|
[[Fájl:Ipv4-exhaust.svg|right|thumb|300px|Az IPv4-címek megfogyatkozása 1995 óta]]
==ITT JÁRTAM==
'''Az IPv4-címek elfogyása''' (tréfásan: IPcalypse<ref>Az apokalipszis angol szóra utalva [http://www.ipcalypse.net/ IPcalypse]</ref> vagy ARPAgeddon<ref>[Az armageddon angol szóra utalva https://twitter.com/#!/ipv4countdown IPv4Countdown]</ref>) azt jelenti, hogy egyre kevesebb szabadon felhasználható [[IPv4]]-es [[IP-cím]] áll rendelkezésre az [[internet]] központi adminisztrációjáért felelős [[Internet Assigned Numbers Authority]] (IANA), valamint az öt [[regionális internetregisztrátor]] (regional Internet registries, RIRs) számára, hogy azokat kioszthassák a végfelhasználóknak, valamint a helyi internetregisztrátorok, pl. [[internetszolgáltató]]k számára.
Az IPv4 kb. 4 [[milliárd]] IP-cím kiosztására ad lehetőséget, melyek 256, a régi terminológia szerint [[Címosztály|A osztályúnak]] nevezett blokk között oszlanak meg; a kiosztás [[CIDR|/8]]-as (kb. 16,8 millió IP-címet tartalmazó) blokkméretét tekintve az IANA elsődleges címmezőjének kiü[[Fájl:IPv6 vs IPv4.jpg|thumb|[[IPv6]] és [[IPv4]]]]
Egy IP-alapú hálózat minden gazdagépe, legyen az [[számítógép]] vagy hálózatos [[nyomtató]], rendelkezik egy [[IP-cím]]mel, amit használ a kommunikációhoz, akár az ugyanazon a hálózaton lévő többi gazdagéppel vagy globálisan. Az Internet Protocol version 4 32 bitje elvileg 2<sup>32</sup> (kb 4,3 milliárd) címet biztosít. Azonban az IPv4-címblokkok közül számosat speciális célokra tartanak fenn, így nem számíthatók a nyilvános IP-címek közé. Ráadásul, ha egy adott útvonalon található [[alhálózat]]on pl. 254 gép helyezhető el, de csak 20 található ott valójában, nincs mód arra, hogy fizikailag máshol elhelyezkedő gépekkel „feltöltsék a réseket” – így az IPv4-címek az elméleti lehetségesnél jóval ritkásabban helyezkednek el.<ref name="Neowin">[http://www.neowin.net/news/so-whats-all-this-fuss-about-ipv46-anyway Neowin.net: So, what's all this fuss about IPv4/6 anyway?]</ref>
Az IPv4 címzési struktúrája tehát nem biztosít elegendő nyilvánosan route-olható címet ahhoz, hogy minden internetes eszköz vagy szolgáltatás saját, egyedi IP-címet kaphasson. Az internet útválasztási infrastruktúrájának és címkiosztásának megváltoztatásával a problémát valamelyest elodázták; a [[címosztály]]okat használó hálózatkezelés, és különösen az [[osztály nélküli forgalomirányítás]] (CIDR) sokáig elodázta az IP-címek kimerülését.
Egy másik lehetőség a nagy internetszolgáltatók számára a szolgáltató-szintű [[hálózati címfordítás]] ([[Carrier Grade NAT]], CGN). Ez az otthoni routerben is megtalálható technológia, csak nagyobb léptékben alkalmazva; lényege, hogy a szolgáltató „mögötti” előfizetők kifelé egyetlen publikus IP-címen látszódnak. Ez a technológia azonban nem skálázódik elég jól, és komoly hátránya, hogy nem engedi az előfizetői eszközök portjaihoz való külső hozzáférést. Emiatt inkább a mobilszolgáltatók alkalmazzák, ahol az egyidejű kapcsolatok száma alacsony, és nincs szükség nyilvánosan hozzáférhető portokra.<ref name="Neowin"/>
W.K asd
==Súlyosbító tényezők==
Bár az IPv4-es címek elfogyásának elsődleges oka az, hogy az internet eredeti infrastruktúráját elégtelen méretűre tervezték, számos tényező erősíti tovább ezeket a hiányosságokat. Valamennyi a szűkösen rendelkezésre álló címek iránti keresletet növeli meg, gyakran a hálózat eredeti megálmodói számára előre nem látott módokon.
Egyes országokban (pl. Oroszország) több szélessávú internetszolgáltató alkalmazza sikeresen a Carrier Grade NAT-ot; a nyilvánosan route-olható IPv4-címekért külön díjat kérnek. Hasonló módon a [[BlackBerry]] eszközöket gyártó [[Research In Motion]] (RIM) jelenleg a Blackberryk minden adatát a saját hálózati központjai felé route-olja titkosítási célból; ennek megvan az a közvetett hatása, hogy csökkenti a hálózati üzemeltetéséhez szükséges publikus IPv4-címek számát.
A szolgáltató-szintű NAT hátránya, hogy nem skálázódik elég jól, korlátozza az [[OSI modell]] [[adatkapcsolati réteg]]éhez kötődő protokollok számára hozzáférhető portok száma (kb. 65 000). Ráadásul, a NAT-olás nem minden alkalmazás számára megfelelő; ezért inkább a mobilszolgáltatók alkalmazzák, ahol az egyidejű kapcsolatok száma alacsony, és nincs szükség nyilvánosan hozzáférhető portokra.<ref name="Neowin">[http://www.neowin.net/news/so-whats-all-this-fuss-about-ipv46-anyway Neowin.net: So, what's all this fuss about IPv4/6 anyway?]</ref>
===Az IP-címek piaca===
|
