[[Köstritz]]ben született [[patrícius]] családban. Születése 1585. október 8.-ra tehető, ám csak a keresztelő dátuma ismert. Nagybátyja a [[császár]] titkára volt. Halála után a Schütz család [[Weissenfels]]be költözött. A [[kassel]]i [[őrgróf]] magához vette az udvarba fiúénekesnek Schützöt. A [[marburg]]i [[egyetem]]en jogi tanulmányokba kezdett, majd a kasseli őrgróf ösztöndíjából [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] utazott zeneszerzést tanulni 1609-ben. Velencében a zenei élet vezető egyénisége [[Giovanni Gabrieli]] volt. Schütz is az ő tanítványa lett.
Huszonnyolc éves korában tért vissza Weissenfelsbe, ahol házitanítói állást vállalt. Egyetemi tanulmányait [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]] folyattafolytatta, ezután Kasselben az udvar másodorgonistája. 1613-ban a kasseli őrgróf magával vitte egy ünnepségre [[Drezda|Drezdába]]. Schütz szereplésével elnyerte [[II. János György szász választófejedelem|II. János György]] [[választófejedelem]] tetszését, aki állást ajánlott neki. Ezután haláláig a fejedelem alkalmazottja volt. Megújította Drezda zenei életét. 1619-ben megházasodott, házasságával megteremtette az anyagi biztonságát. 1627-ben került bemutatásra ''Dafne'' című [[Opera (színmű)|operája]], amely az első német nyelvű opera volt, de sajnos nem maradt fenn: zenéje egy tűzvészben elpusztult.
1628-ban ismét Velencébe utazott. A velencei zenei élet új vezetője [[Claudio Monteverdi]] volt, megszűnt az egyházzene egyeduralma, a színpadi zene vette át a vezető szerepet. Bár Monteverdi az opera első nagy mestere volt, Schützöt elsősorban az egyházzenei művei érdekelték. Schütz ekkor komponálta a ''Symphoniae Sacrae'' első két kötetét. A lagúnák városát 1629-ben hagyta el.
