második világháború]]ban, a történelmi városközpont 90%-át és a teljes város 50%-át rombolták le a bombázások. Becslések szerint a bombázásokban kb. 6000 ember halt meg, {{szám|15000}} pedig megsebesült. [[1945]]. [[április 30.|április 30-án]] amerikai csapatok vonultak be Münchenbe.
 
=== A modern nagyváros ===
[[Fájl:Olympiamarke.jpg|250px|thumb|right|[[Bélyeg]] az 1972-es müncheni olimpiáról]]
A város háború utáni újjáépítésekor a korábbi történelmi városkép visszanyerése fontos szempont volt. Ezután azonban sorra települtek le a szolgáltatással foglalkozó vállalatok, például a média, a biztosítók és a bankok. Emellett a különböző múzeumoknak (például az ''Alte Pinakothek'', a ''Neue Pinakothek'' és a ''Deutsches Museum'') és az egyéb látnivalóknak köszönhetően a turizmus is megélénkült.
 
[[1972]]-ben Münchenben rendezték meg a [[1972. évi nyári olimpiai játékok|XX. nyári olimpiai játékokat]]. Az eseményt a [[palesztinok|palesztin]] [[terrorista|terroristák]] akciója árnyékolta be, amelyben több [[izrael]]i sportoló és egy német rendőr vesztette életét. A játékokra kiváló helyi tömegközlekedést építettek ki, megépült az ''U-Bahn'' ([[metró]]), és az ''S-Bahn'' (városi vasút). A belváros egy részét átalakították sétálóutcává. [[1992]]-ben megnyílt a ''Franz Josef Strauß repülőtér'', amely a korábbi ''München-Riem'' repteret váltotta. Ennek helyére épült később a ''Riemer park''.
{{-}}
 
== Lakosság ==
{{bővebben|München lakossága}}
=== Lélekszám ===
[[Fájl:Muc population.svg|thumb|upright=1.6|A város népességének alakulása]]
[[1852]]-ben lépte át a népesség a 100&nbsp;000 főt, amelynek következtében nagyváros lett. Ezután továbbra is jelentősen emelkedett a lakosságszám, [[1883]]-ban Münchennek már 250&nbsp;000 lakosa volt, [[1901]]-ig pedig ez a szám is megduplázódott. Ezzel München vált a [[Német Birodalom]] harmadik legnagyobb városává [[Berlin]] és [[Hamburg]] után. [[1933]]-ra 840&nbsp;000-re, [[1957]]-re egymillióra nőtt a népességszám. A fejlődés első tetőpontja [[1972]] volt, amikor 1&nbsp;338&nbsp;924 lakosa volt a bajor fővárosnak. Az átmeneti csökkenés után a szám újra nőni kezdett. Az előrejelzések szerint a népesség a következő évtizedekben 1,4–1,6 millió fő között fog alakulni. München vonzáskörzetében 4,65 millióan élnek.
 
=== Külföldiek ===
[[Fájl:Korfa.png|250px|thumb|left|150px|München várható korfája a 2010-ben, a külföldiek külön vannak jelezve]]
A 2006. december 31-én regisztrált külföldiek közül 43&nbsp;026 [[törökök|török]], 24&nbsp;697 [[horvátok|horvát]], 22&nbsp;101 [[görögök|görög]], 21&nbsp;466 [[osztrákok|osztrák]], 20&nbsp;871 [[olaszok|olasz]], 20&nbsp;169 [[szerbek|szerb]], 16&nbsp;485 [[bosnyákok|bosnyák]], 14&nbsp;144 [[lengyelek|lengyel]], 8324 [[irak]]i, 7203 [[franciák|francia]], 5484 [[oroszok|orosz]], 5325 [[ukránok|ukrán]] és 5225 [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]].<ref>Müncheni Statisztikai Hivatal: [http://www.mstatistik-muenchen.de/themen/bevoelkerung/jahreszahlen/jahreszahlen_2006/p-jt070111.pdf A külföldiek száma (www.mstatistik-muenchen.de)] {{de}}</ref>
 
=== Vallások ===
[[Bajorország]] déli része hagyományosan katolikus terület. Itt van a székhelye a ''Müncheni és [[Freising]]i érsekség''nek. 2006. december 31-én a város népességéből 39,4% [[római katolikus egyház|római katolikus]], 14,3% [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] és 46% más felekezethez tartozik vagy [[ateizmus|nem vallásos]].<ref>Müncheni Statisztikai Hivatal: [http://www.mstatistik-muenchen.de/themen/bevoelkerung/jahreszahlen/jahreszahlen_2006/p-jt070113.pdf A lakosság vallása egyes kerületekben 2006. december 31-én (PDF) (www.mstatistik-muenchen.de)] {{de}}</ref>
 
2010. május 12-től 16-ig Münchenben rendezték meg az ''Ökumenikus egyháznap''ot.
 
Münchennek [[Müncheni Zsidó Központ|zsidó közössége]] is van 9700 taggal, ennek nagy része kelet-európai, főként [[ukránok|ukrán]] és [[oroszok|orosz]] származású.
 
[[Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza]] (ismertebb nevén a [[mormonok]]) Münchenben négy gyülekezettel és két gyülekezeti épülettel rendelkezik.
 
1989 óta folyik a vita a Sendlingi mecsetről, ugyanis közfelháborodás miatt az építés nem kezdődött meg, csak tervek vannak az épület kialakításáról.
 
2005. április 19-én [[XVI. Benedek pápa|Joseph Ratzinger]] bíborost a város korábbi érsekét (1977-1982) választották meg Szt. Péter 265. utódává, aki a XVI. Benedek néven lépett a pápai trónra.
 
== Politika ==
[[Fájl:Christian Ude-295.jpg|150px|thumb|[[Christian Ude]] főpolgármester]]
[[Fájl:München Stadratswahl 2008 hu.jpg|left|300px|thumb|A müncheni Városi Tanács megoszlása szerzett mandátumok szerint 2008-ban]]
[[Bajorország]] fővárosaként München a Bajor Állami Tanács és a Bajor Állami Kormány székhelye. München a székhelye még a Felső-Bajoroszági Kormánynak és a Müncheni Metropolis Körzetnek.
Emellett a város a központja olyan nemzeti és nemzetközi állami szerveknek, mint a ''Szövetségi Pénzügyi Hivatal'' ''(Bundesfinanzhof)'' és az ''Európai Szabadalmi Hivatal''nak.
 
Münchenben a [[második világháború|világháború]] óta mind a [[bajorország]]i, mind a [[németország]]i politikában hagyományosan a balközép pártok a népszerűek, ellentétben a tradicionálisan jobboldali, [[Bajor Keresztényszociális Unió|keresztényszociális]] vidéki Bajorországgal.
 
[[1993]] óta [[Christian Ude]] ([[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]]) a város polgármestere. Az egyik alpolgármester [[Christine Strobl]] ([[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]]), a másik [[Hep Monatzeder]] ([[Szövetség ’90/Zöldek|Zöldek]]). [[1996]] óta a Müncheni Városi Tanácsban az SPD, a [[Szövetség ’90/Zöldek|Zöldek]] és a [[Rózsaszín lista]] (homoszexuális civilszervezet) koalícióban kormányozzák a bajor fővárost.
 
