„Kukës” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró |
a apró |
||
48. sor:
Az [[újkőkorszak]]ban a mai Kukës környékén a kolshi kultúra népei éltek. Tárgyi műveltségük sajátos jegyei a mai Albánia egész területéről ismert – monokróm, esetenként fehér vonalakkal megrajzolt – vöröskerámia mellett a kávébarna ornamentikával díszített vörös agyagedények.{{refhely|Jacques 2009|:5. Vö.|Nagel 1989|:36.}} A környék első ismert [[halomsír]]jai a [[bronzkor]] során jelentek meg, amelyek közös jellemzői a kőlapokból kialakított sírkamra, a [[borostyán (fosszília)|borostyán]] sírmellékletek, valamint a temetkezési hely kerámiaedény-töredékekkel kevert földréteggel való befedése. Mindez egyfelől a mati kultúra délnyugatra húzódó területeivel mutat hasonlóságot, de az [[illírek|illír népek]] i. e. 5. századból ismert temetkezési hagyományával is rokonítható. A legkorábbi sírleletek arról tanúskodnak, hogy a vaskorig oldalfekvésben, magzati pózba rendezve hantolták el halottaikat, amit helyenként a vaskortól felváltott egy másik hagyomány: a nyújtott lábbal hanyattfekvő halottak eltemetése. A környék legjelentősebb halomsírjai a közeli Kolsh, Çinamak (67 tumulus) és [[Kruma]] határában, valamint a már koszovói oldalon lévő Këneta mellett találhatóak.{{refhely|Wilkes 1992|:45.;|Jacques 2009|:13., 27.;|Gilkes 2013|:14.}} A kőlapokból kialakított sírkamra hagyománya egészen a középkorig élt, a környékről nagy számban ismertek az albán etnicitású komani régészeti kultúrához kötődő ilyen sírhelyek.{{refhely|Jacques 2009|:153.}}
A település első említése 1571-ből ismert; ekkor tizenkét házhelyet számoltak össze a ''Kukufic'' néven ismert faluban. A 20. századig [[Prizren]] körzetéhez tartozó, kevésbé jelentős piachely volt. Az [[Albánia az első világháborúban|első világháborút
A [[Albánia a második világháborúban|második világháború]] során, 1943 őszén előbb a jobboldali [[Nemzeti Front (Albánia)|Nemzeti Front]] gerillái szabadították fel ideiglenesen a környéket a [[Harmadik Birodalom|náci Németország]] megszálló hadserege alól,{{refhely|Zavalani 2015|:259.}} 1944 szeptemberében pedig a gyakorlatilag a [[Albán Kommunista Párt|kommunisták]] által irányított [[Nemzeti Felszabadítási Mozgalom]] – koszovói partizánok által támogatott – 5. partizánbrigádja űzte ki végleg a megszállókat.{{refhely|Pearson 2005|:382.}} [[Enver Hoxha]] írásos parancsára 1944. szeptember 20-án partizántársai a Kukës meletti Kolesjanban verték agyon a pártvezér számára mind kényelmetlenebbé váló [[Llazar Fundo]] kommunista mozgalmárt.{{refhely|Elsie 2010|:156.}}
|