„Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
153. sor:
==Rudolf és Magyarország==
[[Fájl:Rudolf koronaherceg levele Jókai Mórhoz.jpg|250px|bélyegkép|Rudolf levele Jókaihoz, 1888. február 24-én]]
Rónay Jácint mellett több más magyar is szerepelt nevelői között. Udvartartása megszervezésekor került a kíséretébe Pálffy Andor (1839-1902) huszárszázados, aki kíséretének állandó tagja lett (1865-1877),<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1896-1901/?query=p%C3%A1lffy%20andor&pg=59&layout=s 1896-1901. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 1897, 53. oldal]</ref> s az elsők között volt, akitől magyar szót hallott a fiatal fiú. A magyar nyelv oktatását Homoky Imre kezdte meg 1865-ben. 1868-ban Rudolf és a királyi család több tagjának oktatásában szerzett érdemeiért a [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-rend]] 3. osztályát és visontai előnévvel nemességet nyert.<ref>[http://epa.oszk.hu/00200/00242/00349/pdf/00349.pdf Országos Hirlap 1898. II. évf. 306. sz. (1898. november 6.), 18. oldal]</ref><ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00021/00104/pdf/00104.pdf Magyar Könyvszemle 7. kötet, 1. füzet 1899/01-03, 77. oldal]</ref> Homoky utódja Rimély[[Rimely Károly]] lett, aki 1876-ig oktatta Rudolfot.<ref>[http://epa.oszk.hu/02000/02076/00174/pdf/Napkelet_1925_07_134-158.pdf Napkelet, 1925. (3. évf.) 7. sz. 142. old. - Eckhart Ferenc Rudolf trónörökös gyermekéveiből]</ref> 1877 elején Barthos János, miniszteri tanácsos vezetésével a magyar közjogra vonatkozó ismeretekre is szert tett.
 
Miután a Taaffe-kormány egyre inkább megszilárdult, Rudolf egyre nagyobb lelkesedéssel fordult Magyarország felé, ahol hosszú idő óta a szabadelvű párt volt kormányon. Rudolf nem támogatta a magyar nemzeti érdekeket, sőt fel is emelte hangját az erősödő magyar nemzetiségi politika és az antiszemitizmus ellen is. Ezeket a jelenségeket azonban hajlamos volt a megerősödött konzervatív ellenzék és Taaffe hatásának számlájára írni. Ugyanakkor ha a birodalom egységéről volt szó kiállt a magyarok mellett, hogy a dualista rendszer megmaradjon, hiszen ha engednek a horvát követelésnek bármely más nemzetiség is felléphetne hasonlóakkal. Így például, amikor 1883-ban magyar ellenes zavargások törtek ki Horvátországban, a magyar kormány magyar nyelvű címertáblákat helyeztetett el horvátországi pénzügyi épületeken, a magyarok oldalára állt. 1888-as zágrábi látogatása során, a Szent Korona gyöngyszemének nevezte, mely elválaszthatatlanul összekapcsolódik az országgal.<ref>Hamann, 2008, 300-302. oldal</ref>