Wikipédia

„Brugge” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
48. sor:
A spanyol uralom ([[1524]]-[[1713]]) után rövid idő alatt több ország fennhatósága alá is került: [[Ausztria]] ([[1713]]-[[1795]]), [[Franciaország]] ([[1795]]-[[1815]]) és [[Hollandia]] ([[1830]]-ig).
 
Az 1500-as évek meghozták a város prosperitását. A város hamar Antwerpen nyomába ért, mint a németalföldi gazdaság zászlóvivője. aA 17. század során aztán a csipkekészítés hagyománya teljesen elsorvadt, jóllehet számos próbálkozás volt a dicső múlt felélesztésére. A tengeri infrastruktúra modernizálódott. Új összeköttetések létesültek a tengerrel, ez mégsem hozta meg a várt eredményt. Brugge elgyengült, és fokozatosan eltűnt a történelmi palettáról. Ebben az időkben a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a város nem vállalt részt a 19. században végbement a iparosodásban. George Rodenbach el is nevezte az alvó várost „Bruges la Morte“ című regényében „a halott Brugge”-nek (Bruges-la-Morte).
Ebben az időkben a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a város nem vállalt részt a 19. században végbement a iparosodásban.
George Rodenbach el is nevezte az alvó várost „Bruges la Morte“ című regényében „a halott Brugge”-nek (Bruges-la-Morte).
 
A 19. század második felében a város a világ első turistacélpontjává vált, gazdag brit és francia turistákat vonzva látványosságaihoz. aA 20. század második felében kezdte a város visszanyerni múltbeli dicsőségét. A kiemelkedő európai integrációs tevékenységéért Brugge 1960-ban Európa-díjat kapott. [[Zeebrugge]] kikötőnek köszönhetően ismét gazdasági fellendülés következett.
 
Zeebrugge kikötőjét eredetileg a németek építették – az „U-Boot”-ok számára az [[első világháború]]ban. Ez nagyban kibővült [[1970]]-ben és az [[1980-as évek]] elején, hogy Európa legfontosabb és legmodernebb kikötőjévé váljon. A nemzetközi turizmus ezután robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. Erőfeszítéseik nyomán [[2002]]-ben Brugge lett [[Európa kulturális fővárosa]].
68 ⟶ 66 sor:
|koordináta a cím alatt = nem
}}
 
[[Fájl:Bruggegrotem.jpg|bélyegkép|jobb|150px|Brugge főtere]]
[[Fájl:BelfryBruges.jpg|bélyegkép|jobb|150px|''Belfort'']]
73 ⟶ 72 sor:
[[Fájl:Turm St Salvator.JPG|bélyegkép|jobb|150px|Sint Salvator torony]]
[[Fájl:StadhuisBrugge.jpg|bélyegkép|jobb|150px|Stadhuis, azaz a városháza]]
[[Fájl:Brgchocdumondsh.JPG|bélyegkép|jobb|150px|Csokoládé boltCsokoládébolt]]
[[Fájl:Brgsajtboltkir.JPG|bélyegkép|jobb|150px|Sajtbolt]]
[[Fájl:Tzandmetconcertgebouw.jpg|bélyegkép|jobb|150px|Modern koncertterem]]
79 ⟶ 78 sor:
 
* Brugge középkori építészeti emlékeinek nagy része érintetlen maradt, beleértve az ''Onze Lieve Vrouwekerk'' – Miasszonyunk templomot. Tornyai Európa legmagasabb kőtornyainak számítanak.
* Brugge híres [[13. század]]i harangtornyairól is, melyamely 47 harangból álló harangjátéknak ad otthont. A város teljes időben foglalkoztat továbbá egy harangozót, Aimé Lombaért-t, aki alkalmanként ingyenes koncerteket ad.
* Feltétlen említésre méltó híres épületek még Bruggében a „[[Beginák|Begina]]-házak”, a ''Heilig Bloed Basiliek'' ([[Szent Vér-bazilika]]), a modern koncertterem, és a Szt. János kórház.
* Számos mester, mind Hans Memling és Jan van Eyck, élt és dolgozott itt.
90 ⟶ 89 sor:
 
=== Múzeumok ===
 
Bruggének rengeteg múzeuma van. A flamand primitívektől a kortárs művészetekig, a klasszikus szépművészetektől az archeológiai leletekig, bútorok, ezüst, folklór tárgyakban…
 
==== Tartományi múzeumok ====
 
A 15. sz. és 21. sz. közti művészeti munkák gyűjteménye látható a Groeninge Múzeumban és az Arent Házban. A fórumban – mely a Groeninge Múzeumhoz kapcsolódik, modern művészeti kiállításokat látogathatnak minden negyedévben.
 
