„Szerdahely (Románia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
56. sor:
1869. március 7-én, [[Ilie Măcelar]], [[Visarion Roman]] és [[Aron Densușianu]] vezetésével a szerdahelyi városházán rendezték meg a politikailag aktív erdélyi román értelmiség konferenciáját, melyet azért hívtak össze, hogy közös stratégiát alakítsanak ki a berendezkedő dualista rendszerrel, konkrétan pedig a küszöbön álló országgyűlési választásokkal kapcsolatban. Elismerték a már beiktatott törvényeket, de kinyilvánították, hogy céljuknak tekintik a [[kiegyezés]]es rendszer megváltoztatását és az önálló Erdély helyreállítását. A 291 résztvevő közül mindössze négyen szavaztak a magyarországi porondon való politikai aktivitás mellett (bár néhány prominens aktivista távol maradt az üléstől), a többség a passzivitás mellett döntött, és elhatározták, hogy a románság egységesen bojkottálni fogja az azévi választásokat. Ugyanakkor létrehoztak egy választmányt, amelyet megbíztak az erdélyi románok politikai pártjának megszervezésével. A következő, április 8-ára ugyanoda összehívott értekezletet a magyar belügyminisztérium betiltotta.<ref>Keith Hitchins: ''A Nation Affirmed.'' Bucharest, 1999, 96–99. o.</ref>
A 19. század végén [[román ortodox egyház|ortodox]] [[esperes]]ség központja volt.<ref>Remus Roșca: ''Lexiconul comunelor bisericesci din archidiecesa gr.-or. rom. a Transilvaniei.'' Sibiiu, 1894</ref> Román lakóinak többsége az ortodox templomtól nyugatra elterülő negyedben élt. Szász lakói a 20. század elején tizenegy [[Szomszédság (erdélyi szászok)|szomszédság]]ba tömörültek. 895-ben kövezték ki a főteret, 1932–33-ban asztalfozták le a főutcát és a [[Nagyszeben]]be vezető országutat. A két háború között épültek ki az Apoldului de Jos és a Gării utcák, illetve a Livade külváros. A fürdőtelep mellett a kommunista hatalomátvétel után állami modell-baromfitelepet rendeztek be. 2004-ben nyilvánították várossá.
== Népessége ==
| |||