=== A választások eredményei (1946-2008) ===
{| class="wikitable collapsible collapsed" width="98%"
|-
! colspan="15" | 1946 óta a városi tanács összetétele
|-
! bgcolor="white" | választás<br />időpontja
! bgcolor="#e8e8e8" | 2008. március 2.*
! bgcolor="#e0e0e0" | 2002. március 3.
! bgcolor="#e8e8e8" | 1996. március 10.
! bgcolor="#e0e0e0" | 1994. június 12.
! bgcolor="#e8e8e8" | 1990. március 18.
! bgcolor="#e0e0e0" | 1984. március 18.
! bgcolor="#e8e8e8" | 1978. március 5.
! bgcolor="#e0e0e0" | 1972. június 11.
! bgcolor="#e8e8e8" | 1966. március 13.
! bgcolor="#e0e0e0" | 1960. március 27.
! bgcolor="#e8e8e8" | 1956. március 18.
! bgcolor="#e0e0e0" | 1952. március 30.
! bgcolor="#e8e8e8" | 1948. május 30.
! bgcolor="#e0e0e0" | 1946. május 26.
|-
|bgcolor="white" |'''[[Németország Szociáldemokrata Pártja]] (SPD)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |33
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |35
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |31
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |29
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |36
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |35
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |31
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |44
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |36
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |34
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |28
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |25
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |15
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |17
|-
|bgcolor="white" |'''[[Bajor Keresztényszociális Unió]] (CSU)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |23
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |30
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |32
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |30
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |25
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |35
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |42
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |29
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |16
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |16
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |16
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |13
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |10
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |20
|-
|bgcolor="white" |'''[[Német Szabaddemokrata Párt]] (FDP)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |5
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |3
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |2
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |3
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |4
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |4
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |6
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |5
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |3
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |2
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |3
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |2
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''[[Szövetség ’90/Zöldek]]'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |11
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |8
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |8
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |9
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |8
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |6
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Ökológiai Demokrata Párt (ÖPD)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Rózsaszínű Lista (RoLi)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''[[Baloldali Párt (Németország)|Baloldali Párt]]'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |3
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Bajor Párt (BP)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |3
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |4
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |7
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |13
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Szabad választók'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Polgári Kezdeményezés a külföldiek ellen (BIA)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''[[Republikánusok (Németország)|Republikánusok]]'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |4
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |6
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''DaGG / DaCG'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''ASP'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Szabad Polgárok szövetsége (BFB)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |2
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Fiatal Lista'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |2
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''SRB'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''MB'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |2
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |2
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |4
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |3
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''SD72'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''A száműzöttek és károsultak Szövetsége (BHE)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |2
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |2
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |2
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Pártfüggetlen Választók közössége'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Evangélikus Szavazóközösség'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''[[Németország Kommunista Pártja]] (KPD)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |2
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |4
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |6
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |2
|-
|bgcolor="white" |'''Légi és háborús károsultak'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Jogfosztottak Szociális Közössége'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Királypárt'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Gazdasági Építési Egyesülés (WAV)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |3
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
|-
|bgcolor="white" |'''Független Katolikusok'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |1
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
|-
|bgcolor="white" |'''Független'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |—
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |—
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |1
|-
|bgcolor="white" |'''Helyek száma'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |80
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |80
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |80
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |80
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |80
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |80
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |80
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |80
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |60
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |60
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |60
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |60
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |50
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |41
|-
|bgcolor="white" |'''Választási részvétel (%)'''
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |47,6
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |51,0
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |52,8
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |59,2
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |65,4
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |65,0
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |66,2
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |65,3
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |63,9
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |66,6
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |60,5
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |62,6
| align="center" bgcolor="#e8e8e8" |79,5
| align="center" bgcolor="#e0e0e0" |85,0
|}
 
<nowiki>*</nowiki>Előzetes eredmények <!--http://www.muenchen.de/Rathaus/kommunalwahl/sr_wahl/220562/index.html -->
 
=== Címer ===
[[Fájl:Großes Stadtwappen München.svg|thumb|right|A müncheni „nagycímer”]]
München címere egy ezüst alapon álló, aranyszegélyes fekete csuhás [[bencések|bencés szerzetes]], aki piros cipőt visel, s bal kezében imakönyvet tart. A szerzetes egy vár kapujában áll, amely felett aranyoroszlán ágaskodik. A város jelenlegi, hivatalos címere a „kis címer”, amelyet [[1957]] óta használnak. Az úgynevezett kiscímer annyiban különbözik a nagytól, hogy abban csak a szerzetes látható. München város színei a fekete és az arany, amelyek [[IV. Lajos német-római császár]] idejéből valók.
 
== Közigazgatás ==
[[Fájl:Aberle.jpg|thumb|left|200px|Müncheni utcanévtábla]]
[[1992]]-ben a város területét újra felosztották, így a városrészek száma 41-ről 25-re csökkent. A listán a városrészek betűrendben szerepelnek. Az egyes számú városrész a belváros, hivatalos neve Altstadt-Lehel.
 
<div style="clear:both;">
[[Fájl:München városrészei.png|thumb|right|360px|München városrészei]]
{|
| width="220" valign="top" |
* Allach-Untermenzing (23)
* Altstadt-Lehel (1)
* Aubing-Lochhausen-Langwied (22)
* Au-Haidhausen (5)
* Berg am Laim (14)
* Bogenhausen (13)
* Feldmoching-Hasenbergl (24)
* Hadern (20)
* Laim (25)
* Ludwigsvorstadt-Isarvorstadt (2)
* Maxvorstadt (3)
* Milbertshofen-Am Hart (11)
* Moosach (10)
| width="220" valign="top" |
* Neuhausen-Nymphenburg (9)
* Obergiesing (17)
* [[Pasing-Obermenzing]] (21)
* Ramersdorf-Perlach (16)
* Schwabing-Freimann (12)
* Schwabing-West (4)
* Schwanthalerhöhe (8)
* Sendling (6)
* Sendling-Westpark (7)
* Thalkirchen-Obersendling-Forstenried-Fürstenried-Solln (19)
* Trudering-Riem (15)
* Untergiesing-Harlaching (18).
|}
</div>
{{-}}
 
== Gazdaság és infrastruktúra ==
[[Fájl:Bmw-hochhaus 1.jpg|150px|thumb|left|A [[BMW]] központi épülete a müncheni Olimpiatoronyból nézve]]
[[Fájl:Hypo-Haus 03-10-28-012.jpg|right|thumb|150px|A [[HypoVereinsbank]] főépülete]]
 
München [[2007]]-ben az ország gazdasági szempontból legsikeresebb városa volt a vizsgált 50 legnagyobb városból.<ref>[http://www.insm-wiwo-staedteranking.de/ München 2007-ben Németország gazdaságilag legsikeresebb városa (www.insm-wiwo-staedteranking.de)] {{de}}</ref> Az INSM szerint a következő években is Németország gazdaságilag legsikeresebb városa marad.<ref>[http://www.insm-wiwo-staedteranking.de/stadt_muenchen.html Továbbra is a legsikeresebb város marad (www.insm-wiwo-staedteranking.de)] {{de}}</ref>
 
A tanulmány figyelembe veszi a különböző gazdasági tényezőket, mint a [[termelékenység]], a bruttó bevétel, a beruházások, a munkanélküliség arányát és a jól képzett munkaerő. A listán Münchent [[Stuttgart]], [[Düsseldorf]], majd [[Hamburg]] követi. A német nagyvárosok között München - nagy előnnyel - az első helyen zárta a 2007-es évet a [[vásárlóerő]] tekintetében {{szám|26648}} [[euró]]/fővel.
 
=== Vállalatok ===
München legfontosabb gazdasági ága a [[turizmus]], az [[autó]]- és gépgyártás, az elektrotechnika és a szoftveripar, de jelentős szerepet játszik a [[biotechnológia]] is. A televízió- és filmipar mind a városban, mind pedig a környéken nagyon erős. A [[Bajorország|bajor]] főváros emellett [[Németország]] fontos biztosítási központja, és itt székel a világ egyik legnagyobb biztosító-társasága, az [[Allianz]] is. Emellett olyan vállalatoknak van a székhelyük a városban, mint a [[BMW]], a [[Hypo Real Estate]], az [[Infineon]], a [[Linde]], az [[MAN AG|MAN]], a [[Münchener Rück]] és a [[Siemens AG|Siemens]]. A [[DAX]] szerint, amely a részvénytársaságok pillanatnyi [[tőzsde]]i állapotát mutatja, e nyolc vállalkozás [[Németország]] 30 legjelentősebbje között található.
 
=== Média ===
Münchenben van a Bajor Rádió és Televízió központja, és itt van a [[Das Erste]] német televíziós csatorna programigazgatósága. Münchenben sok privát televízió- és rádióadó van. Mintegy 250 újság van jelen a városban. A legfontosabb kiadóvállalatok: Burda Verlag, Süddeutscher Verlag. Münchenben nyomtatják az országosan is kapható [[Süddeutsche Zeitung]] című lapot. [[New York]] után a bajor fővárosban van a legtöbb [[könyvkiadó]] a világon.
 
