Főmenü megnyitása

Módosítások

elhunyt
| születési név =
| születés helye = [[Gyula (település)|Gyula]]
| születés dátuma = [[1936]]. [[május 11.]] {{Életkor-élő|1936|05|11}}
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[2016]]. [[december 14.]] {{Életkor-holt|1936|05|11|2016|12|14}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = jogász, <br />ügyész, <br />egyetemi tanár
| aláírás =
}}
'''Kilényi Géza''' ([[Gyula (település)|Gyula]], [[1936]]. [[május 11.]] – [[Budapest]], [[2016.]] [[december 14.]]) jogász, ügyész, egyetemi tanár,. 1988 és 1989 között az igazságügy-miniszter helyettese. 1989-ben az [[Magyarország Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] egyik alapító tagja. Tisztségét 1998-ig töltötte be. 2000 és 2006 között a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]] Közjogi Intézetének alkotmánybíróigazgatója.
 
== TanulmányaiÉletpályája ==
 
1954-ben érettségizett, majd felvették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Jogtudományi Karára, ahol 1958-ban szerzett diplomát. Két évig segéd[[ügyész]], majd [[1960]]-ban a [[ügyészség|Legfőbb Ügyészség]] ügyésze lesz. [[1973]]-ban, a pályát elhagyva az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos igazgató-helyettese, [[1985]]-ig. Emellett [[1981]]-ben az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Államtudományi Kutatások Programirodájának igazgatójává is kinevezik, ilyen minőségében az új [[alkotmány]] elméleti megalapozását szolgáló kutatások irányítója is. [[1984]]-ben az [[Alkotmányjogi Tanács]] tagja lett, amelynek [[1989]]-es feloszlásáig tagja volt.
[[1954]]-ben érettségizett, majd felvették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Jogtudományi Karára, ahol [[1958]]-ban szerzett diplomát.
 
1996-ban a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]] Jog- és Államtudományi Karán tanszékvezető, majd 2000 és 2006 között intézetvezető egyetemi tanár volt. 2006-ban [[professor emeritus]]szá avatták. Kutatási területe a közigazgatási eljárásjog és az alkotmányjog. 1968-ban védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusai majd 1979-ben akadémiai doktori értekezését, 2008-tól több éven keresztül az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának elnöke volt.
== Jogászi pályafutása ==
 
Két évig segéd[[ügyész]], majd [[1960]]-ban a [[ügyészség|Legfőbb Ügyészség]] ügyésze lesz. [[1973]]-ban, a pályát elhagyva az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos igazgató-helyettese, [[1985]]-ig. Emellett [[1981]]-ben az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Államtudományi Kutatások Programirodájának igazgatójává is kinevezik, ilyen minőségében az új [[alkotmány]] elméleti megalapozását szolgáló kutatások irányítója is. [[1984]]-ben az [[Alkotmányjogi Tanács]] tagja lett, amelynek [[1989]]-es feloszlásáig tagja volt.
 
[[1996]]-ban a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]] Jog- és Államtudományi Karán tanszékvezető, majd [[2000]] és [[2006]] között intézetvezető egyetemi tanár volt. [[2006]]-ban [[professor emeritus]] lett.
 
Kutatási területe a közigazgatási eljárásjog és az alkotmányjog. [[1968]]-ban az állam- és jogtudományok kandidátusa, majd [[1979]]-ben annak doktora, 2008-tól az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának elnöke.
 
== Közéleti pályafutása ==
 
[[1988]]-ban [[Kulcsár Kálmán]] akkori igazságügy-miniszter helyettesévé nevezték ki. [[1989]]-ben az újonnan megalakított [[A Magyar KöztársaságMagyarország Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] tagjai közé választják, tisztségét kilencéves mandátumának lejártáig, [[1998]]-ig viselte.
 
[[2000]]-ben egészségügyi miniszteri biztossá nevezték ki, a posztot [[2001]]-ig töltötte be. [[2003]]–[[2004]]2003–2004-ben között a Köztársasági Etikai Tanács tagja volt.
 
== Főbb művei ==
[[Kategória:Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]
[[Kategória:1936-ban született személyek]]
[[Kategória:Élő2016-ban elhunyt személyek]]
42 172

szerkesztés