„Anschluss” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Effy (vitalap | szerkesztései) |
Effy (vitalap | szerkesztései) |
||
11. sor:
Az [[első világháború]] ([[1914]]-[[1918]]) az [[Antanthatalmak az első világháborúban|antant hatalmak]] (elsősorban [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[Franciaország]], [[Oroszország]]) győzelmével és a [[központi hatalmak]] (elsősorban a [[Német Birodalom]], az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchia]], [[Törökország]] és [[Bulgária]]) vereségével zárult.<ref name=":0" />
Az [[első világháború]]t lezároló békekonferencia [[1919]]. [[Január 18.|január 18]]-án ült össze a [[versailles-i kastély]] tükörtermében, a későbbi tárgyalások a [[Párizs]] környéki kastélyokban folytatódtak (a világháborút lezáró békerendszert ezért [[Párizs környéki békeszerződések|Párizs környéki békeszerződéseknek]] is nevezik). A békekonferencián a központi hatalmak vezetői, képviselői nem vehettek részt, a döntéseket négy nagy politikus: [[Georges Clemenceau]] [[Franciaország|francia]], [[David Lloyd George]] [[Egyesült Királyság|brit]], [[Vittorio Emanuele Orlando|Vittorio Orlando]] [[Olaszország|olasz]] miniszterelnökök és [[Thomas Woodrow Wilson]] [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] elnök hozta meg. A győztesek ragaszkodtak a központi hatalmak, mindenekelőtt a [[Német Birodalom]] kizárólagos felelősségéhez, továbbá a legyőzött [[Német Birodalom|Német Birodalmat]] a háborút követően is túlságosan veszélyes nagyhatalomnak tartották, ezért szerették volna tartósan megfosztani erejétől
* a [[Német Birodalom]] csak korlátozott létszámú hadsereget tarthatott fenn, továbbá flottái és légiereje leszerelésére kötelezték
* a [[Német Birodalom|Német Birodalmat]] óriási jóvátétel (33 millió [[Amerikai dollár|dollár]]) megfizetésére kötelezték
19. sor:
* a [[Rajna|Rajnától]] keletre eső 50 km széles sávot [[Demilitarizált övezet|demilitarizált övezetté]] nyilvánították
* a [[Német Birodalom]] elvesztette gyarmatait
* megtiltották, hogy a [[Német Birodalom]] az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchia]] felbomlása után megmaradt [[Ausztria|Ausztriával]] egyesüljön, ezt az egyesülést nevezték németül Anschluss-nak.
A [[Német Birodalom]] számára ezek a békefeltételek rendkívül szigorúak voltak, és [[Adolf Hitler]] [[1933]]-as hatalomátvétele után a német külpolitikai törekvések egyértelműen a [[versailles-i békeszerződés]] érvénytelenítését célozták meg.<ref name=":0" /> [[Adolf Hitler|Hitler]] már az 1920-as években felvázolta külpolitikai programját, melynek célkitűzése az volt, hogy egy államban egyesítse az [[Első világháború|első világháborút]] követően megmaradt [[Német Birodalom]] területén kívül élő németeket. [[Adolf Hitler|Hitler]] számára a szülőországával, [[Ausztria|Ausztriával]] való egyesülés különösen fontos volt. Ezt bizonyítja az is, hogy már a [[Mein Kampf]] első oldalán követelte:<blockquote>''„Német-Ausztriának ismét egyesülnie kell a nagy német anyaországgal, éspedig nem holmi gazdasági ok miatt! Nem! Ennek az egyesülésnek még akkor is be kell következnie, ha az gazdaságilag közömbös vagy akár káros lenne, be kell következnie a vérségi kötelékeknél fogva.”'' — Adolf Hitler, Mein Kampf</blockquote>A fentiek következményeképpen Hitler hatalomra jutásának évében, [[1933]]-ban, a [[Német Birodalom]] kilépett a [[Nemzetek Szövetsége|Nemzetek Szövetségéből]], majd [[1935]]-ben - a [[versailles-i békeszerződés]] nyílt megszegésével - bevezették az általános hadkötelezettséget, és intenzív fegyverkezési programba kezdtek. Szintén [[1935]]-ben a [[Saar-vidék|Saar-vidéki]] népszavazáson a helyi lakosság elsöprő többsége a [[Német Birodalom]] mellett döntött, ami így a németek fennhatósága alá került. [[1936]]-ban pedig a [[Locarnói szerződés|locarnói szerződést]] megszegve a német csapatok bevonultak a [[Rajna|Rajnától]] keletre eső demilitarizált övezetbe.
=== Népszavazási kísérlet ===
41. sor:
[[1938]]. [[Március 9.|március 9]]-én [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]] [[Március 13.|március 13]]-ára hirdeti ki az osztrák népszavazás dátumát. Hitler a népszavazás kiírását a berchtesgadeni egyezmény megsértésének tekinti, ezért Berlin kapcsolatba lép [[Arthur Seyß-Inquart]], németbarát osztrák belügyminiszterrel. [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]] ultimátumot kap a referendum elhalasztását illetően, amelyet először visszautasít, később mégis enged, miután értesül arról, hogy német csapatok vonultak fel a német-osztrák határ mentén. A berlini kormány azonban ennyivel nem elégszik meg, és immár az osztrák kancellár lemondását követeli. [[Kurt Schuschnigg|Schuschnigg]] ezt [[Március 11.|március 11]]-én meg is teszi, az új osztrák kancellár [[Arthur Seyß-Inquart]] lesz, és [[Március 12.|március 12]]-én bejelentik új [[Nemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] kormány kinevezését. Ugyanezen a napon a német hadsereg, a [[Wehrmacht]] bevonul Ausztriába, ám harcokra nem került sor, sőt a német katonákat nagy lelkesedéssel fogadják az osztrákok. [[1938]]. [[Március 13.|március 13]]-án elfogadására kerül az a törvény, amely kimondja a [[Német Birodalom]] és [[Ausztria]] újraegyesülését.<ref name=":0" />
A nemzetközi válasz mérsékelt volt: bár [[Adolf Hitler|Hitler]] egyértelműen megszegte a [[Versailles-i békeszerződés|versailles-i békeszerződést]], a diplomáciai tiltakozáson kívül sem [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], sem [[Franciaország]] nem tett különösebb lépéseket [[Adolf Hitler|Hitler]] terjeszkedésének megakadályozására.
== Jegyzetek ==
| |||