=== Eladósodás ===
Az utóbbi években a város adóssága ugrásszerűen megnőtt, annyira, hogy [[2005]]-ben megelőzte a korábban vezető [[Frankfurt am Main]]t az egy főre jutó adósság listáján. Jelenleg a lakosságszámra kivetített adósság tekintetében München az első [[Németország]]ban.<ref>[http://frankfurterrundschau.de/frankfurt_und_hessen/lokalnachrichten/frankfurt/?em_cnt=959104 Lokalnachrichten<!-- Automatisch generierter titel -->] {{de}}</ref>
 
2005 végén München városa 2651 euró/fő adóssággal állt az első helyen, megelőzve [[Köln]]t (2571 euró/fő) és [[Frankfurt am Main|Frankfurtot]] (2138 euró/fő).
Mindenesetre a nagy adóssággal szemben értékes eszközvagyon áll a város rendelkezésére lakások és közművek tulajdona, résztulajdona formájába. Így az adósság nem jelent kezelhetetlen problémát.
 
[[Fájl:Muenchen100605Glockenspiel.jpg|200px|thumb|right|Harangjáték az új városháza tornyán]]
 
{| class="wikitable centered"
!width="200" bgcolor="#dddddd" |Év
!width="200" bgcolor="#dddddd" |Adósság<br />(millió [[euró]]ban számolva)<ref>[http://www.muenchen.de/Rathaus/lhm_alt/mde/referat/kaemmer/43717/schulden.html A város adósságának állásai és tervezett alakulása] {{de}}</ref>
|-
|align="center" |2011*
|align="center" |1849
|-
|align="center" |2010*
|align="center" |2100
|-
|align="center" |2009*
|align="center" |2350
|-
|align="center" |2008*
|align="center" |2600
|-
|align="center" |2007
|align="center" |2905
|-
|align="center" |2006
|align="center" |3335
|-
|align="center" |2005
|align="center" |3414
|-
|align="center" |2004
|align="center" |3380
|-
|align="center" |2003
|align="center" |3068
|-
|align="center" |2002
|align="center" |2446
|-
|align="center" |2001
|align="center" |2153
|-
|align="center" |2000
|align="center" |2111
|-
|align="center" colspan="2"|* tervezett
|}
 
=== Turizmus ===
A látnivalók és bevásárlási lehetőségek a városban sok turistát és kereskedelmi utazót vonzanak.
A vendégéjszakák száma [[2007]]-re 9,5 millióra nőtt, ami 7,6% növekedés az előző évihez képest.<ref>[http://www.mstatistik-muenchen.de/index.html München turizmusa 2007-ben (www.mstatistik-muenchen.de)] {{de}}</ref> Szinte minden második látogató (47,4%) külföldről jön. A legtöbb külföldi az Egyesült Államokból érkezik (688 ezer éjszaka, 4,9% növekedés), másodikként az olaszok 500 ezerrel, harmadikként a britek 385 ezerrel. Érdekesség, hogy a nyári hónapokban sok arab turista jön a [[Perzsa-öböl]] környékéről (250 ezer éjszaka), akik nemcsak bevásárolni jönnek, hanem itteni tartózkodásuk alatt gyakran a müncheni klinikákon orvosi ellátást vesznek igénybe (plasztikai műtét stb.).
 
{{széles kép|Nymphenburg vorne 1.jpg|2000px|<center>Panorámakép a Nymphenburgi kastélyról</center>}}
 
== Közlekedés ==
=== Légi közlekedés ===
[[Fájl:MunichAirport.jpg|thumb|right|250px|A Franz Josef Strauß repülőtér]]
Az [[1992]]-ben megnyílt [[Flughafen München|Müncheni Franz Josef Strauß repülőtér]] (MUC ([[Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség|IATA]]-Code) EDDM ([[Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet|ICAO]]-Code)) 29&nbsp;km-re, északkeletre található a várostól, [[2006]]-ban 30,8 millió utas fordult meg rajta. [[Németország]] második, [[Európa]] hetedik legnagyobb reptere, és a Lufthansa döntése értelmében tovább fejlesztik, hogy levegye a terhet Frankfurtról. [[2003]]-ban nyitották meg az új terminált.
Elképzelhető, hogy [[2011]]-re egy harmadik fel- és leszállópályát építenek.
[[2008]] márciusában leállították azt a tervet, miszerint [[Maglev|lebegő mágnesvasút]] épült volna a (belvárosban található) müncheni főpályaudvar és a repülőtér között. A tervezet szerint 10 perc lett volna a menetidő, de a magas költségek miatt az ötlet nem valósult meg.<ref>[http://www.spiegel.de/wirtschaft/0,1518,543688,00.html Nem lesz lebegő mágnesvasút a reptér és München között], Spiegel Online {{de}}</ref>
Az új [[repülőtér]] az '''S1''' és '''S8''' [[S-Bahn]] és az A92-es autópályán közelíthető meg.
 
=== Vasúti közlekedés ===
[[Fájl:Munich Main Railway Station - aerial view.JPG|thumb|A [[München Hauptbahnhof|Müncheni Főpályaudvar]]]]
 
München nemzetközi vasúti csomópont. A [[München Hauptbahnhof|müncheni főpályaudvarra]] fut be a Berlin-Frankfurt-München-Innsbruck [[ICE]] és a Hamburg-Nürnberg-München-Garmisch-Partenkirchen ICE. A München-Ausburg-Nürnberg-Berlin, a München-Ingolstadt-Nürnberg-Frankfurt és a München-Stuttgart-Frankfurft-Köln-Dortmund szerelvényei is mind a városból indulnak. [[2007]]. december 9. óta a [[TGV]] naponta közlekedik [[Párizs]] és München között. [[2008]] decembere óta pedig [[Budapest]]ről is [[Ütemes menetrend|ütemesen]] kétóránként indul vonat a városba, amelyek közül a legtöbb [[Railjet]].
 
A másik két pályaudvar a [[München-Pasing]] és a [[München Ost]] (München-Kelet) pályaudvarok. A városnak [[Müncheni S-Bahn|S-Bahn]]- és [[München villamoshálózata|villamoshálózata]] is van.
 
=== Közúti közlekedés ===
München jelentős autópálya-csomópont. A déli országrész központjaként több autópálya és szövetségi út találkozik területén. Az első autópálya 1936-ban nyílt meg. Az akkor 26-os számot viselt (ma [[Bundesautobahn 8|A8-as]]) út nyugat felől érkezett a városba. A többi autópálya története a háború utánra nyúlik vissza. Az [[1950-es évek|'50-es]] és [[1960-as évek|'60-as években]] kezdték el építeni az első városi autópályát, a 2R-es szövetségi utat, amely ma a városközpont körül futó belső körgyűrű.
[[Fájl:Karte Fernstraßen München.png|thumb|A müncheni autópályák és a belső körgyűrű, ''Mittlerer Ring'']]
Ma az alábbi utakon érhetjük el a várost:
* 8-as autópálya: [[Karlsruhe]] – [[Stuttgart]] – [[Ulm]] – [[Augsburg]] – '''München''' – [[Salzburg]]
* 9-es autópálya: '''München''' – [[Nürnberg]] – [[Lipcse (Németország)|Lipcse]] – [[Berlin]]
* 92-es autópálya: '''München''' – [[Landshut (Bajorország)|Landshut]] – [[Deggendorf]]
* 94-es autópálya: '''München''' – [[Passau]] – Osztrák határ
* 95-ös autópálya: '''München''' – [[Garmisch-Partenkirchen]]
* 96-os autópálya: '''München''' – [[Memmingen]] – [[Lindau]] ([[Boden-tó]])
* 95-ös autópálya: '''München''' – München-Dél autópályakereszteződés/A8
* 2-es szövetségi út: Lengyel határ – Berlin – Lipcse – Nürnberg – Augsburg – '''München''' – Garmisch-Partenkirchen – Osztrák határ
* 11-es szövetségi út: Cseh határ – Landshut – '''München''' – [[Kochel am See]] – Osztrák határ
[[Fájl:Verkehrsnetz München.png|thumb|300px|A tömegközlekedés hálózata]]
* 12-es szövetségi út: Lindau (Boden -tó) – '''München''' ''(A94/A96-tal)'' – Passau – Cseh határ
* 13-as szövetségi út: [[Würzburg]] – [[Ingolstadt]] – '''München''' – [[Bad Tölz]]
* 304-es szövetségi út: [[Dachau]] – '''München''' – [[Freilassing]]
 
