Főmenü megnyitása

Módosítások

2 197 bájt hozzáadva, 2 évvel ezelőtt
Teljes cikkre kiterjedő kiegészítés, pontosítás a megjelölt források szerint.
Maga a kifejezés a görög neuron- (ideg) és a toldalékszó –osis (betegség vagy abnormális állapot) együtteséből ered.
 
== A neurózis viselkedési tünetei ==
* Fóbiás cselekvések
* Impulzív és megrögzött cselekvések
* Letargia
* Kognitív problémák
* Megszállottság, fantáziálás
 
Boeree, C. George 2002-ben megjelent összefoglalója <ref>Boeree, C. George (2002) "A Bio-Social Theory of Neurosis" [http://webspace.ship.edu/cgboer/genpsyneurosis.html http://webspace.ship.edu/cgboer/genpsyneurosis.html]</ref> alapján a neurózis tünetei többek között:
A neurózis interperszonális tünetei
 
Általános tünetek:
* Társfüggés
 
* Agresszivitás
* szorongás
* Skizoid izoláció
* rossz kedélyállapot, depresszió
* Szocio-kulturális illetlen viselkedés formájában
* harag
* irritáltság
* mentális zavarodottság
* önértékelési zavarok
 
Viselkedési tünetek:
 
* Fóbiásfóbiás cselekvések
* éberség
* Impulzívimpulzív és megrögzött cselekvések
* letargia
 
* Kognitív problémák:
 
* kellemetlen vagy zavaró gondolatok
* Megszállottságmegszállottság, fantáziálás
* negatív gondolkodás
* cinizmus
 
Interperszonális problémák:
 
* társfüggés
* agresszivitás
* Skizoidskizoid izoláció
* Szocioszocio-kulturális tekintetben illetlen viselkedés formájában
 
A neurózisnak főbb formái: szorongásos neurózis, pirománia, kényszercselekvések, hisztéria és [[Fóbiák listája| fóbiák sora]].
 
== A neurózis története ==
A betegséget elsőként egy skót orvos, [[William Cullen]] jegyezte fel [[1769]]-ben mint "érzelmi és motivációs zavar"-t, melyet az [[idegrendszer]]re gyakorolt hatás okoz. Ez számára többféle idegrendszeri zavart és tünetet jelentett, melyekről úgy vélte, hogy nem magyarázhatóak pusztán fiziológiai tünetekkel. A kifejezés pontos, ma is használt definícióját mintegy száz évvel később végül [[Carl Gustav Jung|Carl Jung]] és [[Sigmund Freud]] alkotta meg, melyet jelenleg is használ a kortárs pszichológiai és pszichiátriai szakirodalom.<ref>http://pszichoterapia.eu/fogalmak.html</ref>
 
Cullen könyvében négy kategóriába sorolta a betegségeket:
* lazák
* cachexiák (az idült betegségek miatti leépülést kísérő panaszokra<ref>http://semmelweisfigyelo.hu/hu/osszes_kiemelt_cikk/hir/3366</ref>)
* lokális betegségek
* neurózis (''idegenergia'' túltengése vagy hiánya)
 
Idővel a neurózis fogalma egyre szűkebbé vált. A kifejezés pontos, ma is használt definícióját mintegy száz évvel később végül [[Carl Gustav Jung|Carl Jung]] és [[Sigmund Freud]] alkotta meg, melyet jelenleg is használ a kortárs pszichológiai és pszichiátriai szakirodalom.<ref>http://pszichoterapia.eu/fogalmak.html</ref>
 
Dr. Tringer László kimerítő cikkben<ref>Tringer L.: A neurózis fogalmának rehabilitációja. Orvosi Hetilap 2012. 34. szám. 1327–1333.</ref> foglalkozik a definícióval. Megfogalmazása szerint a jelenleg a neurózis az, ami:
* nem az idegrendszer szervi elváltozására vezethető vissza,
* nincs egyéb szervi eltérés sem
* nem elmebetegségről van szó
 
A negatív kritériumok alapján történő diagnosztizálás miatt sok felesleges és költséges vizsgálatnak veteik alá a beteget, hogy a neurózisok esetén feltételezett szervi betegségeket kizárják.
 
A betegség gyakorisága a lakosság körében különböző felmérések szerint 15-30% az alkalmazott diagnosztikai kritériumok szigorúságától függően.
 
== A neurózis új megfogalmazása ==
 
Dr. Tringer írása szerint a neurózisok közös ismérve a szenvedés, valamint az örömképesség elvesztése. A személy negatív szűrőn át éli meg a valóságot, embertársait, a jövőt és legfőképpen önmagát, így a neurózis negatív önkléppel, vagy ennek narcisztikus kompenzációjával jár együtt. A neurotikus egyén inkább a valóság hiánymozzanataira nyitott, arra reagál, ami nincs jelen de jelen kellene lennie. Az állapot súlyosbodásával egyre inkább előtérbe kerül a negatív öndefiníció.
 
 
== Jegyzetek ==
6

szerkesztés