„Domus Aurea” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
pozíciós térkép
Dencey (vitalap | szerkesztései)
12. sor:
 
==Története==
A palota építését Nero római császár rendelte el az i.sz. 64-es tűzvész után, amelyet egyes korabeli források szerint maga okozott. Az épület [[Severus (építész)|Severus]] és [[Celer]] római építészek tervei szerint épült fel. Bejárata a [[Forum Romanum]]ra nyílt, előtte a több mint 35 méter magas szobra állt, az úgynevezett „colossus”„[[Nero kolosszusa|colossus]]”. A hatalmas szobor anyaga Plinius szerint ezüsttel és arannyal kevert bronz volt, amit eredetileg a Domus Aurea átriumának közepére állították fel.<ref>[http://roma-szenvedely.eu/latnivalok/a-caelius-domb-celio/ A Caelius-domb (Celio)], roma-szenvedely.eu</ref> A császár palotája köré óriási parkokat építtetett, tavakat és ligeteket létesített, valamint egy állatkertet is. A palota termeit gyöngyházberakással, drágakövekkel díszítette. Az ebédlő mennyezete elefántcsontból készült. A falakat művészi freskók borították, ezek nagy részét [[Fabullus]] festette. A római írók szerint a palota mesés pompával volt berendezve, középpontjában az égboltozat mozgását jelképező kerek és állandóan forgó terem volt.
 
A palota építése hatalmas összegeket emésztett fel és Nero öngyilkosságakor (i.sz. 68-ban) még befejezetlenül állt. [[Marcus Salvius Otho római császár|Marcus Salvius Otho]] uralkodása idején folytatták az építkezést, de a későbbiekben [[Titus Flavius Vespasianus római császár|Vespasianus]] végleg leállította a munkálatokat. A palotához tartozó tavat feltöltette, helyén építtette fel a [[Colosseum]]ot. A palota műkincsei római szentélyek és nemesek házaiba kerültek. I.sz. 100-ban egy tűzvészben részlegesen elpusztult. Az épület egyes részeinek felhasználásával [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus császár]] közfürdőt létesített. Ettől kezdve a palota végleges pusztulásra lett ítélve.