„Székely Bertalan” változatai közötti eltérés

}}

[[Fájl:Székely Bertalan Erdélyi 1900.jpg|bélyegkép|200px|Székely Bertalan]]

Ádámosi '''Székely Bertalan''' ([[Kolozsvár]], [[1835]]. [[május 8.]] – [[Cinkota]], [[1910]]. [[augusztus 21.]]) magyar [[Magyar festők listája|festő]], a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. [[Székely Árpád (festő)|Székely Árpád]] festő apja.

 

 

== Élete ==

Kiváló [[oktatás|pedagógus]] volt. Eredetileg mérnöknek készült [[Bécs]]ben, de [[1851]]-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. [[1859]]-ben Drezdába ment, ezután [[München]]ben képezte magát. Megfordult [[Berlin]]ben, [[Franciaország]]ban, Hollandiában, [[Németország]]ban, [[Olaszország]]ban, [[London]]ban. [[1855]]-ben visszatért [[Erdély]]be, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát. [[1858]]-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, [[Marchendorf]]ban dolgozott, ahol meg is nősült. [[1862]]-ben Pestre költözött. [[1866]]-tól ismét Magyarországon dolgozott.

E korszak [[freskó]]feladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert [[Léda (mitológia)|Léda]]-kompozíciókat festett. Az [[1880-as évek|1880]]-[[1890-es évek]]ben készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. [[1871]]-től a Mintarajziskola tanára, [[1902]]-től pedig igazgatója volt, majd [[1905]]-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. [[1910]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] hunyt el, 75 évesen. Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős.

[[Fájl:2lajos.jpg|bélyegkép|balra|200px|II. Lajos holttestének megtalálása 1860]]

[[Fájl:C0182kir008a.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A vérszerződés. Székely Bertalan műve, (Kecskemét, Városháza 1902)]]

[[1859]] telén Münchenbe ment [[Karl von Piloty|Pilotyhoz]] tanulmányai folytatására. Itt festette ifjúkori [[Önarckép]]ét, a realista magyar portréfestészet egyik remekművét. Ugyancsak itt készült első jelentős történelmi kompozíciója, a [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király holttestének megtalálása. [[1861]]-ben festette ''Dobozy és hitvese'' c. történelmi képét. Ettől kezdve mind jobban kibontakozott egyéni stílusa, amelyet az akadémikus komponálás, pszichikai jellemzés és a naturalisztikus anyagábrázolás jellemzett.

[[Fájl:Szekely Bertalan egesz alakoskep Szinhazi Elet 1935 21sz 32old.jpg|bélyegkép|balra|200px|Székely Bertalan egész alakos fotója]]

[[Fájl:Greguss János.jpg|bélyegkép|200px|Greguss János arcképe]]

[[1862]]-ben készítette [[Greguss János]] arcképét. A monumentális festészet problémái foglalkoztatták. [[1863]]-ban ''[[VII. Károly német-római császár|VII. Károly]] császár menekülése'' c. falképével ([[München]], [[Bayerisches Nationalmuseum]]) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan [[1864]]-ben tért haza. [[1866]]-ban alkotta a ''Mohácsi vész'', a következő évben pedig az ''[[Egri nők]]'' c. nagy sikert aratott történelmi képeit. [[1869]]-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt sok illusztrációt készített [[Eötvös József (író)|Eötvös József]], [[Petőfi Sándor]] és egyéb költők, írók költeményeihez. [[1870]]-ben készült ''[[V. László magyar király|V. László]]'' c. történelmi kompozíciója és [[1871]]-ben a ''Nő élete'' című, 12 darabból álló ciklusa. [[1875]]-ben alkotta egyik legjelentősebb és egyben fő művét, a ''Thököly búcsújá''t. Utolsó nagyszabású történelmi munkáját a ''Zrínyi kirohanásá''t [[1879]]-ben fejezte be. A század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eleget. [[1887]]-[[1889]]-ben festette a pécsi székesegyházban két freskóját és ugyanott a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889-[[1890]]-ben [[Lotz Károly (festő)|Lotz Károllyal]] és [[Deák-Ébner Lajos]]sal a [[tihanyi apátság]] freskóit, [[1890]]-[[1896]]-ban a [[Mátyás-templom]] több freskóját, 1896-[[1897]]-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit. A [[Vajdahunyad vára|Vajdahunyad vár]] részére tervezett Csodaszarvas regéjét bemutató freskósorozat ([[1900]]-[[1902]]) nem került kivitelezésre. Ugyanúgy nem realizálódtak a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] számára tervezett freskósorozatai sem, betegeskedése miatt.