Wikipédia

„Robert Wilhelm Bunsen” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Desdega
43. sor:
}}
 
'''Robert Wilhelm Eberhard Bunsen''' ([[1811]]. [[március 31.]] – [[1899]]. [[augusztus 16.]]) német kémikus volt, aki az [[elektromágneses sugárzás]] látható [[Színképelemzésszínképelemzés|színképének]] vizsgálata során fölismerte a spektroszkópia több fontos törvényét. [[Gustav Robert Kirchhoff|Gustav Kirchhoff]] német vegyésszel közösen dolgozott a színképvizsgálatokon. Ők fedezték föl a [[Céziumcézium|céziumot]] és a [[Rubídiumrubídium|rubídiumot]]. Bunsen kifejlesztett néhány gázanalitikai és fotokémiai módszert. ŐAz tökéletesítetteő laboratóriumában tökéletesítették a róla elnevezett [[Bunsen-égő|égőt]], amelyet [[Michael Faraday]] talált fel.
 
== Élete és munkássága ==▼
 
▲==Élete és munkássága==
Édesapja, [[Christian Bunsen]] ([[1770]]–[[1837]]), a [[Göttingen|Göttingeni Egyetem]] főkönyvtárosa és a modern filológia professzora volt. Bunsen a Göttingeni Egyetemen tanult kémiát, 19 évesen doktorátust szerzett fizikából. 1830–1833 között [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] utazott.
 
52 ⟶ 53 sor:
[[1836]]-ban Bunsen [[Friedrich Wöhler]] utódja lett [[Kassel]]ben. Két év múlva a [[Marburg|Marburgi Egyetemen]]i lépett állásba. A kísérletek ugyan gyors és széles körű elismerést hoztak Bunsennek, de arzénmérgezésben majdnem meghalt. Ezen kívül az egyik szeme világát is elvesztette, amikor egy robbanástól üvegszilánk került a szemébe. [[1841]]-ben előállított egy olyan szénelektródát, amelyet a [[William Robert Grove|Grove-féle]] drága [[Platina|platinaelektróda]] helyett lehetett használni az elemekben.
 
[[1846]]-ban felállítottfogalmazta egy máig érvényben lévő elméletetmeg a [[gejzír]]ek működésiműködésének máig érvényes elvérőlelméletét.
 
[[1852]]-ben Bunsen a [[Heidelber|Heidelbergi Egyetemre]] került. Elektrolízissel [[króm]]ot, [[magnézium]]ot, [[alumínium]]ot, [[mangán]]t, [[nátrium]]ot, [[bárium]]ot, [[kalcium]]ot és [[lítium]]ot állított elő. Tíz évig dolgozott együtt Sir [[Henry Enfield Roscoe]]-val, tanulmányozva a [[sósav]] előállítását [[hidrogén]]ből és [[klór]]ból.
 
Az 1850-es évek elején építették ki Heidelbergben a gázellátás csőhálózatát, amin a [[városi gáz]]t továbbították a háztartásokba. Az ehhez megfelelő égőt [[Michael Faraday]] találmányát kissé továbbfejlesztve Bunsen munkatársa, [[Peter Desdega]] tökéletesítette, majd a találmányt Bunsenről nevezte el, mert ezzel az akkor már jól ismert névvel nagyobb kereskedelmi sikerre számított — helyesen. Mivel ez az égő szabályozható módon elegyíti az oxigént az égetni kívánt gázzal, a [[lángfestés]] vizsgálatának optimális eszköze lett, és ebbe az irányba terelte Bunsen érdeklődését.
[[1859]]-ben Bunsen megszakította a Roscoe-val való együttműködést és Gustav Kirchhoff-fal dolgozott a [[színképelemzés]] területén. Ennek során Bunsen (vagy [[Peter Desaga]] nevű asszisztense) tökéletesítette azt a speciális gázégőt, amelyet [[Michael Faraday]] talált fel, és amelyet később róla neveztek el. 78 éves korában visszavonult, és régi hobbijával, a [[geológia|geológiával]] kezdett foglalkozni.▼
 
▲[[1859]]-ben Bunsen megszakította aegyüttműködést Roscoe-val, valóés együttműködést éshelyette Gustav Kirchhoff-fal dolgozott a [[színképelemzés]] területén. Ennek során Bunsen (vagy [[Peter Desaga]] nevű asszisztense) tökéletesítette azt a speciális gázégőt, amelyet [[Michael Faraday]] talált fel, és amelyet később róla neveztek elalapjain. 78 éves korában visszavonult, és régi hobbijával, a [[geológia|geológiával]] kezdett foglalkozni.
==Források és további irodalom== ▼
 
== Fordítás ==
 
* {{fordítás|en|Robert Bunsen|n=a|4=angol}}▼
 
▲== Források és további irodalom ==
[[Fájl:Bunsen-Grabmal.jpg|right|thumb|Bunsen sírja Heidelbergben]]
 
65 ⟶ 72 sor:
* Sir Henry Roscoe's "Bunsen Memorial Lecture," ''Trans. Chem. Soc.'', 1900, reprinted (in German) with other obituary notices in an edition of Bunsen's collected works published by Ostwald and Bodenstein in 3 vols. at Leipzig in 1904.
* ''Robert Wilhelm Bunsens Korrespondenz'', edited by Christine Stock, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft Stuttgart, 2007.
* [[John Gribbin]]: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419
▲* {{fordítás|en|Robert Bunsen|n=a|4=angol}}
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_Wilhelm_Bunsen”