==== Tömegközlekedés ====
A müncheni [[tömegközlekedés]]ének fontos része az [[1972]]-es olimpiára elkészült a [[Müncheni S-Bahn|S-Bahn]] (elővárosi vasút) és [[Müncheni metró|U-Bahn]] ([[metró]]). Jelenleg 10 S-Bahn és 8 U-Bahn vonal van, valamint 9 vasútvonal lát el városon belüli tömegközlekedési funkciót is. A városban ezenkívül 11 [[München villamoshálózata|villamosvonal]] és körülbelül 70 [[München autóbusz-hálózata|buszvonal]] van. A tarifa egységes a városban, a [[Müncheni Közlekedési- és Tarifaegyesület]] határozza meg.<ref>[http://www.mvv-muenchen.de/en/home/fahrgastinformation/mvv-netz/verkehrsmittel/index.html Means of transportation, Müncheni Közlekedési- és Tarifaegyesület honlapja]</ref>
 
A [[müncheni metró]]hálózat 100,8&nbsp;km hosszúságával [[Németország]] harmadik leghosszabbja. A földalatti része 80,4&nbsp;km hosszú, ami a második leghosszabb az országban. 1,5 millió ember utazik rajta naponta.
{{-}}
 
== Oktatás és kutatás ==
München számos felsőoktatási intézménnyel rendelkezik. A két legismertebb a [[Lajos Miksa Egyetem]] (Ludwig-Maximilians-Universität, LMU) és a Műszaki Egyetem (Technische Universität München, TUM).
 
A városban található még a Max-Planck-Gesellschaft négy kutatóközpontja:
* Max-Planck-Institut für Ausländisches und internationales Sozialrecht – nemzetközi szociális jog
* Max-Planck-Institut für Geistiges Eigentum, Wettbewerbs- und Steuerrecht – szellemi tulajdon, verseny- és adójog
* Max-Planck-Institut für Physik (Werner-Heisenberg-Institut) – fizika (Werner-Heisenberg Intézet)
* Max-Planck-Institut für Psychiatrie – pszichiátria
 
=== Egyetemek, főiskolák ===
[[Fájl:Technische Universitaet Muenchen-1.jpg|thumb|200px|A Müncheni Műszaki Egyetem épülete]]
 
* '''Lajos Miksa Egyetem (LMU):''' 1472-ben alapították [[Ingolstadt]]ban, 1802-ben [[Landshut (Bajorország)|Landshutba]], majd onnan 1826-ban Münchenbe helyezték át, és a három legrangosabb német egyetem között tartják számon.
* '''Müncheni Műszaki Egyetem (TUM):''' 1868-ban alapították műszaki iskolaként, 1872-ben mezőgazdasági osztállyal bővítették, 1930-ban mezőgazdasági és sörfőzési főiskola lett. 1970 óta viseli jelenlegi nevét. Egyike a kilenc német elitegyetemnek.
* '''Környezeti és Egészségügyi Kutatóközpont (GSF):''' A GSF jövőbeli gyógyszerkészítmények alapját kutatják. A középpontban a krónikus, degeneratív betegségek állnak, mint a tüdőbetegségek, az [[allergia]], a [[rák (betegség)|rák]] és vérkeringési problémák.
* '''Politikai Főiskola:''' 1950-ben ''Hochschule für Politik München'' (HfP) néven alapították a főiskolát.
* '''Szövetségi hadsereg egyeteme:''' az egyetem [[Neubiberg]]ben található. [[1973]]-ban alapították katonák és tisztjelöltek kiképzésére.
* '''Képzőművészeti Akadémia:''' [[1808]]-ban alakult Képzőművészeti Királyi Akadémia néven. 1946-ban összevonták a Királyi Iparművészeti Iskolával és az Iparművészeti Akadémiával, [[1953]] óta viseli jelenlegi nevét.
* '''Zenei és Színházművészeti Főiskola:''' [[1830]]-ban alapították énekes iskolaként. 1924-től Müncheni Zenei Főiskola lett a neve, 1946-ban nyitották meg újra, és 1998 óta viseli jelenlegi nevét.
* '''Filmművészeti Főiskola:''' 1966-ban jött létre szerkesztők, rendezők és forgatókönyvírók képzésére.
* '''Filozófiai Főiskola:''' 1925-ben, [[Pullach]]ban alapították, ugyanebben az évben papképző főiskola lett. 1932 óta foglalkozik filozófiaoktatással. [[1971]]-ben költözött az intézmény Münchenbe. Fenntartói a [[Jézus Társasága|jezsuiták]].
* '''Müncheni Szakiskola (FHM) / Munich University of Applied Sciences:''' 1971-ben alapították hét mérnöki iskola és több szakiskola összevonásával.
* '''Oekonomie & Management Szakiskola:''' privát gazdasági szakiskola.
* '''Katolikus Alapítványi szakiskola:''' 1971-ben négy szakiskola összevonásából jött létre szociális munka és szociális pedagógia tanítására. Fenntartója a katolikus egyház.
* '''Munich Business School:''' privát főiskola, szakiskola.
* '''Euro Business College (EBC):''' privát, államilag nem elismert közgazdasági főiskola.
* '''AKAD Magánfőiskola:''' privát, államilag elismert főiskola.
* '''Ukrán Szabad Egyetem (UFU):''' privát egyetem, 1945 óta székhelye Münchenben van.
 
== Kultúra és látnivalók ==
=== Építészet ===
==== Romanika és gótika ====
[[Fájl:Altes Rathaus in München Ostseite.jpg|thumb|right|220px|A régi városháza]]
[[Fájl:2297 - München - St Peterskirche and Heiliggeistkirche viewed from Frauenkirche.JPG|200px|left|thumb|A [[Szent Péter-templom (München)|Szent Péter templom]]]]
München központja a ''Marienplatz'' (magyarul Mária-tér). Itt található az [[Új városháza (München)|új]] és a [[Régi városháza (München)|régi városháza]] is.
Néhány lépésnyire a tértől áll a [[Szent Péter-templom (München)|Szt. Péter templom]], München legrégibb temploma, amelynek építése még a [[romanika|romanikában]] kezdődött, később [[gótika|gótikus]] átépítésen, belseje pedig [[barokk]] stílusún ment át.
 
A Szent Jakab templom [[1955]]-ös lebontása óta egyetlen román stílusú épület sem maradt a belvárosban, de román-kori emlékek találhatóak még a város más részein, például a ''Heilig-Kreuz-Kirche'' (Szent-kereszt-templom) a város északi részén.
 
A románnal szemben sok [[gótika|gótikus]] épület maradt fenn a Szent Péter templomon kívül is. Sok gótikus városkapu, például az [[Isar-kapu|Isari-kapu]], Sendlingi-kapu, a Károly-kapu, vagy az Oroszlán-torony. A gótika legfontosabb világi épületeihez tartozik a ''Alter Hof'', amely IV. Lajos császári udvara volt a [[középkor]]ban. Ilyen a Régi városháza a bálteremmel, vagy a Fegyvertár, amely ma a városi múzeum része. A város egyik jelképe, a Marienplatztól nem mesze található [[Miasszonyunk templom (München)|Frauenkirche]] is gótikus stílusú. További, [[13. század]]i gótikus templom, a barokk korban átépített Heilig-Geist-Kirche, vagy a blutenburgi vár kápolnája is. A grünwaldi az egyetlen középkori vár München közelében.
[[Fájl:Frauenkirche Munich - View from Peterskirche Tower.jpg|thumb|right|220px|A Miasszonyunk-templom (''Frauenkirche'')]]
 
==== Reneszánsz és barokk ====
[[Fájl:Theatiner Kirche Muenchen.jpg|thumb|200px|left|upright|A Theatinerkirche]]
[[Fájl:Müncheni városháza 2006.jpg|220px|thumb|right|Az új városháza]]
[[Fájl:Munich Bavaria.jpg|thumb|left|200px|A klasszicista [[Bajorország|Bavaria]]-szobor a Theresienwiesén]]
 
Jelentős [[reneszánsz]] építmény a városban a Szent Mihály templom, amely a legnagyobb reneszánsz stílusú templom az [[Alpok]]tól északra, az ''Alte Akademie'' (magyarul régi akadémia), vagy ilyen a [[Királyi Palota (München)|Münchner Residenz]] egyik épületrésze is. A Maxburgból, amely reneszánsz városi palota, s csak a tornya maradt meg a [[második világháború]]s bombázások miatt. A reneszánsz időben, a mai belvárosban építettek egy nagy sörözőt, amelyet később, a 19. században átépítettek.
 
