A Holdvilág-árok időszakos vízesésénél, a vízesés vonalában a sziklafal felső részén, a peremtől mintegy 3 [[méter]]rel lejjebb van. SzájaA bejárata jól látszik alulról is, de a vízesés sziklafalán való feljutást könnyítő vaslétráról részben be is lehet látni az üregbe.
== Megközelítése ==
22. sor:
== Története ==
ElsőAz első leírója [[1991]]-ben Ézsiás György volt. [[1997]]-ben [[Eszterhás István]]ék vizsgálták meg tüzetesen a barlangot. A [[Földrajzi információs rendszer|FIR]] feldolgozását [[Szentes György]] készítette el.
== Leírása ==
A 90 centiméter széles, és 170 centiméter magas szájabejárata nagyjából nyugat felé néz. A bejáratot egyetlen 3,5 méteres fülke követi, amely erősen lejt kifelé. MagasságaA magassága viszont ennek ellenére fokozatosan nő, mert a mennyezet még erősebben emelkedik mint a talp – a legmagasabb rész a fülke belső harmadánál van és 2 méter magas. OldalfalaitAz oldalfalait szálbanálló, nagyobb lapilliket tartalmazó andezittufa, az alját és a mennyezetét kisebb-nagyobb kőtömbök laza halmaza alkotja.
Előfordul irodalmában ''Vízesési-barlang'' néven is.
32. sor:
== Kialakulása ==
KialakulásaA kialakulása valószínűleg úgy történt, hogy a vízesést alkotó sziklalépcső szélesebb résébe, amit a barlang mai oldalfalai jeleznek, korábban betelepült törmeléket a későbbi időszakos erózió és a kőzetkipergés alakította barlanggá. MennyezeteA mennyezete 1–1,5 méterrel van az időszakos vízesés felső patakmedre alatt, az azt alkotó kőtömbök helyzete igen labilis, így várható, hogy a közeljövőben felszakad, megsemmisül a barlangocskabarlang. Ha eközben személyi sérülés nem következik be, az csak a szerencsének lesz betudható.
