„Földes László (politikus)” változatai közötti eltérés

1956-os szerepe, bővítés
(kékít)
(1956-os szerepe, bővítés)
1949-ben ő ismertette a parlamentben a [[de facto]] a többpártrendszer felszámolását jelentő kormányjavaslatot, miszerint minden párt egyetlen listán, a [[Magyar Nemzeti Függetlenségi Front]] (Népfront) listáján induljon. Az [[1949-es választások]]on már erről a listáról jutott mandátumhoz. 1949 és 1951 között az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] Központi Vezetősége káderosztályának vezetőhelyettesi tisztjét látta el. Ezután [[Sztálinváros]]ban volt nagyüzemi párttitkár 1955-ig, utána külkereskedelmi miniszterhelyettesi kinevezést kapott. 1955-ben párttitkára lett a [[Csepel Vas- és Fémművek]]nek, 1956-tól pedig külkereskedelmi miniszterhelyettesként tevékenykedett. 1956. július 21. és október 28. között póttag volt az MDP KV-ban.
 
====== Szerepe az [[1956-os forradalom]] alatt ======
1956. október 23-áról 24-ére virradó éjjel résztvevője volt az MDP KV Katonai Bizottsága megalakításának, és tagja is maradt október 28-ig. 1956. október 27-28-án szerepet vállalt egy katonai diktatúra bevezetését és egyúttal [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] félreállítását célzó HM-tervezet kidolgozásában. November elején csatlakozott az újonnan szervezett [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-hez, melynek szervezőbizottságában munkálkodott 1956 novemberétől 1957 februárjáig. 1957. február 12-től december 3-ig vezette az MSZMP KB káderosztályát. Szintén 1956 novemberében lett tagja az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának, majd annak véglegesítése után is maradt [[Központi Bizottság]]i tag megszakítás nélkül, egészen 1970-ig.
Földes 1956-ban a pártvezetés „keményvonalas sztálinista” részéhez tartozott.<ref name=":0">''Az 1956-os magyar forradalom, Történelmi olvasókönyv középiskolásoknak'', 61-64. old.; Tankönyvkiadó, Budapest, 1991</ref> 1956. október 23-áról 24-ére virradó éjjel a szintén keményvonalas Kovács István és [[Apró Antal]] mellett irányítója az MDP KV Katonai Bizottsága megalakításának, melynek célja a tüntetések és a felkelés fegyveres erővel való letörése volt. E Katonai Bizottság küldte ki a karhatalmi egységeket a Parlament és a kormányzati negyed megvédésére a tetőkre, amelyek október 25-én a [[Sortűz a Parlamentnél 1956-ban|Parlament előtti több száz halálos áldozattal járó sortüzeket]] leadták a tüntetőkre. Október 26-27-én látva, hogy a politikai vezetés [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imrével]] az élen az országos felkeléssel és a fegyveres felkelőkkel megegyezésre hajlik, a Földesék vezette Katonai Bizottság újabb akciókat kezdeményeztek: a szovjet fegyveres erőkkel egyeztetve tüzérségi és légi támadást szerveztek a legerősebb ellenállási gócot jelentő Corvin köz ellen, majd október 27-28-án [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]] félreállítását és katonai diktatúra bevezetésének tervén dolgoztak. Nagy Imre és reformista köre végül a sorsdöntő 27-ről 28-ára virradó éjszakai pártvezetői vitán – az akkor szintén tárgyaláspárti [[Anasztasz Ivanovics Mikojan|Mikojan]] és [[Mihail Andrejevics Szuszlov|Szuszlov]] támogatását bírva – fordulatot értek el velük szemben, Földest és Kovács Istvánt kiszavazták a Katonai Bizottságból. Többen – így Kovács is – a megbukott [[Gerő Ernő|Gerő]], Hegedűs, [[Piros László|Piros]] társaságában Moszkvába menekültek.<ref name=":0" />
 
Földes a szovjet invázió és az általuk kinevezett, Kádár vezette bábkormány<ref>Kun Miklós: ''Rejtélyes XX. század'', dokumentumfilm sorozat, MTV, 2016.12.14.</ref> megérkezése után visszatért a hatalomba. Novemberben csatlakozott a Kádárék által szervezett [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-hez, melynek szervezőbizottságában munkálkodott 1956 novemberétől 1957 februárjáig.
 
====== A forradalom leverése után – Kádár-korszak ======
1957. február 12-től december 3-ig vezette az MSZMP KB káderosztályát. Szintén 1956 novemberében lett tagja az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának, majd annak véglegesítése után is maradt [[Központi Bizottság]]i tag megszakítás nélkül, egészen 1970-ig.
 
1958-tól belügyminiszter-helyettes.<ref>Baráth Magdolna: A Belügyminisztérium újjászervezése 1956 után, Rubicon; http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_belugyminiszterium_ujjaszervezese_1956_utan/</ref> 1964 januárjától 1972 áprilisáig az [[Erdészeti Főigazgatóság]]ot vezette. 1967-ig marad országgyűlési képviselő. 1967-től 1972-ig mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes volt, majd a [[Hungexpo]] vezérigazgatójává nevezték ki. Innét is vonult nyugdíjba 1980. december 31-én.
1 097

szerkesztés