A legkorábbi [[barokk]] templom a Karmelitenkirche, amely ma már nem funkcionál eredeti rendeltetésében.
A [[Theatinusok temploma (München)|Theatinerkirche]] építésével beköltözött az olasz barokk a városba, amely évtizedekre meghatározta München építészetét, amíg a francia Joseph Effner és az idősebb François de Cuvilliés udvari építőmester nem lett.
A délnémet barokk fő művei a városban a nymphenburgi és a schleißheimi kastély. Lényegesen kisebb az ugyanabban az időben épített fürstenriedi kastély a város délnyugati részén.
 
A Sendlingi kapu közelében áll az [[Nepomuki Szent János-templom (München)|Asamkirche]] (Nepomuki Szent János-templom), amelynek belsejét már a késő barokkban alakították ki. Bajorország első [[rokokó|klasszicizáló késő barokk]] <ref>A korábbi rokoko és copf stílusnevek napjainkban hivatalos stíluselnevezése (Kit36a)</ref> stílusú temploma, a Szent Anna templom a belvárosban található. A legjelentősebb hasonló stílusú templom a belvároson kívül a Berg am Laim városrészben található Szent Mihály templom. Szintén rokokó stílusú az Amalienburg, a Nymphenburgi kastélyparkban.
 
==== Klasszicizmus, historizmus ====
A [[klasszicizmus]] legjelentősebb épülete a városban a ''[[Bajor Nemzeti Színház|Nationaltheater]]'' (Nemzeti Színház) a rezidencia közelében. A legjelentősebb építész [[Leo von Klenze]] és [[Friedrich von Gärtner]] volt. A rezidenciától nyugat felé, a Briennerstraße a Karolinenplatzon keresztül vezet a [[Glyptothek]]hez, amelyben görög és római emlékeket tartanak.
 
Észak felé, Schwabingba vezet a Ludwigstraße, amely a Feldherrnhalle és a Siegestor között kezdődik. Ezen az úton van a ''Bajor Állami Könyvtár'', a ''Szent Lajos-templom'' és a ''Ludwig-Maximilian Universität'' (Lajos Miksa Egyetem). Ezek az épületek mind klasszicista stílusúak, ahogyan a ''Ruhmeshalle'' előtti ''Bavaria-szobor'' is a Theresienwiesén.
A rezidenciától délre, az operaház előtt kezdődik a Maximilianstraße, amely az Isaron át kelet felé vezet Bajor Állami Tanács székhelye, a ''Maximilianeumig''. A Maximilianstraßén sok klasszicista épület található, ma elegáns bevásárlóutca.
Ettől nem messze északra található Prinzregentenstraße, amelyen a ''Bajor Nemzeti Múzeum'' is helyet kapott. Ez átvezet az Isaron és a túloldalon az út megkerüli a ''Friedensengelt'' (a Béke angyal-szobor).
A [[19. század]] közepén megjelentek a városban az [[üveg]]ből és [[vas]]ból készült épületek, mint például az 1931-ben bekövetkezett leégéséig kiállításoknak helyet adó ''Üvegpalota''.
A [[századforduló]] előtt sok templomot és egyéb épületet építették a [[historizmus]] jegyeiben, mint a Marienplatzon álló [[neogótika|neogótikus]] ''Új Városháza'' , a [[neobarokk]], ''Igazságügyi palota'' és Schwabingban a [[neoreneszánsz]] ''Képzőművészeti Akadémia'' .
Münchenben 1200 [[kút|díszkút]] található, ebből 700 városi. A legrégibb az Új Városháza előtt Marienplatzon található ''Fischbrunnen''.
 
[[Fájl:Atelier (Hofatelier) Elvira.jpg|thumb|left|200px|A híres Elvira-fotóstudio]]
 
==== Jugendstil (szecesszió) ====
A századforduló művészeti reformmozgalmai közül feltehetően a müncheni volt a legnépiesebb. A város polgárai minden új iránt nyitottnak bizonyultak, de semmit sem vittek túlzásba; Régi és új keveredése időnként különös dolgokat eredményezett. "Ez a nyitott művészi konzervatívizmus a város múltjával magyarázható. München – mint politikai periféria - mentes maradt a Vilmos-kor historizmusának vadhajtásaitól; a 19. század végi iparosodás nem rombolta szét az értékeket. A növekedés egyenletes volt, a város öntudata nem szenvedett csorbát. A polgárok megengedhették maguknak a kényelmes szemlélődést." <ref name="ReferenceA">Klaus Jürgen Sembach: Szecesszió (München-fejezete)</ref> Az iparosítás ellenére a városban összhangban maradt a gazdasági növekedés és az építészeti arculat. München elsősorban adminisztratív központ volt, de emellett a hagyományos iparágak is virágoztak. A kiegyensúlyozott fejlődés eredményeként a gazdaságban és a művészetben egyaránt a folytonosság uralkodott. Münchenben 1900 körül a művészeti fellendülésnek ezért természetesek voltak a gyökerei, nem mesterségesen hozták létre, mint Darmstadtban, és a gazdasági fejlődés szolgálatára sem kényszerült, mint Weimarban. A ''vulgáris Jugendstil'' megindító példái jól bizonyítják, milyen könnyedén összhangba hozható az új művészet a polgári igényekkel. A bajor főváros polgárai meghitt kapcsolatban éltek a múzsákkal, s ezért a provokatív műalkotásokat valószínűleg puszta tréfának tekintették.<ref>Sembach</ref>
 
Így született Münchenben a szecesszió jellegzetes német stílusváltozata, a '''[[Jugendstil]]''',<ref>részletesen mutatja be a [[Szecesszió]] szócikk müncheni fejezete,</ref> nemzetközi értelemben is kiemelkedő alkotókkal, mint [[Theodor Fischer]], [[Gabriel von Seidl]], [[Thomas Theodor Heine]], [[Olaf Gulbransson]], [[Bernhardt Pankok]], [[Bruno Paul]], [[Hermann Obrist]], [[Bruno Paul]], [[August Endell]], [[Theodor Fischer]], [[Franz von Stuck]], [[Peter Behrens]], [[Friedrich Adler]], [[W. Magnussen]], [[Scharvogel]], [[Otto Eckman]], [[Herman Gradl]] - és a stíluskorszak jelentős helyi alkotásai: ''Stuck-villa, Prinzregenthen-híd, Simplicissimus-karikatúrák, Pankok székek, Riemenschmid-bútorok, Obri]]st-szökőkutak, Behrens-tapéta, Bunter Theater-terv, Elvira-studió, Kamaraszínház belső terei, Müncheni népiskola''. Schwabingban több [[szecessziós]] lakóház is található. Nem messze a Deutsches Museumtól, az 1901-ben elkészült szecessziós ''Müllersches Volksbad'' München legrégibb ma is üzemelő uszodája.
 
==== A 20. század modern építészete Bajorország fővárosában ====
[[1924]] és [[1929]] között épült fel Moosachban a ''Borstei'' lakónegyed, amely ma már műemlékvédelem alatt áll. A [[nemzetiszocializmus]] alatt építették többek között a Művészetek Házát és a pártépületet a Königsplatzon. A [[második világháború]]ban München épületeinek nagy része vagy megsérült, vagy teljesen tönkrement 66 légitámadás következtében. Leginkább a vasútállomás környéke, az Altstadt és Schwabing rongálódott meg. Az épületek mindössze 2,5%-a maradt sértetlen. Szinte minden történelmi épületet, amely ma is hozzátartozik a városképhez, a háború után, a régi terveik alapján építettek újjá.
 
[[Fájl:Highlight Towers Muenchen A9-1.jpg|left|200px|thumb|A Highlight Towers]]
A második világháború utáni évtizedekben kevés jelentős modern épületet építettek. Az 1990-es évektől azonban sok új épület készült, úgy mint a Jézus Szíve templom ''(Herz-Jesu-Kirche)''. Emellett több [[München#Sportlétesítmények|új sportstadiont]] is építettek az utóbbi időkben.
A belvárostól keletre áll a Hypo-ház, a [[HypoVereinsbank]] igazgatósági épülete, északra, Schwabingban a [[Highlight Towers]] nevű irodaház. 146 méterrel az Olympiaparktól nyugatra lévő [[Hochhaus Uptown München]] a város legmagasabb épülete.
 
