„Spanyol–amerikai háború” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Háttér |
|||
39. sor:
[[James Monroe]] amerikai elnök 1823-ban kihirdette a [[Monroe-elv]]et, amiben rögzítette, hogy az Egyesült Államok nem tűr el semmilyen olyan törekvést az európai államok részéről, amelynek célja amerikai területek gyarmatosítása vagy az ottani államokba történő beavatkozás. Az elnök azonban hangsúlyozta, hogy az elv nem érinti a fennálló [[status quo]]t és a gyarmati uralom alatt álló területek belügyeibe nem kíván beleavatkozni.<ref>{{cite web |url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1823_december_2_a_monroe_doktrina_meghirdetese/ |title=1823. december 2. | A Monroe-doktrína meghirdetése |author=Tarján M. Tamás |publisher=RubicOnline |accessdate=2014-01-24}}</ref> Az [[amerikai polgárháború]] előtti években a déli expanzionisták megpróbálták elérni, hogy a szövetségi kormány megvásárolja vagy elutasítás esetén erővel szerezze meg Kubát, és [[rabszolgaság|rabszolgatartó]] állammá szervezze azt. Az [[Ostend kiáltvány]]ban megfogalmazott javaslat azonban elbukott, és a következő években a polgárháború felé terelődött az ország figyelme.<ref>{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/434254/Ostend-Manifesto |title=Ostend Manifesto |publisher=Encyclopaedia Britannica |accessdate=2014-01-24}}</ref>
Az amerikaiak a [[Panama-csatorna]] megépítése után ismerték fel a tengeri védekezés fontosságát. Jelentős befolyást gyakorolt [[Alfred Thayer Mahan]] kapitány és stratéga „tengeri erő” koncepciója, amelynek [[Theodore Roosevelt]] is híve volt.
Eközben a [[José Martí]] értelmiségi vezette kubai felszabadítási mozgalom irodákat hozott létre [[Florida|Floridában]] és [[New York]]ban,<ref>Gary R. Mormino, "Cuba Libre, Florida, and the Spanish American War," ''Theodore Roosevelt Association Journal'' (2010) Vol. 31 Issue 1/2, pp. 43–54</ref> hogy fegyvereket vásároljon és csempésszen be Kubába. Jelentős propagandakampányt indítottak, hogy szimpátiát ébresszenek, aminek segítségével nyomást gyakorolhatnak Spanyolországra. A protestáns egyházak és a demokrata földművesek támogatták őket, de Washington üzleti érdekek miatt figyelmen kívül hagyta ezt.<ref>G. Wayne King, "Conservative Attitudes in the United States toward Cuba (1895–1898)," ''Proceedings of the South Carolina Historical Association,'' (1973) pp. 94–104</ref> A Kubán kívül spanyol gyarmatokat kevés érdeklődés övezte,<ref>George C. Herring, ''From Colony to Superpower: U.S. Foreign Relations Since 1776'' (2008)</ref> és a történészek szerint nem volt jelentős támogatottsága egy gyarmatbirodalom megteremtésének
== Előzmények ==
|