103 ⟶ 100 sor:
* [[Szent Vér-bazilika]]
* [[Beginák|Begina]]-házak
* [[Jeruzsálem-templom]].
* [[Memling Múzeum]]
* [[Groeninge Múzeum]] (Hieronymus Bosch műveivel)
* A [[Bruggeibruggei városháza]]
 
== Közlekedés ==
 
Keskeny középkori utcái miatt a turistákat arra bátorítják, hogy vasúton közelítsék meg a várost. Brugge fő vasútállomása legalább óránként indít vonatokat Belgium minden fontosabb városába. Gyakoriak a buszjáratok is a központba, bár a vasútállomás a piactértől csak 20 perces séta. kb. egyórás út a Brüsszeli központi pályaudvar.
 
=== Légiközlekedés ===
Bár a legközelebbi reptér az Ostend-Brugge nemzetközi reptér Ostenden +-kb. 20 km Bruggétől, ajánlott a brüsszeli repülőtéren leszállni, és vasúton folytatni az utat.
 
=== Autóutak ===
129 ⟶ 125 sor:
 
=== Kikötő ===
Brugge kikötője Zeebrugge., Ez aBelgium legmodernebb és a második legnagyobb kikötője, Belgiumnakilletve ésEurópa egyike aegyik legnagyobb és legfontosabb kikötőknek Európábankikötője.▼
 
▲Brugge kikötője Zeebrugge. Ez a legmodernebb és a második legnagyobb kikötője Belgiumnak és egyike a legnagyobb és legfontosabb kikötőknek Európában.
 
== Kultúra ==
=== A város híres emberei ===
Itt születtekszületett:
* [[I. Fülöp kasztíliai király|Kasztíliai Fülöp]] , első Habsburg uralkodó [[Spanyolország]]ban - 1478-1506
* [[Adriaen Isenbrant]] (1490-1551), reneszánsz festő - 1490-1551
* [[Adrian Willaert]], reneszánsz zeneszerző - 1490-1562
* [[Giovanni Stradano]], festő, - 1523-1605<ref>[[Firenze|Firenzében]] halt meg.</ref>
* [[Simon Stevin]] –, matematikus és mérnök - 1548-1620
* [[Granciscus Gomarus]], kálvinista teológus - 1563-1641
* [[Guido Gezelle]], költő és pap - 1830-1899
 
A [[15. század]]ban [[Jó Fülöp]], [[Burgundia]] hercege hivatalt állított fel Bruge-ben Brüsszelben és Lille-ben, így a város számos prominens személyt vonzott:
 
* [[William Caxton]], angol üzletember, diplomata, író és nyomdász
* [[Petrus Christus]]-, flamand festő
* [[Gerard David]], flamand festő
* [[Hans Memling]], flamandfestőflamand festő
* [[Jan van Eyck]], flamand festő
* [[Juan Luis Vives]], spanyol tudós és humanista
* [[Simon Bennic]] és [[Levina Bennic Teerling]], illusztrátorokillusztrátor
 
A fiktív [[dr. Genya]], az ''[[Austin Powers]]'' filmsorozatból, állítólag szintén Bruggéből származik.
 
== Sport ==
 
* Brugge hagyományosan a kezdőpontja az éves ''Ronde van Vlaanderen'' kerékpárversenynek, melyet áprilisban tartanak és egyike a legnagyobb sporteseményeknek Belgiumban.
* Brugge futballváros is: két csapattal képviseli magát a felső csoportban – Jupiler League : [[Club Brugge K.V.]] és [[Cercle Brugge KSV]], mindkettő a [[Jan Breydel Stadion]]ban játszik.
 
== Érdekességek ==
 
* Brugge híres csipkéjéről.
* Számos sört neveztek el Bruggéről, mint a Brugse Tripel, Brugs Blond, Brugs Witbier és Straffe Hendrik. Mindazonáltal csak a Bruges Zot-otZotot gyártják a városban, a Halve Maan Brewery-benBreweryben – a világos sört 2005-ben, a barna fajtátbarnát 2006-ban vezették be a piacon.
* Brugge az [[Európa Egyetem]] otthona. Az egyetem nagy presztízsű intézmény a posztgraduális európai gazdasági, jogi és politikai felsőoktatásban.
* A 2008-as [[Erőszakik]] (In Bruges) című film szinte teljes egészében Brugge történelmi óvárosában játszódik, és a történetben fontos szerepet kapnak a város egyes nevezetességei.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Brugge”