==== Városépítészet, városkép ====
Az iparosítás ellenére a városban összhangban maradt a gazdasági növekedés és az építészeti arculat. München elsősorban adminisztratív központ volt, de emellett a hagyományos iparágak is virágoztak. A kiegyensúlyozott fejlődés eredményeként a gazdaságban és a művészetben egyaránt a folytonosság uralkodott, amely - még a 20. század végi folytonos tartalmi és területi városnövekedés ellenére - is a városépítészetben - városszerkezetben és városképben - jellegzetes, kiegyensúlyozott harmóniát eredményezett.
 
A város északi részén fekszik az 1972. évi nyári olimpiai játékokra épített ''Olimpiapark''. Ebben a parkban foglal helyet az ''Olympiastadion'', az ''Olimpiai fedett uszoda''. Az épületeket látványos üvegtetővel fedték le. Itt áll az 1968-ban megnyitott, 291 méter magas ''Olimpiatorony'' és az 1967-ben megnyitott ''Olimpia-Jégsportcentrum'' is.
Az [[1990-es évek]] legnagyobb városépítészeti projektje a régi repülőtér helyén a keleti részen fekvő ''Messestadt Riem városrész'' kialakítása volt . Nagy része mára már elkészült. A városrészben sok zöldterület és modern köztéri műalkotás is helyet kapott. A koncepció több német várostervezési díjat is kapott.
 
[[2004]]-re készült el a ''Petuelpark'' a ''Mittlerer Ring új alagútja'' felett.<ref>[http://epiteszforum.hu/node/9465 Cikk München modern építészeti beruházásairól (epiteszforum.hu)] {{hu}}</ref>
 
[[2006]]. [[november 9.|november 9-én]] a belvárosban, a Szent Jakob téren nyitották meg a modern ''Müncheni Zsidó Központot''. A létesítmény magába foglalja az új ''Ohel Jakob'' nevű [[zsinagóga|főzsinagógát]], a ''Müncheni Izraelita Hitközség közösségi házát'', és a 2007. [[március 22.|március 22-én]] megnyílt ''Müncheni Zsidó Múzeumot''.
 
[[Fájl:BMW Welt Side.jpg|250px|thumb|right|A BMW Welt éjszaka, megnyitása előtt]]
Münchenben viszonylag kevés magasház található, legtöbbjük - az ''Altes Technisches Rathaus'' kivételével - a belvároson kívül áll. Az egyik legérdekesebb megjelenésú épület a -négy hengernek nevezett ''BMW főigazgatósági épület''. Közvetlenül mellette található a 2007 októberében megnyílt futurisztikus ''[[BMW Welt]]''.
 
=== Képző- és iparművészet ===
München a késő gót időszakban élte első kulturális virágzását. Ekkoriban többek között [[Erasmus Grasser]] és [[Jan Polack]] dolgozott a városban. A reneszánsz alatt a város a szobrászok központja lett, többek között [[Hubert Gerhard]] és [[Hans Krumpper]] személyében. Festőként ebben az időben [[Barthel Beham]], [[Hans von Aachen]] és [[Peter Candid]] tevékenykedett Münchenben.
 
A 18. században élte a város a képzőművészete az egyik aranykorát. A legmeghatározóbb személyiségek [[Cosmas Damian Asam]], [[Egid Quirin Asam]], [[Johann Michael Fischer]], [[François de Cuvilliés]], [[Ignaz Günther]], [[Johann Baptist Zimmermann]] és [[Johann Baptist Straub]] voltak. A rézmetszés újjáéledése a 19. század elején [[Ludwig von Schwanthaler]] nevéhez köthető.
 
A századforduló mozgalmas stílusváltozásai időszakában München vált a szecesszió egyik irányzatának, a [[szecesszió|jugendstilnek]] fő szülővárosává, befogadójává. A stíluskorszakra jellemzően - a több művészeti ágban is tevékenykedő - alkotói a képzőművészet mellett markáns hatást gyakoroltak a kézmű- és iparművészetre, mint a helyi gazdasági tevékenység fellendítésére is ''(Pankok székek, Riemenschmid-bútorok, Obrist-szökőkutak, Behrens-tapéta)''.
 
A 20. század elején Münchenben olyan festők tevékenykedtek, mint [[Carl Rottmann]], [[Lovis Corinth]], [[Wilhelm von Kaulbach]], [[Carl Spitzweg]], [[Franz von Lenbach]], [[Franz von Stuck]] és [[Wilhelm Leiblwesen]]. [[1911]]-ben itt alapították a [[Der Blaue Reiter]] [[expresszionista]] művészcsoportot, München pedig a modern művészet egyik központjává nőtte ki magát. A társulat tagjai [[Paul Klee]], [[Vaszilij Kandinszkij]], [[Alekszej von Javlenszkij]], [[Gabriele Münter]], [[Franz Marc]], [[August Macke]], illetve [[Alfred Kubin]] voltak. [[1919]]-ben alapították a [[Bavaria Film- und Fernsehstudios]]t.
 
=== Irodalom ===
A [[19. század]]ban többek között [[Heinrich Heine]], [[Friedrich Hebbel]] és [[Hans Christian Andersen]] élt hosszabb ideig Münchenben. [[Schwabing]]ban működött a város irodalmi életének központja, amely a [[Bajor Királyság]] utolsó évtizedeiben fellendülésnek indult. Olyan írók alkottak Münchenben, mint [[Paul Heyse]], [[Lena Christ]], [[Ludwig Thoma]], [[Thomas Mann]], [[Rainer Maria Rilke]] és [[Frank Wedekind]].
 
A századforduló-beli ''vulgáris Jugendstil'' megindító példái jól bizonyítják, milyen könnyedén összhangba hozható az új művészet a polgári igényekkel. A bajor főváros polgárai meghitt kapcsolatban éltek a múzsákkal, ennek elhiresült termékei a '''[[Jugend]]''' és a '''[[Simplicissimus]]''' művészeti / közéleti folyóiratok megelenése és működése de mindenek ellenére, a provokatív műalkotásokat valószínűleg puszta tréfának tekintették.<ref name="ReferenceA"/>
 
A [[Weimari Köztársaság]] idején a művészeti ág ismert képviselője [[Lion Feuchtwanger]], [[Annette Kolb]], [[Bertolt Brecht]] és [[Oskar Maria Graf]] volt. Később a müncheni születésű író, [[Eugen Roth]] szerzett hírnevet, és sokan élték és alkottak a városban, úgy mint [[Erich Kästner]], [[Wolfgang Koeppen]] és [[Michael Ende]].
 
=== Parkok ===
[[Fájl:2012-07-17 - Landtagsprojekt München - Englischer Garten - Chinesischer-Turm - 7362.jpg|thumb|left|A ''Chinesischer Turm'' (magyarul kínai torony) az Englischer Gartenben]]
 
A város legrégibb parkja a királyi rezidenciához tartozó [[Hofgarten (München)|Hofgarten]], amit még a [[reneszánsz]] korban építettek.
 
Északkeletre ettől van az 1789-ben megnyitott [[Englischer Garten (München)|Englischer Garten]] (magyarul angolkert), amely a város központjától szinte annak északi határáig terjedt. 3,7&nbsp;km² területe nagyobb a New York-i [[Central Park]]énál, vagy a [[london]]i [[Hyde Park]]énál.
 
A belváros nyugati részén, a Károly-tértől nyugatra található a [[Régi Botanikus Kert]], amelynek helyén leégéséig az Üvegpalota állt.
 
Nyugatra a nagy [[nymphenburgi kastélypark]]ot francia stílusban építették. A parkot északról a [[Müncheni Botanikus Kert]] határolja – ez 22 hektáros területével és évi {{szám|400000}} látogatójával Németország legjelentősebb [[botanikus kert]]je. Nymphenburgtól délkeletre fekszik a [[Königlichen Hirschgarten|Hirschgarten]].
 
[[Fájl:Friedensengel Brunnen ORA.jpg|thumb|250px|right|A Friedensengel]]
 
A München északi határán lévő [[schleißheimi kastélypark]]ban három kastély is áll. A park egyike Németország megmaradt nagy barokk parkjainak. Szintén jelentős zöldterület az [[Olympiapark (München)|Olympiapark]], amelyben helyet kapott az Olimpiató és az Olimpiai hegy is.
 
