„Drégely vára” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Első, fennmaradt okleveles említése [[1285]]-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a [[14. század]] elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] oligarcha előtt. [[1321]] után királyi várnagy parancsolt benne.
 
[[Fájl:Dregelyvár rekonstrukciós kép 7.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Drégely vára a 16. század közepén (rekonstrukció)]]
 
[[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] király [[1390]]-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. [[1424]]-től egy évszázadig az [[esztergomi érsek]] tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt.<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref> [[Buda (történelmi település)|Buda]] várának [[1541]]-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref> Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.
 
[[1544]]-ben nevezte ki [[Várdai Pál]] [[esztergomi érsek]] a vár kapitányává [[Szondy György (várkapitány)|Szondy György]]öt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. [[Budai pasák listája|Ali budai pasa]] [[1552]] júliusában vonult fel a vár ostromára {{szám|12000}} fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.<ref name=várak>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref>
[[Fájl:Dregely 1617-ben.JPG|bélyegkép|balrajobbra|265px310px|Drégely vára 1617-ben Georg Hoefnagel metszetén]]
A korszak leghíresebb versmondója, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.
{{idézet2|Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata,<br>
53 648

szerkesztés