„Drégely vára” változatai közötti eltérés

== Története ==
[[Fájl:Drégelypalánk.jpg|bélyegkép|balra|160px|Drégely vára. Trigell fent, Palánk lent a középkori rézmetszeten<ref>{{Borovszky}} Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város</ref>]]
 
[[Fájl:Dregely 1617-ben.JPG|bélyegkép|balra|160px|Drégely 1617-ben]]
 
A [[tatárjárás|mongol]] könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő [[Árpád-ház]]i [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló [[Hontpázmány nemzetség]].
 
[[1544]]-ben nevezte ki [[Várdai Pál]] [[esztergomi érsek]] a vár kapitányává [[Szondy György (várkapitány)|Szondy György]]öt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. [[Budai pasák listája|Ali budai pasa]] [[1552]] júliusában vonult fel a vár ostromára {{szám|12000}} fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref>
[[Fájl:Dregely 1617-ben.JPG|bélyegkép|balra|160px265px|Drégely vára 1617-ben Georg Hoefnagel metszetén]]
 
A korszak leghíresebb versmondója, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.
{{idézet2|Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata,<br>
53 648

szerkesztés