Sok más park és zöldterület is van még a városban, mint például a '''Luitpoldpark''', a '''Westpark''' és az '''Ostpark'''.
 
München keleti részén, a régi repülőtér helyén kialakított '''Messestadt Riem''' városrészben, az új [[Riemer Park]]ban rendezték a német kertbemutatót, a '''Bundesgartenschau'''t [[2005]]-ben.
 
A [[Deutsches Museum (München)|Deutsches Museum]] szigete és a '''Flaucher-sziget''' közötti rész az [[Isar]]on kedvelt piknikelő- és fürdőhely, ahol van [[naturizmus|nudisták]] számára kijelölt terület is. Flauchertől délre, Hellabrunnban található a müncheni [[Tierpark Hellabrunn|állatkert]].
 
=== Múzeumok ===
[[Fájl:Glyptothek Muenchen.JPG|thumb|250px|A [[Glyptothek (München)|Glyptothek]] a Königsplatzon]]
[[Fájl:Deutschesmuseum2.jpg|thumb|250px|A [[Deutsches Museum (München)|Deutsches Museum]] főépülete a Múzeumszigeten]]
 
München nemzetközileg is ismert művészeti gyűjteményeiről.
A világ legfontosabb galériái közé tartozik az ''Alte Pinakothek'' (magyarul Régi Képtár) és a ''Neue Pinakothek'' (Új Képtár), csakúgy mint a ''Pinakothek der Moderne'' (Modern Képtár) és a ''Lenbachhaus''. A "Régiben" a középkortól a 18. századig, az "Újban" a 18. és 19. században, a "Modernben" a 20. és a 21. században készült műalkotások láthatóak. A ''Glyptothek''ban és az Antik Gyűjteményben ókori görög és római emlékek, a nemrég elkészült ''Brandhorst Múzeumban'' modern műalkotások tekinthetőek meg.
 
Az eddig felsorolt múzeumok alkotják a ''Kunstareal Münchent'', azaz München múzeumnegyedét Maxvorstadtban. Itt nyitották meg az ''Állami Egyiptomi Művészeti Gyűjteményt'', [[2010]]-ben.
 
További múzeumok helyezkednek el a belvárosban és attól északra, Lehelben. Itt található a ''Művészetek Háza'', a ''Bajor Nemzeti Múzeum'', a ''Régészeti Gyűjtemény'', a ''[[Sakk]]galéria'' és a ''Néprajzi Múzeum''.
 
A Szent Jakab téren, szemben a Zsidó Múzeummal áll a ''Müncheni Városi Múzeum''. A ''Müncheni Érmegyűjteményt'' a Rezidenciában rendezték be. A Nymphenburgi kastélyban helyezkedik el a ''Porcelánmúzeum'', a ''Marstallmuseumban'' pedig a lovászattal kapcsolatos tárgyak vannak kiállítva.
 
A városban sok [[természettudomány]]i múzeum / gyűjtemény is van, ilyen a ''Paleontológiai Múzeum'', az ''[[Antropológia]]i Gyűjtemény'', a ''[[Geológia]]i Múzeum'', a ''[[Botanika]]i- és [[Zoológia]]i Gyűjtemény'', valamint a ''Német Vadászati- és Halászati Múzeum''.
 
München leghíresebb múzeuma a ''[[Deutsches Museum (München)|Deutsches Museum]]'' (Német Múzeum), amely évi több mint egymillió fős forgalmával Európa leglátogatottabb múzeumai közé tartozik. Ez a világ legnagyobb technikai-természettudományi gyűjteménye. A Múzeum-szigeten található főépület mellett az intézményhez tartozik a ''schleißheimi repülőkiállítás'' valamint a Theresienwiesén a ''Közlekedési Múzeum'' is.
 
;A müncheni múzeumok listája
* [[Alte Pinakothek]] (Régi Képtár)
* Alpines Museum (Alpesi Múzeum)
* Anthropologische Staatssammlung (Antropológiai Gyűjtemény)
* Archäologische Staatssammlung (Archeológiai Gyűjtemény)
* Bayerisches Nationalmuseum (Bajor Nemzeti Múzeum)
* Bier- und Oktoberfestmuseum (Sör- és Oktoberfestmúzeum)
* Botanische Staatssammlung (Növénygyűjtemény)
* [[BMW Welt|BMW-Világ]]
* BMW-Múzeum
* Deutsches Brauereimuseum (Német Sörfőzdemúzeum)
* Deutsches Jagd- und Fischereimuseum (Német Vadászati- és Halászati Múzeum)
* [[Deutsches Museum (München)|Deutsches Museum]] (Német Múzeum)
* Deutsches Theatermuseum (Német Színházmúzeum)
* Die Neue Sammlung (Új Gyűjtemény)
* Geologisches Museum München (Müncheni Geológiai Múzeum)
* Glyptothek – ókori görög és római emlékek
* Haus der Kunst (Művészetek Háza)
* Historisches Nähmaschinen- und Bügeleisenmuseum (Varrógép- és Vasalómúzeum)
* Kunsthalle der Hypo-Kulturstiftung
* Kartoffelmuseum (Burgonyamúzeum)
* Lenbachhaus
* Marstallmuseum
* Münchner Stadtmuseum (Müncheni Városi Múzeum)
* Museum für Abgüsse Klassischer Bildwerke
* Museum Mensch und Natur – (Ember- és Természetmúzeum)
* Museum Reich der Kristalle (A Kristályok Birodalmának Múzeuma)
* [[Neue Pinakothek]] (Új Képtár)
* [[Müncheni Palaeontológiai Múzeum|Paläontologisches Museum]] (Paleontológiai Múzeum)
* Pinakothek der Moderne (Modern Képtár)
* Porzellanmuseum (Porcelánmúzeum)
* [[Királyi Palota (München)|Münchner Residenz]] (Müncheni Rezidencia)
* Ruhmeshalle – emlékező terem
* Schackgalerie (Sakkgaléria)
* SiemensForum München (Müncheni Siemens Fórum)
* Staatliche Antikensammlungen (Antik Gyűjtemény)
* Staatliche Graphische Sammlung München (Müncheni Grafikai Gyűjtemény)
* Staatliche Münzsammlung München (Müncheni Érmegyűjtemény)
* Staatliche Naturwissenschaftliche Sammlungen Bayerns (Bajor Természettudományi Gyűjtemény)
* Staatliches Museum Ägyptischer Kunst (Állami Egyiptomi Művészeti Gyűjtemény)
* Staatliches Museum für Völkerkunde (Néprajzi Gyűjtemény)
* Staatssammlung für Geologie und Paläontologie (Geológiai és Paleontológiai Gyűjtemény)
* Valentin-Museum (Valentin Múzeum)
* Villa Stuck (Stuck-villa)
* Zählermuseum (Számológépmúzeum)
* Zentrum für Außergewöhnliche Museen – kivételes múzeumok központja
* Zoologische Staatssammlung (Zoológiai Gyűjetmény)
 
=== Rendezvények ===
[[Fájl:Riesenradoktoberfest.jpg|250px|thumb|right|Az óriáskerék az Oktoberfesten, 2003-ban]]
 
* Április: Tavaszfesztivál
* Április/Május: májusi vásár
* Május: családok ünnepe
* Május: Biennale
* Május/Június: StuStaCulum: német (egyetemi) zenei fesztivál
* Június: Streetlife-Fesztivál
* Június: Comicfestival München
* Június/Július: [[Tollwood-Festival]]
* Július: [[Christopher Street (Manhattan)|Christopher Street]] Day
* Július: Japán-fesztivál
* Július: Jakab-vásár
* Július: Bell’Arte Zenei nyár
* Augusztus: Nyári fesztivál
* Augusztus: Nyári fesztivál
* Augusztus: LILALU gyerekcirkusz
* Szeptember: Streetlife-Fesztivál
* Szeptember közepétől október 1. vasárnapjáig tart az [[Oktoberfest]]
* Szeptember/Október: vásár
* November/December: SPIELART – színházfesztivál
* December: karácsonyi vásár, ún. „Christkindlmarkt” a [[Marienplatz]]on
 
=== Gasztronómiai specialitások ===
[[Fájl:Weisswurst.jpg|200px|thumb|right|Fehérkolbász, Brezn és édesmustár]]
[[Fájl:Hofbräuhaus am Platzl Munich.jpg|left|thumb|230px|A Hofbräuhaus]]
A [[fehérkolbász]]t 1857-ben, Münchenben „találták fel” és a leghíresebb helyi specialitás. Emellett kedvelt étel a ''Leberkäs'', amely a sült [[párizsi]]hoz hasonlít a leginkább, a ''Brezn'', magyarul sós[[perec]], és a müncheni [[sör]].
 
