„Pakisztán világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
takarítás AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor:
|width=140px | [[Mohendzsodáro]]|| [[Kép:Mohenjodaro Sindh.jpeg|150px]] ||Az [[Indus]] alsó folyásánál fekvő, az [[i. e. 3. évezred]]ben épült Mohendzsódáró az [[Indus-völgyi civilizáció]] központja volt. A lelőhelyre csak későn, 1922-ben bukkantak rá, az eddig feltárt terület nagysága eléri a 2,5 négyzetkilométert. A hatalmas kiterjedésű város az indiai [[szubkontinens]] legősibb és legjobb állapotban megőrzött romvárosa és a világ egyik legrégebbi fejlett társadalmának tanúja. A magaslaton fekvő fellegvár, a sánc és az alacsonyabban fekvő szabályosan megtervezett város lakosságát harmincötezer főre becsülik. A település a korai várostervezés egyik legfontosabb példája és jelentős hatást gyakorolt az indiai félsziget későbbi városainak kialakulására. Lakói cserekereskedelmet folytattak többek között az [[Ókori Egyiptom]]mal és a [[mezopotámia]]i térséggel. Az ásatások során kiderült, hogy a településen nem alakultak ki jelentős vagyoni különbségek, nem épültek fényűző paloták, vagy uralkodói rezidenciák. Helyettük téglából készült lakóházakat és nagyméretű középületeket emeltek. Ezek közül a legfontosabbak a „Nagy Fürdő” és a „Magtár” a nyugati alsóváros területén. || kulturális ||1980
|-
| [[Takszila]] || [[Kép:Taxila Pakistan juillet 2004.jpg|150px]] ||Az Észak-Pakisztánban fekvő Takszila, a [[Gandhára|Gandhárai Birodalom]] egykori fővárosa a [[Kína|Kínát]] a nyugati világgal összekötő [[
|-
| [[Takht-i-Bahi]] és [[Sahr-i-Bahlol]] || [[Kép:Takht Bhai.jpg|150px]] ||Az Észak-Pakisztánhoz tartozó Szvat-völgyben található világörökségi helyszín két részből áll és a Takht-i-Bahi kolostor, valamint a közelében fekvő kisebb erőd, Sahr-i-Bahlol romjait foglalja magába. A kolostor a gandhárai korszak egyik jelentős központja volt, ami az i. sz. 1. és 4. század között élte virágkorát. Az ásatások során kiderült, hogy a helyén már az i. e. 1. században is volt egy település, de a hely csak később indult fejlődésnek amikor a térségben a [[buddhizmus]] lett az uralkodó vallás. A ma is látható legrégebbi épületelemek a [[7. század]]ból származnak. A kolostor épületegyüttese négy részből állt össze, a [[Sztúpa|Sztúpák]] udvara, ahol falfülkékben [[Gautama Sziddhártha|Buddha]]-szobrokat helyeztek el, a kolostoregyüttes korai része egy udvarral és körben kialakított cellákkal, ahol a szerzetesek éltek, a templom, udvarának közepén egy központi sztúpával és a [[Tantra|tantrikus]] kolostoregyüttes egy nyitott udvarral és sötét cellákkal. Az erőd romjai körülbelül ugyanarra a korra datálhatók, mint a kolostor maradványai. || kulturális || 1980
| |||