„1973-as olajválság” változatai közötti eltérés

Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb az addigi [[Keleti blokk|szovjet tömbbe]] tartozó [[kommunizmus|kommunista]] országokra gyakorolt eladósítása, mivel ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű [[nehézipar]]a nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult, ez pedig hitelfelvételekbe és hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat a rugalmasabb és a piacgazdaság szabályai szerint működő „tőkés”, avagy [[Kapitalizmus|kapitalista]] nyugati országokkal szemben, hisz ideológiai alapjaik szerint képtelenek voltak a fejlődésre, míg a kapitalista gazdaságok a helyzethez való alkalmazkodással és versenyképes hátterükkel képesek voltak az olajválság hatásait átvészelni. [[Magyarország]]on, mint akkori [[Magyarország 1957–1989 között|kommunista országban]] is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését, így közvetve az olajválság volt az egyik fő oka [[A Szovjetunió felbomlása|a Szovjetunió összeomlásának]] és ezáltal a [[Rendszerváltás Magyarországon|magyarországi rendszerváltozásnak]] is.
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
 
* [http://www.vg.hu/gazdasag/vg_online/gazdasag_-_kulfold/081211_olajvalsag_252465 A harmincöt éves olajválság] Világgazdaság.hu
* [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1973_oktober_17_kirobban_az_elso_olajvalsag/ 1973. október 17. Kirobban az első olajválság] Rubicon.hu