;Helyi sörök
* [[Augustiner Bräu]]
* [[Hacker-Pschorr]]
* [[Hofbräu]]
* [[Löwenbräu]]
* [[Paulaner]]
* [[Spaten-Franziskaner-Bräu]]
 
== Sport ==
=== Sportlétesítmények ===
; Az Olimpiapark és az olimpiai épületek
[[Fájl:München - Olympiaturm 1.JPG|thumb|Az [[Olimpiatorony]]]]
A város északi részén fekszik az [[1972. évi nyári olimpiai játékok]]ra épített Olimpiapark.
Ebben a parkban foglal helyet az [[Olimpiai Stadion (München)|Olympiastadion]], az olimpiai fedett uszoda. Az épületeket látványos üvegtetővel fedték le. Itt áll az [[1968]]-ban megnyitott, 291 méter magas [[Olimpiatorony]] és az 1967-ben megnyitott Olimpia-Jégsportcentrum is. Az Olympiastadionban 2005-ben játszották az utolsó futballmérkőzést. A stadionban az Olimpia alatt az atlétika versenyszámai és a [[labdarúgás]] mérkőzései zajlottak. Kapacitása {{szám|80000|fő}}, az Allianz Arena építéséig a Bayern München és a TSV 1860 München „otthona” volt az [[Az UEFA stadionkategóriái|ötcsillagos stadion]].
 
[[Fájl:Allianz Arena Pahu.jpg|left|thumb|200px|[[Allianz Arena]]]]
; Allianz Arena
További híres sportlétesítmény a város északi részén található [[Allianz Arena]], amelyet 2005 májusában nyitottak meg. Az építmény a „hazai stadionja” München két tradicionális csapatának, az [[FC Bayern München]]nek és a [[TSV 1860 München]]nek. A férőhelyek száma jóval több 60&nbsp;000-nél. Itt játszották a [[2006-os labdarúgó-világbajnokság]] nyitómeccsét. A stadion egyik különlegessége, hogy három színben is kivilágítható. Piros színű, ha a Bayern München, kék színű, ha a TSV 1860 München, és fehér színű, ha más csapat játszik benne. Az Olympiastadionhoz hasonlóan a lelátók fedettek, a játéktér viszont nem. Formája után „gumicsónak”-nak is becézik az ötcsillagos stadiont. Névadója az [[Allianz|Allianz AG]].
 
; Egyéb városi stadionok
A legrégibb nagyobb stadion Münchenben a Grünwalder Straßén található, amelynek beceneve a „Sechzger”, azaz „hatvanas”. 2005-ben még ez volt „[[TSV 1860 München|az oroszlánok]]” hazai stadionja, miután azonban megnyílt az Allianz Arena, azóta csak a csapat junior és amatőrosztálya játszik benne.
A másik nagy sportstadion a Dantestraßén van.
 
=== Sportegyesületek ===
==== Labdarúgás ====
[[Fájl:Logo FC Bayern München.svg|150px|right|thumb|Az [[FC Bayern München]] logója]]
* '''[[FC Bayern München]]:''' München híres sportegyesülete, a labdarúgásban elért sikerei tették ismertté. Az ország legsikeresebb labdarúgócsapata. 1900-ban alapították, a csapat elnöke [[Uli Hoeneß]]. Összesen 24-szer nyerte meg a [[Német labdarúgó-bajnokság (első osztály)|Bundesligát]], 17-szer a [[Német labdarúgókupa|német kupát]], 7-szer a [[Német labdarúgó-ligakupa|német ligakupát]] és 4-szer a [[Német labdarúgó-szuperkupa|német szuperkupát]]. Ezek mellett, nemzetközi szinten, kétszer lett övék a [[Világkupa (labdarúgás)|Világkupa]], egyszer nyerték meg a [[FIFA-klubvilágbajnokság]]ot, kétszer nyerték meg a [[UEFA-bajnokok ligája|Bajnokok ligáját]], elődjét, a BEK-et háromszor. 1967-ben a [[Kupagyőztesek Európa-kupája]], 1996-ban az [[UEFA-kupa]] lett az övék. Egyszeres [[UEFA-szuperkupa]] győztes csapat. Tagja a [[Európai Klubszövetség]]nek. Stadionja az [[Allianz Arena]]. Jelenleg is a csapat színeiben játszik [[Bastian Schweinsteiger]], [[Arjen Robben]], [[Philipp Lahm]], [[Franck Ribéry]] és [[Thomas Müller (labdarúgó)|Thomas Müller]]. Az egyesületnek a labdarúgás mellett más sportággal foglalkozó szakágai is léteznek, mint a [[FC Bayern München (sakk)|sakk]], a [[FC Bayern München (kézilabda)|kézilabda]], a [[FC Bayern München (kosárlabda)|kosárlabda]], vagy az [[FC Bayern München (asztalitenisz)|asztalitenisz]].
* '''[[TSV 1860 München]]:''' München másik neves sportegyesülete, amelyet [[1848]]. [[július 15.|július 15-én]] alapítottak. Az egyesületet a betiltást követően, [[1860]]. [[május 17.|május 17-én]] újra alapították, ''TSV München von 1860 e.V.'' néven. Beceneve a ''Löwen'' (magyarul oroszlánok). A legismertebb az egyesület [[labdarúgó]] szakosztálya, amely a Bundesliga alapító tagja. A csapat jelenleg a [[Német labdarúgó-bajnokság (másodosztály)|Bundesliga II-ben]] játszik. A klub [[2005]]. [[május 30.]] óta játszik az [[Allianz Arena]] nevű stadionban, amit közösen használ a Bayernnel. A létesítményt az [[1. FC Nürnberg]] elleni barátságos mérkőzésen avatták fel.
* '''[[FC Wacker München]]:''' Régebben a harmadik legnagyobb müncheni labdarúgócsapat volt. Manapság már lényegesebben gyengébb eredményei vannak.
 
==== Egyéb sportok ====
* [[FC Bayern München (kosárlabda)|FC Bayern München kosárlabda csapat]]: háromszoros német bajnok kosárlabda csapat.
* [[TSV München Großhadern]]: Általános jellegű sportegyesület. [[Dzsúdó]]ban kiemelkedő eredményeket értek el.
* [[FC Alte Haide]]: egyesület München-Schwabingban.
* [[Munich Irish Rovers FC]]: a legnagyobb angol nyelvű egyesület Dél-Németországban.
* [[EHC München]]: a város jéghokiegyesület.
* München Basket: kosárlabdacsapat.
* [[Munich Cowboys]]: amerikai futballcsapat.
* Weißblau München: pingpong egyesület.
 
=== Sportrendezvények ===
* München-maraton: októberben rendezik meg.
* Müncheni Egyetem evezőversenye: Évente rendezik meg a Műszaki Egyetem (TUM) és a Lajos Miksa Egyetem (LMU) között. (Példa [[Oxford]] és [[Cambridge]]).
 
{{széles kép|München - Olympische Bauten.jpg|1000px|<center>A müncheni Olimpiapark</center>}}
 
== Testvérvárosok ==
* {{zászló|Egyesült Királyság}} [[Edinburgh]], [[Egyesült Királyság]], [[1954]] óta
* {{zászló|Olaszország}} [[Verona (Olaszország)|Verona]], [[Olaszország]], [[1960]] óta
* {{zászló|Franciaország}} [[Bordeaux]], [[Franciaország]], [[1964]] óta
* {{zászló|Japán}} [[Szapporo]], [[Japán]], [[1972]] óta
* {{zászló|Amerikai Egyesült Államok}} [[Cincinnati]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[1989]] óta
* {{zászló|Ukrajna}} [[Kijev]], [[Ukrajna]], [[1989]] óta
57 806

szerkesztés