„Idő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Az Ősrobbanás filozófiai és vallásos értelmezései: nem vagyok benne biztos, hogy "összebonyolódni" létező szó-e a magyar nyelvben, inkább gabalyodni szokás össze. |
a természeti filozófusok, akik meztelenül vésik vega életfilozófiáról szóló cikkeiket kősziklákra és nem használnak még villanyborotvát se, ne minősítsenek modern kozmológiai elméleteket! |
||
336. sor:
Georges Lemaître mindig is hangoztatta, hogy az Ősrobbanás a fizikának egy [[tudományos elmélet]]e, s nincsen semmi [[vallás]]os vonatkozása. Ugyanakkor írás- és beszédmodora elkerülhetetlenül olajjal próbálta oltani a tüzet: Kifejezései, mint „tegnap nélküli nap” egyértelműen a [[Biblia]] teremtéstörténetére emlékeztette a gyanakvókat. Ugyanakkor [[George Gamow]] minden bűntudat nélkül „isteni teremtés-görbék”-nek nevezte az Ősrobbanás állapotát leíró munkáit, s '''A világmindenség teremtése''' című könyvének egy példányát a [[pápa (egyházfő)|pápának]] is elküldte. <!--A köznép túlnyomó többsége számára az Ősrobbanás elmélete mind mai napig csak aszerint tűnik elfogadhatónak, hogy az vallási meggyőződésüknek és filozófiai [[világnézet]]üknek milyen mértékben felel meg.-->
Az Ősrobbanás-elmélet néhány értelmezése a tudomány határain túl megy, és megpróbálja a Ősrobbanás okát (ld. az [[Első Ok]]) is megmagyarázni. E nézeteket némely [[
Számos keresztény és zsidó forrás fogadta el az Ősrobbanást mint a világmindenség eredetének egy lehetséges leírását, és értelmezésükben helyet hagytak a filozófiai [[első ok]] részére. [[XII. Pius pápa]] az elmélet lelkes híve volt még mielőtt az tudományos értékelést kapott volna, s ennek következményeként a [[római katolikus egyház]] élenjáró támogatója az ex nihilo teremtés gondolatának is. A rabbinikus [[zsidóság]] minden ágazata megosztja ezt a nézetet, s némely csoportok a [[kabbala|kabbalával]] is összeegyeztethetőnek tartják.
| |||