„Miklósy István” változatai közötti eltérés

Miklósy István 1857. augusztus 22-én született a Zemplén vármegyei Rákóc (Rakovec nad Ondavou) községben Miklósy Péter kovácsmester és Plachitka Mária gyermekeként. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd az [[ungvár]]i királyi katolikus gimnáziumban tanult. [[Teológia]]i tanulmányait a [[Központi Papnevelő Intézet]] növendékeként a [[PázmányEötvös Loránd TudományegyetemPázmány Péter Tudományegyetem]] Hittudományi Karán, majd pedig az ungvári szemináriumban végezte. Végzett papnövendékként a Munkácsi egyházmegye Püspöki Hivatalában (Ungvár) írnok. [[1884]]. [[április 17.|április 17-én]] szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1884-1888 között a Királyi Görögkatolikus Tanító és Kántorképző tanára és a Papi Árvák Intézetének igazgatója Ungváron. 1888-1894 között Pásztélyi Kovács János, majd pedig Firczák Gyula püspökök titkára. 1894-ben [[Sátoraljaújhely|Sátoraljaújhelyen]] kap parókusi és kerületi esperesi kinevezést. 1905-ben [[Zemplén vármegye]] főesperese. Sátoraljaújhelyen aktívan vesz részt a társadalmi életben. Jelentős szerepet vállal a városi kórház létrehozásában. Bekapcsolódik a magyar görögkatolikus püspökség létrehozásáért vívott küzdelembe. Tagja a Görög szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának, s részt vesz a magyar görögkatolikusok szentévi (1900) római zarándoklatán.

[[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] apostoli király 1913. április 21-én kinevezi az 1912-ben felállított [[[Hajdúdorogi főegyházmegye||Hajdúdorogi egyházmegye]] első püspökévé. Püspöki jelmondatául ezt választotta: „Kitartásban a siker”, amivel a magyar görögkatolikusok több évtizedes, végül sikerrel végződött küzdelmére utalt. Felszentelésére [[Hajdúdorog|Hajdúdorogon]] került sor 1913. október 5-én. A felszentelés és beiktatás szertartását Drohobeczky Gyula körösi püspök (1891-1919) végezte [[Fischer-Colbrie Ágoston]] kassai püspök (1907-1925) és Lányi József tinini felszentelt püspök, nagyváradi kanonok segédletével. Miklósy püspök az új egyházmegye ideiglenes székhelyének [[Debrecen|Debrecent]] választotta, ahová 1913. október 15-én ünnepélyesen bevonult.

A [[[Hajdúdorogi főegyházmegye||Hajdúdorogi egyházmegye]] megszervezésén fáradozó püspök munkáját 1914-től az első világháború akadályozta. Az egyházmegye felállításakor a magyar kormány kötelezte magát arra, hogy gondoskodik az új egyházkormányzati egység anyagi dotációjáról, különös tekintettel a püspöki székhely és hivatal kiépítéséről, papnevelő intézet és kántorképző létesítéséről. Ebből a háborús körülmények miatt semmi sem valósult meg. Magyarország román megszállásakor a megszálló csapatok a püspököt elhurcolták, és kényszeríteni akarták arra, hogy mondjon le a [[[Hajdúdorogi egyházmegyefőegyházmegye||Hajdúdorogi Egyházmegyéhezegyházmegyéhez]] a Nagyváradi, Lugosi és Fogarasi egyházmegyékből átcsatolt parókiákról.